Az Egerből elszármazott izraeli ortodox zsidó közösség főrabbija, Moshe Szofer és delegációja szülővárosába látogatott, hogy ott imádkozhassanak, ahol őseik is imádkoztak.
A főrabbi 5 generációval ezelőtt élt felmenője 64 évig szolgálta az egri ortodox zsidó közösséget és Eger városát.
Mirkóczki Ádám — korábban Jobbikos — polgármester Facebook bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy
„Több, mint fél évszázad eltelte után csütörtökön látogatást tett városunkban az egykori egri ortodox zsidó közösség jeruzsálemi főrabbija, Moshe Szofer. A nagyapja és apja voltak hosszú évtizedeken keresztül az egri ortodox közösség vezetői. Ő maga 1947-ben született itt, a Dobó utca 3. szám alatt. Ma, 76 évesen is vezeti tovább ezt a közösséget, csak a történelem vihara miatt, már nem városunkban, hanem Jeruzsálemben.”
A rabbit látogatására elkísérte többek között az izraeli kormány Jeruzsálemért felelős minisztere, valamint Izrael állam budapesti nagykövete, Jakov Hadas-Handelsman, és az egykori egri ortodox közösség számos tagja.
„Ők évtizedekkel ezelőtt Egerben éltek, de voltak olyanok is, akik Gyöngyösről vagy épp Verpelétről származtak. Történelmi tény, hogy ez a közösség jelentős mértékben formálta és alakította Eger városát építészetileg, gazdaságilag és szellemileg egyaránt.
A gyermekgyógyászattól kezdve a szakmai kamarákon, megyei újságon át a legkülönbözőbb gyárakig számos olyan infrastruktúrát hoztak létre a múlt században, amelyek – noha más néven – de, a mai napig működnek és munkát adnak az egri és Eger környéki embereknek.
Nagyon fontos egyeztetéseket folytattunk egy történelmi város történelmi találkozója során. Eger maga az élő történelem, legyünk rá büszkék!”
– fogalmazott a látogatásról a polgármester.
A zsido.com emlékeztet, hogy az egri (jiddisül Erloj vagy Erlau) közösséget Simon Szófer (1850-1944) rabbi, Chátám Szófer unokája alapította, aki 1881-től 64 éven át szolgált az egri zsidó hitközség rabbijaként. Az általa alapított, Chátám Szóferről elnevezett jesivában számos későbbi tóratudós tanult.
1944-ben a nácik Auschwitzba deportálták és meggyilkolták szinte az egész egri közösséget,
annak két vezetőjével, a 94 éves Simon Szóferrel, valamint az ő munkáját nagyrészt átvállaló fiával, Mose Szóferrel együtt. Mose Szófer Jochanan nevű fia túlélte a Soát, és a háború végeztével visszatért Budapestre, ahol a debreceni Mose Stern rabbival közösen vezették az újjáalakított Chátám Szófer jesivát. Diákjai elsősorban elárvult gyermekek és fiatalok voltak.
1947-ben Egerbe helyezte vissza tanházát, és ugyanebben az évben született fia, akit nagyapja emlékére szintén Mosénak neveztek el.
Mivel az akkori kommunista vezetés ellenezte a zsidó oktatást, Jochanan a jesivát kénytelen volt 1950-ben Izraelbe költöztetni, ahol átmenetileg egybeolvadt a jeruzsálemi pozsonyi jesivával. 1953-ban hozta létre saját jesiváját Jeruzsálem Kátámon nevű negyedében. Jochanan Szófer 93 éves korában, 2016-ban hunyt el.
Napjainkban az erloji közösség Izraelben 500 családból áll, jelenlegi vezetőjük az 1947-ben született, ma 76 esztendős Mose Szófer, és számos tagjuk él a New York-i Borough Parkban is.
Megható cselekedett. Minden jót kívánok a közösségnek.
Jeruzsalembe szakadt? elég pongyolán fogalmaztok
Nézőpont kérdése. A kifejezés sokkal inkább tökéletesen kifejezi a szituációt. Ha ezek az emberek új hazát választanak, hogy ott folytassák az életüket, az valóban egyfajta szakadást jelent, számukra is fájó mert az távozás oka kényszerűség, nem a jeruzsálemi melegebb klíma és ahonnan távoznak ott is veszteségként jelentkezik, hogy egy a város kulturális életéhez építészetéhez stb. hozzájáruló értékteremtő/őrző közösség eltűnik.
a disszidensekre használták ezt a szót nem túl kedvező felhanggal. nekem ez ugrott be, amit írtál egy szép magyarázat , lehet így is értelmezni. mondták hogy rosszindulatú vagyok
En a Kadar rendszer fenykoraban disszidaltam, az akkori kifejezessel elve. Attol kezdve idegenbe szakadt voltam, szinten az akkori kifejezessel elve. Ez a szakadas, kulonosen idegenbe, nagyon romantikusan es sajnalatosan hangzik. Kar, hogy az Izraelbe „szakadt” zsidokkal kapcsolatban baromi hulyeseg. Szo sincs idegenbe, es szo sincs szakadasrol. Amikor a 90-es evek kozepen a 25 eves erettsegi talalkozora Pestre erkeztem, kedvenc antiszemita osztalyfonokom megkerdezte, mikor erkeztem haza. En ertetlenul mondtam, hogy majd a jovo heten utazom haza. Magyarul, a zsido Izraelbe nem idegenbe szakadni, hanem haza megy. Kulonosen, ha az egesz hitkozseget meggyilkoltak, es ha veletlenul tulelte Auschwitzot, akkor a kommunista rendszer uldozi.
azt hiszem te fogalmaztad meg helyesen
Erdekes hozzaszolasok, de a rend- es az ertelmezes kedveert-
zsido ember- nem Izraelbe- ” szakad” , hanem ” alijazik”.
A heber ” לעלות” – laalot- felmenni- igebol.
Tehat Izraelbe- felmennek- akkor is,
ha a kezdet- nem mindeg konnyu.