Az év folyamán a tüntetések egyre agresszívabbakká váltak. Ahogy a tüntetők száma csökkent úgy nőtt a brutalitás. Már rég nem az igazságügyi reformról, és nem is Netanjahuról van szó – csak a hatalom kizárólagosságáról. Vélemény.
Elvesztették a demokratikus választásokat, a lakosság körében csökken a támogatottságuk, így ők erővel akarják visszaszerezni a „jussuk”: a hatalmat!
Már semmi nem szent, háborút akarnak!
Amíg jámbor zsidók fehérbe öltözve Jom Kipur előestéjén a Kol Nidre imára gyülekeztek Tel-Avivban, mások, születésüknél fogva szintén zsidó, izraeli állampolgárok, akik saját, többezer éves kultúrájukat gyökértelen globalizmusra cserélték, elhatározták, hogy ők mondják meg miként kell viselkedni Izraelben!
Szavakkal, üvöltözéssel, profán énekléssel zavarták az imát, majd tettlegességgé fajult a dolog és elüldözték az imádkozókat.
Akinek fasiszta huligánok rémtettei köszönnek vissza a múltból, nem sokat téved. Ha csak a testbeszédet figyeljük az elnémított videón, az is félelmetes, aztán a hangok, a szavak, amelyek tudatlanságról és gyűlöletről tanúskodnak…
szégyenletes az egész, és ez nem holmi antiszemita, európai városban történik, hanem az egyetlen zsidó állam, második legnagyobb városában, amit a szabadság, a liberalizmus közel-keleti fővárosának hittünk.
Imádtam ezt a várost, negyedszázadon át éltem a „régi elit” Chaim Nachman Bialik költőről elnevezett fasorában. A házban operaénekes, filmproducer és banki tisztviselő mellett ortodox családok is éltek, meglehetős békében. Utóbbiak olykor görbén néztek rám, ha szombaton is matattam a kertben, de a viszonyunkat alapvetően a másik életformájával szembeni kölcsönös tisztelet jellemezte. Csodásan csendes péntek délutánokat éltünk itt meg, a Habima színház és a Rabinról elnevezett tér között. A fasorban esténként nagyobb kutyaugatás volt, mint egy tisztes faluban, de egy-egy utcával arrébb tömve voltak a kávéházak, éttermek.
Tíz perces sétányira a Tel-Aviv múzeum, aminek pártoló tagjaként minden kiállítás-megnyitón ott voltam. A tengerhez húsz perc sétával, a Carmel piacra talán fél órányival juthattam el. Nekem ez volt a városok legjobbika, és mióta el kellett hagynom, állandóan visszavágytam. Visszatérésem helyszínét keresve az országban, északtól délig az összes tengerparti várost megnéztem, aztán mindig visszamenekültem Tel-Avivba, mert nincs még egy olyan tökéletes hely számomra – gondoltam addig, amíg az ünnep kimenetele után ki nem nyitottam az internetet és meg nem láttam a rémes felvételeket.
A düh, a szégyen és az undor keveredett bennem, és szekuláris létemre, a vallásosokat védtem volna, ha ott lehettem volna.
Mélyen megvetem mindazokat, akik részt vettek az ünnep tönkretételében, és nemkülönben a felbújtóikat, Huldai polgármestert, akinek nincs többé erkölcsi alapja a várost vezetni.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Amichay Mihály Éva összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Politikai harakiri.
A cikk csak azt hallgatja el, hogy mi okozta a konfliktust. Igy aztan, a szentimentalis omlengesen kivul, a tobbi h a z u g s a g.
Mesélj. Mi okozta a konfliktust és az ad e mentséget az elkövetőknek?
Mesélj, mi a hazugság? Gondolom élmény lesz amit előadsz.
A legfelsobb birosag tiltja a nok elkuloniteset kozteruleteken, tehat a rendezveny torvenyserto volt. Es persze sokak szamara serto.
A varoshaza nem adott engedelyt a rendezvenyre.
