Október 7. és november közepe között több mint 1 500 antiszemita incidens történt – háromszor annyi, mint az egész 2022-es évben -, ezért egyre több francia zsidó próbál menekülni az országból.
Az Alija és Integrációs Minisztérium vezető tisztviselője, Freddo Pachter szerint a francia ajkúak Izraelbe történő bevándorlását koordináló 17 éve alatt soha nem látott még ilyen nagy igényt, beleértve az olyan események idejét is, mint a Hyper Cacher szupermarket terrortámadása, a Mohammed Merah dzsihadista gyilkosságok és a 2006-os második libanoni háború után.
A francia zsidóktól érkező kérések száma október 7-e óta folyamatosan emelkedik, ami a félelem légkörét tükrözi – mondja.
„Néhányan azt mondják nekem, hogy félnek Franciaországban, mert zsidók, és például leszedték a mezuzáiket az ajtókról” – mondja Pachter, utalva a sok zsidó otthon ajtófélfájára erősített pergamentekercsekre. „Elviselhetetlen így élni, elrejteni a zsidóság minden jelét, egy olyan országban, ahol azt nem kell szégyelni, ha az ember például muszlim”.
Október 7-én a Hamász vezette terroristák ezrei rohanták meg az izraeli határt heves rakétatűz alatt, brutálisan meggyilkoltak 1200 embert, többségében civileket, és további 240 embert elraboltak a Gázai övezetbe, ahol 132 embert még mindig fogva tartanak – egy részük már biztosan nem él. A mészárlást követően Izrael katonai hadjáratot indított, amelynek célja a túszok visszaszerzése és a Hamász kiszorítása a hatalomból az övezetben.
A támadás az Izrael-ellenes tevékenység erőszakos hullámát indította el világszerte, és a diaszpórában élő zsidók az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények riasztó növekedéséről számoltak be.
Decemberben több rendezvényt is szerveztek Franciaországban, amelyek célja az volt, hogy tájékoztatást és tanácsokat adjanak azoknak, akik Izraelbe szeretnének áttelepülni. A párizsi, marseille-i és lyoni gyűléseken több százan vettek részt.
A kereslet növekedésén túl Pachter azt is megfigyelte, hogy megváltozott az emberek motivációja is , akikkel ezeken a találkozókon találkozott.
„Általában olyan emberekkel találkozunk, akik szakmai vagy társadalmi nehézségekkel küzdenek, akiket kirúgtak állásukból, vagy akik egyszerűen környzetet akarnak váltani. Ezúttal azonban mérnökök, orvosok és ügyvédek is voltak nálunk” – mondja Freddo, aki szerint ez a franciaországi antiszemita gyűlölet-bűncselekmények számának növekedésével magyarázható.
„Ezek már nem olyan emberek, akik anyagi problémák miatt hagyják el Franciaországot – az életük Franciaországban kényelmesebb lenne”.
Pachter megfigyelése több mint megérzés – az Alijáh és Integrációs Minisztérium 430 százalékos növekedést regisztrált a Franciaországból érkező kérelmek számában az október 7-i támadás óta. Számos francia zsidó megerősítette a The Times of Israelnek, hogy már nem érzik magukat biztonságban Franciaországban, és kénytelenek elrejteni a kipát, ciceszt vagy zsidóságuk más külső jeleit, mert félnek, hogy célpontok lesznek.
„Nem tudom elképzelni, hogy tovább éljek Franciaországban mindazok után, ami történik. Minden nap aggódom a gyermekeimért, ez már nem élet”
– mondja egy Párizsban élő anya, aki saját biztonsága érdekében névtelenségét kérte.
„Október 7-e mindent megváltoztatott. Soha nem gondoltam volna, hogy arra gondolok, hogy elhagyom Franciaországot és Izraelbe megyek.
Paradoxnak tűnhet az izraeli helyzetet tekintve, de ott legalább nem kell majd bujkálnunk”
– mondja egy másik névtelenül nyilatkozó francia zsidó nő, aki komolyan fontolgatja, hogy az elkövetkező hónapokban elhagyja Franciaországot.
A Francia Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsa (CRIF) is meghallgatja a francia zsidó közösség ilyen jellegű aggodalmait, ahogyan a múltban is tette, amikor a helyi vagy izraeli események az antiszemita tevékenység növekedését váltották ki.
„Az Izraelbe irányuló bevándorlással kapcsolatos adatok mindig is a francia társadalomban élő zsidók antiszemitizmussal kapcsolatos aggodalmának fokmérője volt”
– mondta Yonathan Arfi, a CRIF elnöke.
Még ha úgy véli is, hogy intézkedéseket hoznak a félelem légköre ellen, Arfi úgy véli, hogy ez ma már sokkal mélyebb probléma a francia társadalomban.
„A politikai vezetés és a hatóságok nagyon is tisztában vannak a jelenlegi valósággal, de ez nem elég, ez most sokkal inkább társadalmi kérdés. Csak akkor fogunk igazán harcolni az antiszemitizmus ellen, ha azt a francia társadalom minden rétegében társadalmilag elítélik, ami ma nem mindig van így”
– mondja.
A francia belügyminisztérium legfrissebb statisztikái szerint október 7. és november közepe között több mint 1 500 antiszemita incidenst regisztráltak Franciaországban.
„Ezek főként verbális sértegetések, de vannak erőszakos támadások és sérülések is” – mondta Gérald Darmanin francia belügyminiszter.
Ez több mint háromszorosa az egész 2022-es franciaországi 436 antiszemita incidensnek.
„Ezek a cselekmények nem újak, de sokkal intenzívebbek” – mondja Michel Wieviorka szociológus.
A Hamász mészárlása részben felelős, de a zsidókról alkotott globális nézetek is megváltoztak
– véli a szociológus.
„A holokauszt már nem az, ami volt a franciák tudatában. Amikor a franciák a 70-es és 80-as években szembenéztek a holokauszt történetével… akkoriban sok jóindulat volt a zsidó világ iránt, de mára nem így van. Az emlékezet átadta helyét a történelemnek.
A fiatalabb generáció már nem ismer szemtanúkat vagy túlélőket, és mindez megkönnyíti az antiszemitizmus kifejezését”
– mondja Wieviorka, aki kiterjedt kutatásokat végzett a témában.
A mai antiszemita incidenseket a Franciaországban uralkodó egyéb politikai diskurzusok és előítéletek összefüggésében is vizsgálni kell – mondja.
Amikor az antiszemita incidensek és a gyűlöletbeszéd gyorsan és párhuzamosan növekszik – mondja Wieviorka -, fennáll a veszélye annak, hogy az antiszemitizmus áthatja a politikai és kormányzati szinteket.
„Franciaország még nem tart itt, de nagyon ébernek kell maradnunk” – mondja Wieviorka.
