A zsidó népet zsidók és nem-zsidók egyaránt gyakran nevezik a könyv népének – írja a Zsido.com.
E meghatározás legegyszerűbb és leglogikusabb magyarázata az az erős és örök kapocs, amely a zsidó népet a Tórához köti. Ebbe beletartozik az írott és a szóbeli tan, valamint azok magyarázatai és a magyarázatok magyarázatai is. A zsidó lét egyik alapeleme a folyamatos és élethosszig tartó tóratanulás, vagyis a hagyományos szövegek és azok magyarázatainak tanulmányozása. A zsidó népet a Tóra tartotta meg hosszú és hányattatott történelme során.
A „könyv népe” kifejezés sokak szerint az iszlámból (közelebbről a Koránból) származik.
Az iszlám elismeri ugyanis, hogy a zsidók birtokában van az isteni kinyilatkoztatás, vagyis a Tóra, amelyet az iszlám létrejötte előtt rögzítettek, ezért az évszázadok során engedélyezték a zsidók számára, hogy közöttük lakjanak. Ehhez csupán be kellett tartaniuk néhány, rájuk vonatkozó (sokszor igen szigorú és korlátozó jellegű) szabályt, és fizetniük kellett a rájuk kiszabott, különleges adót.
A kifejezés muszlim eredete ellenére a zsidók átvették ezt a meghatározást, főként azért, mert a zsidók valóban különleges kapcsolatban állnak a Tórával, Mózes öt könyvével és a hozzá kapcsolódó magyarázatokkal. Maga a tóratanulás, vagyis a Tóra és magyarázatainak tanulmányozása micva, parancsolat. A Rámbám (Maimonidesz) így foglalta ezt össze:
„Minden zsidónak, akár szegény, akár gazdag, akár egészséges a teste, akár nehézségek sújtják, akár fiatalember, akár aggastyán, akinek az ereje már elenyészett” kötelessége minden napjának legalább egy kis részét tóratanulásra fordítani.
Lord Jonathan Sacks rabbi a következőket írta: „a zsidóságban a legszentebb tárgy egy könyv, a Törvény Tekercse. Megdöbbentő tisztelettel bánunk vele. Felállunk a jelenlétében, akárha király volna, táncolunk vele, mintha menyasszony lenne és ha – ne adj Isten – megszentségtelenítik vagy kijavíthatatlanul tönkremegy, akkor eltemetjük, mintha egy elhunyt rokon lenne.”
A zsidó nép számára a Tóra több mint a bölcsesség forrása vagy életvezetési szakkönyv.
A Tóra élő és lélegző társ, akivel életre szóló kapcsolatot tartanak fenn.
A Talmud (Bráchot 57a) a zsidó népet és a Tórát jegyespárként jellemzi. Azt mondják, a zsidók tóratekercshez hasonlítanak (Moed kátán 25a): „Aki egy elhunyt felett áll abban az időpontban, amikor a lélek eltávozik belőle, annak meg kell szaggatnia a ruháit. Mihez hasonlít ez? Egy tóratekercshez, ami elég, mert mindenkinek, aki jelen van, meg kell szaggatnia a ruháját.”
A Zsido.com cikkének folytatása itt olvasható.
