A 90%-os és a 60%-os dúsítás között nincs valódi technikai eltérés; a különbség a fegyverminőségű dúsításhoz szükséges időben csak napok vagy hetek kérdése. Izrael jobban jár, ha Irán 90%-os dúsításba kezd, anélkül, hogy dollármilliárdok áramlanának a rezsimhez — írja Jacob Nagel, volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó és Mark Dubowitz, az iráni atomprogram szakértője.
Miközben Izraelt az igazságügyi reformról szóló vita emészti, Irán bővíti nukleáris fegyverprogramját. A Biden-kormányzat továbbra is olyan nem hivatalos megállapodásokat támogat Teheránnal, amelyek az iráni dúsítás 60%-on tartásán alapulnak, cserébe dollármilliárdok felszabadításáért.
A cél: az iráni nukleáris kérdés elodázása a 2024-es választásokig, egy megállapodás pedig sok szempontból rosszabb lenne, mint a 2015-ös JCPOA volt.
A Biden-kormányzat által áhított megállapodás lényege, hogy befagyasztják Irán nukleáris fejlesztését az urándúsítás terén 60%-on, ami nagyon közel van ahhoz, ami technikailag szükséges ahhoz, hogy Teherán elérje a 93%-os, azaz a fegyverminőségű dúsítási szintet. Ezzel a mollák először kerülnek olyan helyzetbe, hogy de facto zöld utat kapnak a 60%-os dúsításhoz, miközben a szankciókat jelentős mértékben enyhítik.
A Biden-kormányzat azzal, hogy a megállapodást nem megállapodásként, hanem megegyezésként mutatja be, elkerülheti a Kongresszus általi felülvizsgálatot, ahol heves ellenállásba ütközne.
Viszont Izrael jobban jár, ha Irán 90%-os szintig jut anélkül, hogy dollármilliárdok áramlanának a rezsimhez. Ugyanis a 90%-os és a 60%-os dúsítás között nincs valódi technikai eltérés; a különbség a fegyverminőségű dúsításhoz szükséges időben csak napok vagy hetek kérdése. A legveszélyesebb technikai küszöb már bekövetkezett, amikor a Biden-kormányzat nem reagált Irán 20%-os dúsítására, ami a fegyverminőségű urán eléréséhez szükséges erőfeszítés mintegy háromnegyede.
Tíz hónapig, miután az USA megölte Kasszem Szolejmáni-t, a rezsim leállította nukleáris bővítését. Aztán Biden megválasztása és a maximális nyomásgyakorlás megszűnése után mindent beleadott.
Amikor a rezsim érzi az amerikai határozottságot, meghátrál, viszont amikor amerikai gyengeséget lát, nyomul előre.
Még mindig nem világos, hogy a Biden-kormányzat hol húzta meg vörös vonalakat az Irán nukleáris fegyverek kifejlesztésének megakadályozására irányuló intézkedések tekintetében. Amióta Biden elnök 2020 novemberében azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy felhagy elődje maximális nyomásgyakorlási kampányával, Teherán lázasan bővítette nukleáris programját. Az iráni atomtudósok fejlett centrifugákkal 20, 60, majd rövid időn belül csaknem 84%-os urániumot dúsítottak és többször megvezették az ENSZ fegyverellenőreit.
A maximális engedményekre épülő, kudarcba fulladt iráni politika közel három éve után a Biden-kormányzat végre közölte Teheránnal, hogy 90%-os szintnél határozottan fog fellépni. A „határozottan” azonban többet kell jelentsen az amerikai szankciók érvényesítésénél, amelyeknek az iráni nukleáris terjeszkedés korábbi szintjeinél kellett volna bekövetkezniük,
és magában kell foglalnia azt a hiteles fenyegetést, hogy Biden elnök amerikai katonai erőt is kész alkalmazni az iráni nukleáris fegyverek fejlesztésének megállítására.
Még ha Irán nem is hiszi, hogy az amerikaiak katonai erőt fognak alkalmazni, Teherán valószínűleg nem követi el azt a hibát, hogy elhamarkodottan lépjen.
Ehelyett Teherán lassan szoktatja a Nyugatot a növekvő nukleáris programhoz és tartja az urániumot a 60%-os határon, miközben kiépíti nukleáris infrastruktúráját és maximális pénzügyi engedményeket fog kicsikarni.
A legaggasztóbb a Natanzban végzett munka, ahol Teherán egy olyan védett telephelyet épít ki, amely a jelentések szerint több mint 100 méter mélyen a föld alatt lesz, és körülbelül két-három éven belül készen áll, hogy a jövőben magas szintű dúsításhoz használják majd, védve a külső támadásoktól.
A megállapodások szerint Teherán folytatja a fejlett centrifugák, a nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas ballisztikus rakéták és a nukleáris fegyverrendszerekkel kapcsolatos alapvető képességek fejlesztését és gyártását.
Mi pedig lassan besétálunk az iráni csapdába: mivel Teherán a 90%-os határ alatt marad, a Biden-kormány dollármilliárdokkal jutalmazza.
Izraelnek azonban harcolnia kell ez ellen az iráni stratégia ellen, miközben a Kongresszusnak azonnal felül kell vizsgálnia a Biden-kormányzat minden lépését.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.