Új közel-keleti stratégiával állt elő az Egyesült Államok

A paradigmaváltás ellenére Mara Karlin helyettes védelmi miniszter szerint az USA régió iránti elkötelezettsége megingathatatlan.

Mara Karlin, az Egyesült Államok stratégiai, tervekkel és képességekkel foglalkozó védelmi miniszterhelyettese a Middle East Institute CENTCOM konferencián beszélt a Pentagon közel-keleti politikájáról.

Karlin kijelentette, hogy a Nemzeti Védelmi Stratégia Kínát és Oroszországot emeli ki elsődleges fontosságú fenyegetésként, minimalizálva a közel-keleti fenyegetéseket. „Miközben végrehajtjuk ezt a stratégiát, meg kell küzdenünk ezekkel a kompromisszumokkal szerte a világon, beleértve a Közel-Keletet is” – mondta Karlin, de kitartott amellett, hogy „az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett marad a Közel-Keleten”.

„Az USA érdekei összefonódnak a régióval”

– mondta.

A tisztviselő kifejtette a minisztériumának közel-keleti politikájában bekövetkezett változást és a diplomácia irányába történő elmozdulást a katonai erővel szemben. „A hatékony elrettentéshez nem szükséges több százezer amerikai katona állomásoztatása; ez valójában hatástalan elrettentés lenne. Erőnk a partnerségek, koalíciók kihasználására való képességünkből és a mozgékonyságunkból fakad – abból, hogy képesek vagyunk gyorsan és hatékonyan oda irányítani erőinket, ahol szükség van rájuk”.

Biden odalökte a Közel-Keletet Kínának

Azzal, hogy Amerika nem hajlandó Irán-ellenes blokkot létrehozni, a Közel-Keletet Kínának adja át.

Szerinte ez a megközelítés máris meghozta gyümölcsét, mivel a régió ma – számos problémája ellenére – nagyjából olyan stabil, amilyen az elmúlt évek óta nem volt. „A jemeni háború kezdete óta a leghosszabb nyugalmi időszakot éljük; Irak egyre inkább integrálódik a régióba, többek között a Öböl Menti Együttműködési Tanácsával közösen végrehajtott infrastrukturális projektek révén; maga a Öböl Menti Együttműködési Tanács olyan egységes, mint évek óta nem volt; az ISIS és az al-Kaida folyamatos nyomás alatt van; és a diplomácia és a de-eszkaláció tendenciája gyökeret vert, amelyet az USA vezette koalíciók és partnerségek elrettentő ereje támogat” – tette hozzá.

Karlin szerint az új paradigma megköveteli a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését a Közel-Keleten, de hozzátette, hogy további lépéseket kell tenni a kétoldalú biztonsági kapcsolatok többoldalú megközelítésbe történő integrálása felé is.

„A multilateralizmus bizonyos szintű konzultációt és koordinációt igényel, beleértve némi diplomáciai adok-kapokot a regionális partnereinkkel” – magyarázta.

Szerinte az új megközelítés az USA-val és egymással szemben is nagyobb átláthatóságot követel meg minden érintettől.

Karlin végezetül ismét hangsúlyozta a Pentagon elkötelezettségét a régió iránt: „Hadd fogalmazzam meg világosan, amit Biden elnök úr maga is világossá tett: A közel-keleti régió iránti elkötelezettségünk megingathatatlan – mert a régió létfontosságú közös jövőnk szempontjából, és mélyen összefonódik az amerikai és szövetségeseink érdekeivel.

A közel-keleti régióval kapcsolatos, általam ismertetett megközelítés óriási elkötelezettséget és kitartást igényel az amerikai kormány minden szintjén”.

Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Még idén izraeli-szaúdi békemegállapodást akar intézni Biden

Amerika komoly diplomáciai lépéseket igyekszik tenni még az elnökválasztási kampány tényleges beindulása előtt.