Herzog az amerikai kongresszusban: „Izraelnek a DNS-ében van a demokrácia”

Izrael létezéshez való jogának tagadása antiszemitizmus – jelentette ki Jichák Herzog elnök szerdán az amerikai kongresszus együttes ülésén, Izrael függetlenségének 75. évfordulója tiszteletére.

„Nem feledkezünk meg a barátok körében megfogalmazott kritikákról, beleértve azokat is, amelyeket e Ház tisztelt tagjai fogalmaztak meg” – mondta az elnök.

„Tiszteletben tartjuk a kritikát, különösen a barátok részéről, bár nem kell azokat mindig megfogadni. Az Izraellel szembeni kritika azonban nem lépheti át a határt Izrael Állam létjogosultságának tagadásába.

A zsidó nép önrendelkezési jogának megkérdőjelezése nem legitim diplomácia, hanem antiszemitizmus”.”

Herzog megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy a kongresszus 195-9 arányban elfogadott egy határozatot, amely megerősíti az USA támogatását Izrael iránt, és demokratikus szövetségesnek nevezi, valamint elítéli az antiszemitizmust.

Az állásfoglalás válaszul született arra, hogy Pramila Jayapal, a Progresszív Képviselőcsoport elnöke szombaton „rasszista államnak” nevezte Izraelt, amit később pontosított, hogy „csak az izraeli kormány politikájára” utalt. Ennek megfelelően a demokrata frakció legalább hat tagja – Alexandria Ocasio Cortez, Rashida Tlaib, Ilhan Omar, Jamal Bowman, Bernie Sanders és Cori Bush – bojkottálták Herzog beszédét.

„A zsidók becsmérlése és támadása, akár Izraelben, akár az Egyesült Államokban, akár bárhol a világon, antiszemitizmus”

– mondta Herzog.

„Az antiszemitizmus minden formája szégyen, és elismerésemet fejezem ki Joe Biden elnöknek, amiért meghirdette az Egyesült Államok  nemzeti stratégiáját az antiszemitizmus elleni küzdelemre”.”

Herzog beszélt az Izraelben nagy port kavaró igazságügyi reform vitájáról, amelyet „forrónak és fájdalmasnak” nevezett.

„Elmerültünk nézeteltéréseink hangoztatásában, valamint intézményi hatásköreink egyensúlyának felülvizsgálatában és újratárgyalásában írott alkotmány hiányában”

– mondta.

„A gyakorlatban az otthon zajló intenzív vita, amely még most is folyik, a legvilágosabb elismerése az izraeli demokrácia szilárdságának. Izrael demokráciája mindig is a szabad és tisztességes választásokon, a nép választásának tiszteletben tartásán, a kisebbségi jogok védelmén, az emberi és polgári szabadságjogok védelmén, valamint az erős és független igazságszolgáltatáson alapult”.

Az elnök az izraeli demokrácia jeleiként említette Izrael sokszínű képviseletét a Knesszetben, valamint a heti rendszerességű tüntetéseket Izrael-szerte.

„Tisztában vagyok az izraeli demokrácia tökéletlenségeivel, és tudatában vagyok a legnagyobb barátaink által feltett kérdéseknek. Az Izraelben zajló jelentős vita fájdalmas és mélyen nyugtalanító, mert rávilágít az egészben lévő repedésekre”

– mondta.

Amerikai képviselőház: Izrael nem rasszista és nem apartheid állam

Még szép! Csak kilenc képviselő nem ért ezzel egyet, mindegyikük demokrata.

Herzog azonban hozzátette, hogy „Izrael elnökeként azért vagyok itt, hogy elmondjam az amerikai népnek és mindannyiuknak, hogy nagy bizalommal vagyok az izraeli demokrácia iránt. Bár fájó problémákon dolgozunk, önökhöz hasonlóan én is tudom, hogy demokráciánk erős és rugalmas.

Izraelnek a demokrácia a DNS-ében van.”