Termeszetesen voltak szubjektiv okok is, mint peldaul a rendezveny gazdajanak a nyilatkozatai, tobbek kozott arrol, hogy a nem hivo zsidokat „meg kell javitani”, vagy hogy buszken vallalja a „vallasositast”. Ez sokaknal kiveri a biztositekot. Neked nem kell a nem hivokkel egyeterteni, de a turelem ketoldalu kell legyen.
Termeszetesen a cikkben ennel sokkal tobb hazugsag van, es a hangvetele is visszataszitoan agressziv, uszito.
הפוסל במומו פוסל
P.S. Az emlitett rabbi, a rendezveny szervezoje, azota bocsanatot kert az emlitett kijelentesiert, es kolcsonos turelemre biztatott.
Szóval nincs mentség. Mindkét oldalnak tolerálni kell a másikat.
Ha szabálytalanságot követ el valaki annak kezelése hatósági feladat, nem lehet önkényeskedés.
A cikk hátterét nem ismered így nem is tudhatsz véleményt mondani
Hogy a te stilusodban valaszoljak, meselj, mit nem ismerek? Milyen hatter az, ami ismeretlen szamomra?
A szabalytalansag es a torvenysertes nem ugyanaz. Az emlitett torveny eppen azokat hivatott vedeni, akik rosszallasukat fejeztek ki a torvenyserto rendezveny miatt. Lehet kritizalni a tuntetoket, de ilyen egyoldaluan, tenyeket elhallgatva, meghamisitva, ahogy a cikkiro teszi….undorito.
Az izraeli igazságügyi rendszerre igazán nem lehetünk büszkék, ha olyan ostoba rendelkezéseket hoznak, hogy Izraelben csak a zsidóknak nem szabad külön imádkozni, arab nők és férfiak megtehetik! A háttér nagyon is előtérben van, nem kell külön magyarázat arra a vallásgyűlöletre, ami egyesek agyát megfertőzte! Senkit nem kérdeztek meg, hogy félmeztelen pasik felvonulása a Pride-n kinek az érzékenységét sérti? Csak a zsidó államban tilos nyilvánosan imádkozni nőknek és férfiaknak! Szégyen gyalázat!
Ez jó… Éva csak azt nem látja hogy hogy jutott el idáig a zsidóság a zsidóság legszentebb napján…
Tobzódik a pártos arroganciában, de az önreflektív bölcsesség és belátás érzékenysége nyomokban sincs benne.
Nem akarok ennél gorombább lenni de ez szánalmas…
Mit kellene belátnom? Hogy vannak olyan zsidók, akik elfelejtik, hogy kik és milyen környezetben élnek?
Komolyan mondom, ezt nem akarom elhinni! Képesek voltak egy direkt nácimentesnek alapított országban kitermelni maguknak a nácikat saját soraikból? Mi árthatott meg ezeknek ennyire? A jólét ment az agyukra, vagy napszúrást kaptak? Vagy csak simán annyi az egész, hogy a Közel-Keleten óhatatlanul meggárgyul mindenki? Mi lehet ott az ivóvízben?
Az fel sem merul benned, hogy a cikk elfogult, az allitasok egy resze hazugsag, es fontos tenyeket elhallgat?
Nem eleg, hogy nem akarod elhinni…nem is kell, nezz utana a tenyeknek. Vagy legalabb ketkedessel fogadj egy ilyen uszito cikket!
Felsorolná a hazugságokat? Nem volt a Kikar Dizengoffon botrány Erev Jom Kipurkor? Küldjek néhány videót, vagy azokat is letagadja?
Most, három hónappal később állítom, hogy október 7-ét a magukfajta barmoknak köszönhetjük! Az arabok röhögtek a markukba, amikor látták azt, ami történt! Ma láttam azt a felvételt amit az öregedő Ahinoam Nini locsogot egy tüntetésen – teljesen elment az esze! A Rabin-gyilkosság volt az oka október 7-nek? Nem a Hamasz, hanem a jobboldal? Gyalázat, amit Bibire mondott, most, amikor a bírósági szakaszban sorra dőlnek meg a hamis vádak! Ilyen hülyék teszik tönkre az országot! Jobb lenne ha hallgatnának és mélyen meakulpáznának otthon!