A gázai válságra Peking valószínűleg úgy tekint, mint egy lehetőségre Kína számára, hogy növelje befolyását és közvetítőként lépjen fel – írja az Asia Times oldalán megjelent véleménycikkében a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet elnöke.
A gázai háború, amelyet a Hamász által a határ izraeli oldalán elkövetett atrocitások váltottak ki, jelentős geopolitikai következményekkel jár a világ többi részére.
A mostani válság idején Izraelnek lehetősége van arra, hogy lássa, kik a barátai. A világ számos kormánya – amelyek nem feltétlenül Izrael legközelebbi partnerei -, a Hamász gázai határ menti atrocitásaira a terrorszervezet elítélésével reagált.
Kína tartózkodott ettől, ezzel is hangsúlyozva, hogy a nemzetközi színtéren nem barátja Izraelnek.
Peking három kulcsfontosságú diplomáciai célt próbál elérni:
- a harmadik világ népei között – mint például a palesztin – státuszának erősítése;
- befolyásának növelése a Közel-Keleten;
- az Egyesült Államokkal vetekedő szuperhatalomként való pozicionálás a többpólusú világrendben.
Abszurd módon Kína háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Izraelt. Vang Ji külügyminiszter egy telefonbeszélgetés során közölte izraeli kollégájával, Eli Cohennel, hogy Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot és meg kell védenie a civileket (utalva arra, hogy Izrael nem így tesz). Vang elítélte Izraelt, amiért „túllépett az önvédelmen”, és felszólított a „gázai nép kollektív büntetésének” megszüntetésére.
Kínai kormányzati nyilatkozatok megemlítették, hogy Izrael megtorló csapásai túllépték a nemzetközi humanitárius jog által elfogadható mértéket, figyelmen kívül hagyva az izraeli hadsereg hatalmas erőfeszítéseit, hogy megkímélje a Hamász által a nemzetközi jogot megsértve emberi pajzsként használt civileket.
Képmutató módon Kína hivatalos nyilatkozataiban tartózkodott a „terror” szó használatától, amikor a Hamász támadásairól számolt be vagy azokat jellemezte.
Sőt, a Kínai Kommunista Párt bátorítja az antiszemita retorikát az államilag ellenőrzött médiában. Ezt jól mutatja, hogy a kínai közösségi médiában jelentősen megnőtt az antiszemita megnyilvánulások száma.
Kína már nem mentes a zsidókkal szembeni előítéletektől.
Úgy tűnik, bizonyítékok is vannak arra, hogy a kínai polgárok akár bajba is kerülhetnek, ha túl hangosan fejezik ki Izrael támogatását.
Kína azért szorgalmazza a tűzszünetet, mert nem akar szélesebb körű, regionális konfliktust. Hszi elnök szerint a tűzszünet mielőbbi megkötése elengedhetetlen, hogy megakadályozzák a konfliktus eszkalálódását, mivel az ellenségeskedések ilyen mértéke megzavarhatná a globális olaj- és gázellátási láncot, amelyet az orosz-ukrán konfliktus már amúgy is megviselt. Ez pedig a Kína által közvetített 2023. márciusi szaúdi-iráni megbékélési megállapodást is kisiklathatná.
Szaúd-Arábia és más mérsékelt arab államok ugyanis azt szeretnék, ha a Hamászt – a Muzulmán Testvériség egyik ágát – Izrael legyőzné, ezzel szemben Irán nyíltan támogatja a Hamászt.
A Hamász kínai támogatása összefügg az Egyesült Államok azon erőfeszítéseivel is, amelyek a Szaúd-Arábia és Izrael közötti diplomáciai normalizálódásra irányulnak, amelyet pedig az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktus zavart meg. Az Izrael és Szaúd-Arábia közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok ugyanis kisebbítenék a Teherán és Rijád közötti kínai közvetítés diplomáciai sikerét.
Tekintettel arra, hogy Kína úgy látja, hogy az USA szerepe csökken a Közel-Keleten és az izraeli-palesztin konfliktusban, a gázai válságra valószínűleg úgy tekint, mint egy lehetőségre, hogy növelje befolyását és közvetítőként lépjen fel. Vannak már arra utaló jelek, hogy a kínaiak esetleg részt akarnak venni a Hamász és Izrael közötti békekötés közvetítésében.
Kína valószínűleg felismerte azt is, hogy a gázai háború az amerikaiak által vezetett szabad világot szembe állította a Hamásszal, Irán proxyjával, amely egyre közelebb kerül Oroszországhoz és Kínához, az USA riválisaihoz.
Bármennyire is fontos Kínának az izraeli technológiához való hozzáférés, illetve lát gazdasági lehetőségeket az izraeli befektetésekben,
Peking szíve és esze Izrael és Amerika ellenfeleinek az oldalán áll.
Kína emellett „egy tekintélyesebb, szélesebb körű és hatékonyabb” nemzetközi békecsúcs mielőbbi összehívására szólított fel a béketárgyalások újraindítása, valamint a palesztin állam létrehozásához szükséges menetrend kidolgozása érdekében. A javaslat, amelyet Vang és a Palesztin Hatóságnál lévő kollégája, Rijád al-Maliki közötti telefonbeszélgetés után tettek közzé, szintén Kína nemzetközi presztízsének megerősítését célozza.
Izrael mindig is a kétoldalú tárgyalásokat részesítette előnyben, és gyanakvással tekintett a többoldalú tárgyalásokra. Izrael továbbá visszautasította Kína azon erőfeszítéseit is, hogy pártatlan közvetítőként prezentálja magát.
„Amikor embereket gyilkolnak, mészárolnak le az utcákon, ez nem a megfelelő idő arra, hogy kétállami megoldást követeljünk”
– üzente Izrael pekingi nagykövetségének egyik magas rangú tisztviselője a kínai vezetésnek.
Mindezek miatt, legfőbb ideje, hogy Izrael újragondolja Kína-politikáját, tekintve, hogy Peking egyre inkább Izrael-ellenes álláspontot képvisel.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.