Herzog beszéde egy nappal a Joe Biden amerikai elnökkel a Fehér Házban folytatott találkozója után hangzott el, amelynek során Biden „konszenzuson alapuló megközelítést” sürgetett az igazságügyi reformcsomaggal kapcsolatban. Még aznap az amerikai elnök Tom Friedmannak a The New York Timesban azt mondta, hogy a tiltakozó mozgalom

„az izraeli demokrácia élénkségét mutatja, amelynek továbbra is kétoldalú kapcsolataink középpontjában kell állnia”, és hogy Izraelnek nem szabad elsietnie a reformot, mert

„a politika ellentmondásos területein konszenzust találni azt jelenti, hogy az embernek kellő időt kell szánnia rá”.

Herzog köszönetet mondott a kongresszusnak, amiért Izrael történelme során mindig támogatta, és azt mondta, hogy az amerikai-izraeli kapcsolat

„kétoldalú szövetség, amelyben Izrael számos módon döntő mértékben hozzájárul az Egyesült Államok nemzetbiztonságához és érdekeihez”.

Az Egyesült Államok és Izrael előtt álló legnagyobb kihívás jelenleg az iráni atomprogram – mondta az elnök.

Herzog szerint „elfogadhatatlan”, hogy Irán nukleáris küszöbállammá váljon, és Izrael eltökélt szándéka, hogy megakadályozza, hogy Irán nukleáris képességeket szerezzen.

„Irán nukleáris képességeket épít ki, amelyek veszélyt jelentenek a Közel-Kelet és a világ stabilitásra”

– mondta.

„Minden Irán által ellenőrzött országban pusztítás tapasztalható. Láttuk ezt Jemenben, Gázában, Szíriában, Libanonban és Irakban. Sőt, ezt láttuk magában Iránban is, ahol a rezsim elvesztette a népét, és brutálisan elnyomja őket. Irán gyűlöletet, terrort és szenvedést terjesztett az egész Közel-Keleten és azon túl is, és ezzel olaj volt az ukrajnai katasztrofális tűzre és szenvedésre”.

Izraelnek nincs konfliktusa az iráni néppel, Irán mégis Izrael megsemmisítésére törekszik – mondta Herzog.

Ezt eltűrni az „erkölcsi összeomlás” jele volna.

Herzog kitért az Ábrahám-megállapodások fontosságára is, amelyet „igazi vízválasztónak” nevezett.

„Izrael kezét kinyújtjuk, és szívünk nyitva áll minden békepartner előtt – legyen az közeli vagy távoli -” – mondta, és köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálásán dolgozik.

Herzog azt is elmondta, hogy „mélyen vágyik” arra, hogy Izrael és a palesztinok békét kössenek, és felidézte, hogy Izrael a múltban „merész lépéseket” tett ennek érdekében.

Mégis, mondta,

„világossá kell tenni, hogy nem lehet úgy békéről beszélni, hogy közben hallgatólagosan vagy kifejezetten elnézzük vagy legitimáljuk a terrort”.

Az igazi békét nem lehet erőszakban rögzíteni.

Az Izrael vagy az izraeliek elleni palesztin terror aláássa a népeink közötti béke jövőjének minden lehetőségét”.

Az elnök megemlítette az izraeli tiszteket, Oron Shault és Hadar Goldint, valamint a Hamász által túszul ejtett civileket, Hiszam al-Szaídot és Avera Mengisztut. Magával hozta Washingtonba Goldin édesanyját, Leah Goldint is.

A képviselőház üléstermét szinte teljesen megtelt, és Herzog beszédét a kongresszusi képviselők álló ovációval fűszerezték.

A lelkes taps nagy részét Herzognak amerikai-izraeli kapcsolatok méltatása váltotta ki.

„Amikor az USA erős, Izrael erősebb” – mondta –

„és amikor Izrael erős, az USA biztonságosabb… Amerika pótolhatatlan Izrael számára, és Izrael pótolhatatlan Amerika számára”.

„A kötelékünk időnként kihívást jelenthet, de abszolút elszakíthatatlan” – szögezte le az elnök.

Herzog az ortodox, konzervatív és reform mozgalom vezető személyiségeit is meghívta a beszédére, valamint Harry Truman unokáját, Clifton Truman Danielt és Abraham Heschel rabbi unokáját, Susannah Heschel professzort is.

Biden végre hajlandó találkozni Netanjahuval

De nem a Fehér Házban.