1939-ben nagyjából 2000 zsidó élhetett Finnország területén, a Németországból 1938-ban az északi országba menekülők számával együtt. A téli háborúban azonban szükség volt minden emberre, nagyjából 350 zsidó harcolhatott a szovjet megszállók ellen – olvasható „A történelem faszagyerekei” nevű történelem blog oldalán.
1942-ben, immáron aktív háborús, és németbarát félként Heinrich Himmler maga érkezett Finnországba, hogy előkészítse a finn zsidók deportálását, ami azonban politikai ellenállásba ütközött. A legenda szerint Mannerheim személyesen állt bele Himmlerbe, és azt mondta, hogy „az én hadseregemből egyetlen zsidó katonát sem szállítanak át Németországba”. Később végül 8 menekült zsidót adtak át, akikből 7 életét vesztette.
Főszereplőink azonban nem ők, hanem Salomon Klass és Leo Skurnik.
Klass, aki finnországi zsidóként harcolt a szovjetek ellen az 1939-es háborúban, ahol súlyosan meg is sérült. 1941-ben azonban újra a frontra ment.
Anyanyelvének a jiddist tekintette, és még a németek előtt sem titkolta zsidó kilétét. 1942-ben javasolták, hogy tüntessék ki Klasst a Vaskereszt 2. osztályával, miután a csoportjával megmentettek egy egész német századot a szovjet bekerítéstől.
Miután azonban a német delegáció elment Klass sátrához, ő nem köszöntötte őket, és a kitüntetésre csak annyit mondott:
„nem érdekel, mert zsidó vagyok”.
Leo Skurniknek kicsivel hamarabb, 1941 szeptemberben adták volna oda szintúgy a Vaskereszt 2. osztályát, miután egy tábori kórház evakuálást, szovjet tüzérségi tűzben is levezényelte, mellyel több száz német katonát mentett meg.
Skurnik kitüntetése nem képezte vita tárgyát a németek között sem. A kitüntetést Hjalmar Siilasvuo altábornagy személyesen vitte el Skurniknek, aki a
„Mondd meg a német kollégáidnak, hogy kitörlöm vele a s*ggem” mondattal utasította el azt.
A történelem faszagyerekei blog további bejegyzései itt olvashatóak.
