Miért nevezték el a muszlimok a zsidókat a könyv népének?

A zsidó népet zsidók és nem-zsidók egyaránt gyakran nevezik a könyv népének ­– írja a Zsido.com.

E meghatározás legegyszerűbb és leglogikusabb magyarázata az az erős és örök kapocs, amely a zsidó népet a Tórához köti. Ebbe beletartozik az írott és a szóbeli tan, valamint azok magyarázatai és a magyarázatok magyarázatai is. A zsidó lét egyik alapeleme a folyamatos és élethosszig tartó tóratanulás, vagyis a hagyományos szövegek és azok magyarázatainak tanulmányozása. A zsidó népet a Tóra tartotta meg hosszú és hányattatott történelme során.

A „könyv népe” kifejezés sokak szerint az iszlámból (közelebbről a Koránból) származik.

Az iszlám elismeri ugyanis, hogy a zsidók birtokában van az isteni kinyilatkoztatás, vagyis a Tóra, amelyet az iszlám létrejötte előtt rögzítettek, ezért az évszázadok során engedélyezték a zsidók számára, hogy közöttük lakjanak. Ehhez csupán be kellett tartaniuk néhány, rájuk vonatkozó (sokszor igen szigorú és korlátozó jellegű) szabályt, és fizetniük kellett a rájuk kiszabott, különleges adót.

A kifejezés muszlim eredete ellenére a zsidók átvették ezt a meghatározást, főként azért, mert a zsidók valóban különleges kapcsolatban állnak a Tórával, Mózes öt könyvével és a hozzá kapcsolódó magyarázatokkal. Maga a tóratanulás, vagyis a Tóra és magyarázatainak tanulmányozása micva, parancsolat. A Rámbám (Maimonidesz) így foglalta ezt össze:

„Minden zsidónak, akár szegény, akár gazdag, akár egészséges a teste, akár nehézségek sújtják, akár fiatalember, akár aggastyán, akinek az ereje már elenyészett” kötelessége minden napjának legalább egy kis részét tóratanulásra fordítani.

Amikor Ferenc József segítségével épült fel egy zsinagóga Jeruzsálemben

Egy különös történet a Jeruzsálembe látogató uralkodóról, akit sikerült megnevettetnie a ruzsini rebbének.

Lord Jonathan Sacks rabbi a következőket írta: „a zsidóságban a legszentebb tárgy egy könyv, a Törvény Tekercse. Megdöbbentő tisztelettel bánunk vele. Felállunk a jelenlétében, akárha király volna, táncolunk vele, mintha menyasszony lenne és ha – ne adj Isten – megszentségtelenítik vagy kijavíthatatlanul tönkremegy, akkor eltemetjük, mintha egy elhunyt rokon lenne.”

A zsidó nép számára a Tóra több mint a bölcsesség forrása vagy életvezetési szakkönyv.

A Tóra élő és lélegző társ, akivel életre szóló kapcsolatot tartanak fenn.

A Talmud (Bráchot 57a) a zsidó népet és a Tórát jegyespárként jellemzi. Azt mondják, a zsidók tóratekercshez hasonlítanak (Moed kátán 25a): „Aki egy elhunyt felett áll abban az időpontban, amikor a lélek eltávozik belőle, annak meg kell szaggatnia a ruháit. Mihez hasonlít ez? Egy tóratekercshez, ami elég, mert mindenkinek, aki jelen van, meg kell szaggatnia a ruháját.”

A Zsido.com cikkének folytatása itt olvasható.

Ezért kezdtek a Siratófalnál imádkozni a zsidók

Mikor és hogyan kezdtek a zsidók imádkozni a Siratófalnál? A Zsido.com cikkéből most kiderül!