A Die Tafeln (Terített Asztal) elnevezésű jótékonysági intézmény néhány napja kétségbeesett segélykéréssel fordult a nyilvánossághoz. A szervezet főleg élelmiszerboltokból, bevásárlóközpontokból és vendéglőkből származó élelmiszeradományokat oszt szét leginkább városi telephelyein a szükséget szenvedők között. Régebben főleg hajléktalanok, szociális segélyen élők és nem regisztrált illegális bevándorlók tartoztak a Tafeln látogatóihoz. Most azonban a helyzet változni látszik. Újabban a rászorulók már nem csak ezekből a csoportokból kerülnek ki, hanem egyre inkább a nyugdíjasok és alacsony bérekből élő családok köréből.
Frank Hildebrandt, a schleswig-holsteini Tafeln-szövetség elnöke „rendkívüli állapotról” beszél, mivel a rászorulók száma több telephelyükön megduplázódott. Viszont az adományok részben az eddigiek felére csökkentek, mivel az élelmiszerboltok időközben sokkal szigorúbban kalkulálnak. A szervezet elnöke ijesztő tapasztalatokról számol be:
A hatalmas infláció és az árrobbanás miatt „sok embernek már élelmiszerekre sem telik”.
Természetesen itt egy kisebbségről, bár egy egyre növekvő kisebbségről van szó. A német polgárok többsége még megengedheti magának az egyre magasabb élelmiszerárakat, de az élelmiszervásárlások és általában a vásárlások minden területre kiterjedő csökkenése arra mutat, hogy a nagy többség már jóval kevesebbet engedhet meg magának.
A magánháztartások 2022-ben mintegy 4,4 százalékkal kevesebb élelmiszert vásároltak.
Nem csoda, hiszen
2022 folyamán az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a tej, tejtermékek és a tojás fantasztikus 36 százalékkal, a gabonatermékek 23 százalékkal, a hús 19 százalékkal és a főzelékfélék 11 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.
2023 májusáig az élelmiszerárak még egyszer 15 százalékkal mentek feljebb, és a tendencia változatlan. A legerősebben a bio-termékek iránti kereslet csökkent.
Egy felmérés szerint a fogyasztóknak majd a fele kevesebb bio-terméket vásárol, hét százalék pedig teljesen felhagyott ezen luxustermékek fogyasztásával.
Miközben az élelmiszerárak és az energiaárak szárnyaltak, a bruttó bérek mindössze 5,5 százalékkal emelkedtek, az amúgy is sovány nyugdíjak pedig 5,2 százalékkal. Ezért nemcsak az élelmiszereken spórolnak a német fogyasztók. A megkérdezettek több mint fele ritkábban ment moziba és más szórakozóhelyekre, ritkábban és olcsóbb helyekre ment nyaralni és kevesebbet költött vendéglőkben és bárokban. Sokan egyáltalán nem mennek nyaralni és teljesen felhagytak a szórakozóhelyek látogatásával.
Sötét hangulat a német gazdaságban
A zöld gazdaságpolitika és főleg az energiafordulat következményeit a polgárok nemcsak mint fogyasztók érzékelik. A jövőre nézve különösen vészjósló a fizetőképtelen cégek számának robbanásszerű emelkedése. Olyan, a magyar turisták körében is jól ismert cégek, mint a Galeria (régebben Kaufhof és Karstadt), a Peek & Cloppenburg, Gerry Weber, valamint a Görtz és a Reno cipőkereskedési láncok lettek ez évben többek között fizetőképtelenek, mert a vásárlóközönség különösen a ruházaton spórol.
A piac zsugorodásához még társul a boltok és áruházak fenntartásához szükséges energia drágulása, ami sok közepes nagyságú és kisebb kereskedés csődjéhez vezetett.
