Legfelsőbb Bíróság: az egyetemen nem lehet faji alapon pozitívan diszkriminálni

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy a faji hovatartozás többé nem vehető figyelembe tényezőként az egyetemi felvételi eljárásban – írja a BBC.

A mérföldkőnek számító ítélet felborítja az úgynevezett pozitív diszkriminációként is ismert pozitív diszkriminációra vonatkozó, évtizedes amerikai politikát.

Ez az egyik legvitatottabb kérdés az amerikai oktatásban.

A pozitív diszkrimináció először az 1960-as években került be a politikába, és a sokszínűség növelését célzó intézkedésként vezették be.

Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy „határozottan” nem ért egyet a csütörtöki, sokak által várt döntéssel.

„Nem hagyhatjuk, hogy ez a döntés legyen az utolsó szó” – mondta. „A diszkrimináció még mindig létezik Amerikában”.

„Ez nem egy normális bíróság” – tette hozzá a kilenc bíróról, akik ideológiailag hat konzervatív és három liberális között oszlanak meg.

Az ítélet két olyan ügyre vonatkozott, amelyek a Harvard és az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) felvételi eljárását érintették. A bíróság 6-3 arányban döntött az UNC ellen, és 6-2 arányban a Harvard ellen.

A bírák az Edward Blum jogi aktivista által alapított Students for Fair Admissions nevű szervezet mellé álltak.

A csoport tavaly októberben azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a Harvard faji alapú felvételi politikája sérti az 1964-es polgárjogi törvény VI. címét, amely tiltja a faji, bőrszín vagy nemzeti származás alapján történő megkülönböztetést.

John Roberts főbíró azt írta:

„Sok egyetem túl sokáig tévesen arra a következtetésre jutott, hogy az egyén identitásának próbaköve nem a leküzdött kihívások, a megszerzett készségek vagy a megtanult leckék, hanem a bőrszíne”.

Többségi véleménye szerint az UNC és a Harvard politikája „jó szándékú” volt.

A határozat pedig megjegyezte, hogy az egyetemeknek nem szabad megtiltani, hogy figyelembe vegyék egy jelentkező „arról folytatott beszélgetését, hogy a faji hovatartozás hogyan befolyásolja az életét”.

Roberts bíró azonban azt írta:

„A Harvard felvételi eljárása azon a káros sztereotípián nyugszik, hogy „egy fekete diák általában tud olyasmit hozni, amit egy fehér ember nem tud nyújtani”.”

Clarence Thomas bíró, az ország második fekete bőrű bírája és konzervatív, aki régóta a pozitív diszkrimináció megszüntetésére szólít fel, egyetértett.

Azt írta, hogy az ilyen programok „nyilvánvalóan alkotmányellenesek”.

„Az egyetemek önjelölt igazságossága nem ad nekik engedélyt arra, hogy faji alapon diszkrimináljanak” – mondta.

Yukong Zhao, az Asian American Coalition for Education elnöke a BBC-nek nyilatkozva üdvözölte az ítéletet.

Csoportja azzal érvelt, hogy a pozitív diszkrimináció negatívan befolyásolta az ázsiai-amerikai diákok esélyeit az elit iskolákba való bejutásra.

„Ez a döntés megőrzi a meritokráciát, amely az amerikai álom alapköve” – mondta Zhao a bíróság előtt.

Amerikai elit egyetemek: nem az akadémiai teljesítmény lesz a felvétel alapja

Az egyetemek ezentúl szakítanak a teljesítmény alapú felvételivel, mivel állításuk szerint az negatívan diszkriminálja a kisebbségeket.