Izraelben hamarosan életbe lép az a jogszabály, mely előírja, hogy minden új, nem lakóépület tetején napelemeket kell elhelyezni, hogy segítsen teljesíteni a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseket és a gyorsan növekvő lakosság villamosenergia-igényét — számol be az Israel Hayom.
Bár Izraelben sok a napsütés, az ország túl kicsi ahhoz, hogy hagyományos, földigényes fotovillamos erőművekre támaszkodjon. Emellett az ország éghajlata nem alkalmas a szélenergia hasznosítására, és nincs elegendő víz a vízenergiához.
Ron Eifer, aki az Energiaügyi Minisztérium fenntartható energiával foglalkozó részleg vezetője elmondta, hogy Izrael más fejlett országoktól abban különbözik, hogy a naptól mint megújuló forrástól függ, ugyanakkor nincs elegendő földje a naperőművekhez.
Az ország elmaradt a kitűzött céltól, hogy 2030-ra az elektromos energia 30%-át megújuló energiaforrásokból nyerje.
„Drámai lépéseket kell tennünk” – mondta Eifer.
Az állami költségvetés múlt havi elfogadásakor a kormány elrendelte, hogy 180 napon belül olyan szabályozás lépjen életbe, amely előírja, hogy az új, nem lakóépületeket napelemekkel kell ellátni.
A lakóépületek esetében a tetőt teljes mértékben fel kell készíteni a panelek későbbi könnyű felszereléséhez.
Az ország már évtizedekkel ezelőtt is sikerrel járt egy hasonló kezdeményezéssel, amikor a lakosoknak napenergiával működő vízmelegítőket kellett használniuk. Ma ezek a fűtőberendezések uralják a városok háztetőit, és nélkülük Izraelnek 8%-kal több villamos energiát kellene termelnie.
Izrael kereskedelmi célú napenergia-mezőinek többsége a déli Negev-sivatagban, illetve a legnagyobb városoktól távol eső, északi, távoli területeken épült.
„Túl azon a problémán, hogy az áram elveszik az ország központjába történő hosszú távú szállítás során, fontos a szabad területek fenntartása. Nem lehet az egész Negev-sivatagot napelemekkel beborítani”
– mondta Eifer.
„Ezért a földre és tetőkre telepíthető napelemek keverékére van szükségünk, amelyek a legolcsóbbak és tömegesen építhetők, és amelyeket olyan helyekre telepíthetünk, ahol igény van az áramra.”
Mint Eifer elmondta, végül nagyjából 60%-a kettős felhasználású lesz, utalva azokra a napelemekre, amelyek tetőfedésre és áramtermelésre is szolgálnak.
A környezetvédő aktivisták bírálták Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányát az idén hozott, környezetkárosító döntések miatt, beleértve az eldobható műanyagokra kivetett adó visszavonását és a tiszta levegő szabályozásának visszaszorítására tett kísérleteket.
Üdvözölték azonban az új napenergia-politikát, bár szerintük további intézkedésekre van szükség.
Amit Bracha, az Adam Teva V’din környezetvédelmi megfigyelő szervezet ügyvezető igazgatója szerint a felhatalmazás „fontos hír, akkor is ha még mindig csepp a tengerben, mint ösztönző a fotovillamos berendezések tetőkre helyezéséhez”.
Elmondta, hogy a fejlett országok gyakran nyújtanak szélesebb körű gazdasági támogatást, például kölcsönöket és zöld kötvényeket a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására. Az izraeli kormány ösztönzői közé tartoznak az engedélymentességek, adókedvezmények, és az, hogy a kistermelőknek felárat fizetnek az átadott villamos energiáért.