De nemcsak a kereskedelem roskadozik az energiaárak és az infláció terhei alatt. Eddig 2023 első fél évében 8.400 cég lett fizetőképtelen, ez 16,2 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. A tendencia pedig tovább fog folytatódni, illetve fokozódni. A Creditreform gazdasági megfigyelő cég féléves jelentése szerint, „mivel a konjunkturális kilátások továbbra is borúsak, a fizetőképtelen cégek száma még emelkedni fog.” A helyzetet tovább élezi, hogy az infláció következtében a fogyasztási klíma rossz, vagyis a forgalom és a nyereségek csökkennek, miközben a kamatok emelkednek, írja a Creditreform vezető közgazdásza. Különösen veszélyeztetettek a feldolgozóipar, az építőipar, az autóipar beszállítói és a kiskereskedelmi cégek.
A kiskereskedelmi cégek érdekképviselete egyedül e csoportban mintegy 8 000 egység bezárására számít még ez év folyamán.
A német gazdaság szereplői sötét hangulatban néznek a jövőbe, a legtöbb közgazdász a recesszió folytatódását várja. Az Ifo gazdasági véleménykutató intézet az üzleti hangulat drámai rosszabbodásáról számol be. „Főképpen az ipar gyengesége veszélyezteti a német konjunktúrát”, mondta Clemens Fuest, az Ifo-Intézet vezető közgazdásza. Mind a feldolgozóiparban, mind a kereskedelemben és az építőiparban is egyre negatívabbak a kilátások, tette hozzá. „Nagy a valószínűsége annak, hogy a GDP a második negyedévben is csökkenni fog”, mondta Klaus Wohlrabe, a felmérés vezetője.
„Szinte minden iparágban rosszak a kilátások, alig van valami, ami reményre jogosítana… Különösen nagy a pesszimizmus az iparban. Az ok a kereslet rendkívüli gyengesége. Nemcsak a hazai kereslet hiányzik, az exportra irányuló várakozások is csökkentek.”
A német ipar nehézségei a jelenlegi szocialista-zöld-szabaddemokrata kormány és elődei politikájának következményei. A családi vállalkozások egyesületének vezetője nyíltan kimondja azt, ami a legtöbb vállalkozó gondjainak alapja: „A családi vállalatok legnagyobb gondja ma az, hogy a német gazdasági környezet nem versenyképes. Legtöbb tagunk azt mondja, hogy ma már nem Németországban, hanem külföldön építené fel vállalkozását.” Majd a zöld nagy transzformációra utalva így folytatta:
„Az az érzésem, hogy Németország ipartalanítása nagy iramban folytatódik.” Ami a zöld elit és a kormány célkitűzésének (dekarbonizáció!) pontosan megfelel.”
A csődhullám, a csökkenő ipari és kereskedelmi termelés nem marad következmények nélkül a foglalkoztatásra. Eddig ebben az évben 125 000 munkahely semmisült meg fizetőképtelenség következtében. Nyáron a munkanélküliek száma általában csökkenni szokott, nem így most. Júniusban 2,55 millióan voltak munka nélkül, ez 11 000-el több, mint májusban, és majdnem 200 000-el több, mint egy évvel ezelőtt.
Tegnap éjjel az alkotmánybíróság ugyan helyt adott egy sürgősségi kérelemnek, amellyel a CDU egy parlamenti képviselője megakadályozta, hogy a kormány az úgynevezett fűtési fordulatot gyakorlatilag parlamenti vita nélkül kényszerítse ki. De a gáz- és olajfűtések betiltása és a lakások fűtésének totális állami kontroll alá kényszerítése így is, úgy is, jönni fog. A kormány parlamenti többségével ki fogja kényszeríteni a privát és állami vagyon megsemmisítésének ezen újabb programját is, ami a recesszió és infláció által amúgy is sarokba szorított német polgárok anyagi helyzetének további romlásához fog vezetni.
Jó lesz, ha a Die Tafeln önkéntesei egy kemény télre készülnek fel.
