Az Egyesült Államok hétfőn közölte, hogy leállítja a júdea-szamáriai felsőoktatási intézmények tudományos kutatásának finanszírozását, ezzel erősítve a Biden kormányzat”megszállt palesztin területek” narratívája melletti elköteleződését.
Az amerikai kormányzati ügynökségeknek szóló új iránymutatás azt tartalmazza, hogy
„az Izraellel való kétoldalú tudományos és technológiai együttműködés olyan földrajzi területeken, amelyek 1967 után kerültek Izrael közigazgatása alá, és amelyek továbbra is a végleges státuszról szóló tárgyalások tárgyát képezik, nincs összhangban az Egyesült Államok külpolitikájával”
– közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „nagyra értékeli az Izraellel folytatott tudományos és technológiai együttműködést”, és azt mondta, hogy a ciszjordániai finanszírozás korlátozása „tükrözi az Egyesült Államok évtizedekre visszanyúló, régóta fennálló álláspontját”.
A döntés leglátványosabban az 1982-ben alapított Ariel Egyetemre vonatkozik, amely jelentős tudományos intézmény az akkor még új szamáriai zsidó településen.
A rivális Republikánus Párt tagjai gyorsan támadták a döntést.
Ted Cruz szenátor, aki Biden nyílt kritikájáról ismert, a júdea-szamáriai zsidókkal szembeni, szerinte „antiszemita diszkrimináció” miatt ostorozta a kormányt, és azt mondta, hogy az „betegesen megszállottja Izrael aláásásának”.
David Friedman, Trump izraeli nagykövete azzal vádolta a Biden-kormányzatot, hogy felkarolja az Izrael bojkottálására irányuló aktivista mozgalmat.
Az adminisztráció azonban azt állítja, hogy ellenzi a BDS (bojkott, elidegenítés, szankciók) mozgalmat, amely nem csak a júdea-szamáriai zsidó településekhez, hanem az egész Izraellel való nemzetközi kapcsolatok megszakítását követeli.
Trump külügyminisztere, Mike Pompeo idején Washington lépéseket tett a júdea-szamáriai zsidó települések elismerésére, többek között azzal, hogy engedélyezte termékeiken az „Izraelben készült” feliratot.
A Biden-kormányzat visszatért ahhoz a régóta fennálló amerikai állásponthoz, amely a palesztinokkal való kétállami megoldást szorgalmazza, és bírálja a zsidó települések bővítését.
| Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta vissza Júdea-Szamáriát (Ciszjordánia) Jordániától, mely 1948 óta tartotta megszállás alatt. A Pest megyénél is kisebb területen jelenleg körülbelül 2,2 millió arab, és közel 700 ezer zsidó él. Az övezetet 1995-ben az Oslo-i rendezési megállapodások keretében három zónára osztották: az A zónát teljes egészében a Palesztin Hatóság ellenőrzi, a B zóna közös izraeli-palesztin fegyveres és palesztin polgári ellenőrzés alatt áll, a C zónát pedig teljeskörűen Izrael igazgatja. A zsidó települések a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló C zónában találhatók. |
