Egy zsidó egyesület jelentése 2022-ben 488 incidenst számolt össze, amelyeket egy online portálon keresztül jelentettek, illetve a közösség tagjaival készített kiterjedt interjúk során gyűjtöttek össze.
A Czulent Zsidó Egyesület által hétfőn közzétett incidensek száma több mint négyszerese az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2021-re jelentett számnak.
A jelentés vezető szerzője, Anna Zielińska szerint az incidensek 86%-a online zaklatás és sértegetés volt. Hozzátette, hogy a „zsidó” szót gyakran használják az interneten, hogy az „ellenséget” „hűtlennek, kívülállónak és hazafiatlannak” bélyegezzék.
„Nincs olyan lengyel politikus, akit ne neveztek volna zsidónak”
– mondta Zielińska a Jewish Telegraphic Agency-nek.
A Czulent 2022-es jelentése részletezte egy sérüléssel járó erőszakos cselekményt, négy további erőszakos támadást, 20 fenyegetést, 34 esetben zsidó tulajdon és emlékhelyek megrongálását, 68 esetben antiszemita tömeges levelezést és 372 esetben „gyalázkodó” viselkedést. Zielińska szerint
nem lehet tudni, hogy valójában hány antiszemita incidens történt, mert az „internet a gyűlölet feneketlen kútja”.
Meggyőződése, hogy a Czulent, a lengyel zsidó közösségekkel szorosan együttműködő, toleranciát hirdető nem kormányzati szervezet csak a felszínt karcolta.
„Amikor újra és újra megkérdeztem az embereket, azt mondták, hogy vonakodnak jelenteni az incidenseket, mert az nem változtatna semmin”
– mondta Zielińska, aki a Varsói Zsidó Közösség tagja, mely egyike a lengyelországi zsidó vallási közösségek szövetsége égisze alatt működő több közösségi csoportnak.
Hozzátette, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd sokkal inkább része a közbeszédnek, mint egy évtizeddel ezelőtt, és olyan összeesküvés-elméletekre összpontosít, mint például a zsidó részvétel a COVID-19 járványban.
A Czulent-jelentés 84 olyan nyilvános antiszemita kijelentést dokumentált, amelyek egyben ukránellenesek is voltak. Amikor Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök e hónap elején találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki zsidó, Zielińska szerint a lengyel vezetőket az interneten azzal vádolták, hogy zsidó ügyeket szolgálnak.
„Az ukrán-orosz háború kontextusát arra használták fel, hogy szabadabban és látszólag legálisabban támadják a zsidókat”
– mondta Zielińska.
„Az antiszemitizmust ily módon arra használják, hogy eltántorítsák a közvéleményt az ukrán menekültek támogatásától”.
Az elmúlt négy év során a politikai színtéren a legmarkánsabb antiszemita nyelvezetet Grzegorz Braun, a szélsőjobboldali Szabadság és Függetlenség Párt vezetője használta. Braun legutóbbi célpontjai az ukrán menekültek voltak, akiket azzal vádol, hogy „Ukró-Lengyelország” létrehozására törekszenek – utalva a „zsidó-lengyel” kifejezésre, amelyet a 20. század elején népszerűsítettek azok a politikusok, akik szerint a zsidók saját államukkal akarták felváltani Lengyelországot.
2019-ben, kampánya során Braun azt mondta, hogy az Egyesült Államok „a Lengyelország elleni zsidó zsarolás politikai és katonai eszköze”, és azt írta, hogy
„a zsidók évszázadok óta háborút folytatnak a lengyel nemzet ellen, sőt, az egész keresztény világ ellen”.
Pártja, amelyet Lengyelországban Konföderációként emlegetnek, az Ipsos független közvélemény-kutató ügynökség márciusi felmérése szerint a választók 11%-ának támogatásával az ország harmadik legnépszerűbb pártja.
A közelgő őszi parlamenti választásokon egyes elemzők azt jósolják, hogy a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság pártnak, amely jelentős összegeket költ a zsidó műemlékekre és kultúrára, szüksége lesz a Konföderáció és szavazói támogatására a kormányalakításhoz.
Az elmúlt öt évben konkrét politikai fejlemények táplálták a zsidókkal szembeni negatív attitűdöket – jegyezte meg. 2019-ben lengyel nacionalisták ezrei tüntettek az Egyesült Államok varsói nagykövetsége előtt az ellen, hogy az Egyesült Államok arra törekszik, hogy Lengyelországot kötelezze a zsidók kártalanítására, akiknek családjai a holokauszt során elvesztették vagyonukat.
Michael Schudrich, Lengyelország főrabbija elmondta, hogy bár Lengyelországban az online nyilvános diskurzusban előfordul az antiszemitizmus, de az erőszakos antiszemita incidensek hihetetlenül ritkák. 2006-ban egy férfi, aki azt kiabálta, hogy „Lengyelország a lengyeleké”, megütötte Schudrichot, és paprikaspray-vel támadt rá.
„Minden évben több ezer haszid jön Lengyelországba különböző évfordulókra, és soha nem volt igazi probléma”
– mondta.
„Ami pedig engem illet, az egyetlen alkalom, amikor bárki megtámadott, az egy baloldali kormány idején volt.”
Azt mondta, nem lát bizonyítékot arra, hogy Lengyelországban az antiszemitizmus növekedne, de úgy véli, hogy a kormány nacionalista, hazafias múltnarratívát erőltet – a holokauszt alatti lengyel hősiességre összpontosítva – és a szélsőjobboldalnak való udvarlásnak következményei vannak.
„Az antiszemiták ma már nagyobb felhatalmazást éreznek arra, hogy kimondják, amit gondolnak”
– mondta.
A lengyelországi zsidók száma a kormány összeírása szerint több, mint 15 000, a Zsidó Világkongresszus szerint viszont kevesebb mint 10 000.
