Egy 1100 éves héber Biblia lett a valaha eladott legdrágább könyv szerdán, amikor 38,1 millió dolláros árat ért el a New York-i Sotheby’s árverésén.
A Codex Sassoon néven ismert darab vevőjéről kiderült, hogy a tel-avivi ANU – A zsidó nép múzeuma nevében egy amerikai adománygyűjtő csoport volt.
A múzeum szerint Alfred Moses, az Egyesült Államok korábbi romániai nagykövete és családja biztosította a vásárláshoz szükséges forrásokat.
A kézirat a héber Biblia legrégebbi, csaknem teljes másolata a világon. Nagyjából 1100 évvel ezelőtt kézzel írták 792 oldalnyi báránybőrre, a Biblia mind a 24 könyvét tartalmazza, és csak körülbelül nyolc oldal hiányzik belőle. Írásmódja és elrendezése a zsinagógában olvasott Tóra-tekercsekre emlékeztet.
Az eladó, Jacqui Safra svájci üzletember és gyűjtő 1989 óta birtokolta a kötetet. A találgatások, hogy hová kerül a könyv, aggodalomra adtak okot, hogy inkább egy magángyűjtőnek adják el, mint egy közintézménynek, amely kiállíthatná.
Ezek a kétségek eloszlottak, amikor a múzeum, a korábban Zsidó Diaszpóra Múzeumként ismert intézmény közölte, hogy a könyv a központi kiállításának része lesz.
„A héber Biblia a történelem legnagyobb hatású könyve, és a nyugati civilizáció alapja. Örömömre szolgál, hogy a kódex a zsidó nép birtokába került”
– mondta Mózes egy nyilatkozatban.
„A Codex Sassoon történelmi jelentőségét felismerve az volt a küldetésem, hogy gondoskodjam arról, hogy egy olyan helyen legyen, amely világszerte minden ember számára hozzáférhető”.”
A könyvért mindössze egy maroknyi vevő versengett – személyesen a Sotheby’s-ben és telefonon -, és az árverés kevesebb mint hat percig tartott. Az árverés előtt a Sotheby’s úgy becsülte, hogy a könyv 30 és 50 millió dollár közötti összegért kelhet el. A kikiáltási ár 33,5 millió dollár volt, de a díjakkal és felárakkal együtt a végső ár elérte a 38,1 millió dollárt.
Mivel évtizedek óta nem kelt el árveréseken ehhez hasonló könyv vagy történelmi dokumentum, a Sassoon kódex kiérdemelte a civilizáció más alapműveivel való összehasonlítást, amelyek szintén több tízmillió dollárt értek el.
Az amerikai alkotmány végleges szövegének első nyomtatásban megjelent példánya 2021-ben 43,2 millió dollárért kelt el. A Leicester kódex, egy Leonardo Da Vinci írásait tartalmazó napló 1994-ben 30,8 millió dollárt ért. A Magna Carta egy példánya pedig 2007-ben 21,1 millió dollárért kelt el.
„Ez az egyik legritkább, egyedülálló, egyesítő dokumentum, amely valaha létezett” – mondta a Jewish Telegraphic Agencynek Irina Nevzlin, az Anu igazgatótanácsának elnöke.
„Az, hogy a múzeumban van, ahol mindazok a milliók számára elérhető lesz – ez olyasvalami, ami erősítheti gyökereinket és identitásunkat, mert ez valami örökkévaló.”
