Az amerikai fegyveripar kész megvédeni Tajvant

Az amerikai védelmi ipar képviselői elkötelezettek Tajvan védelmének megsegítésében – erről Steven R. Rudder, az amerikai tengerészgyalogság nyugalmazott altábornagya beszélt szerdán Tajvanon egy szakmai fórumon a CNA helyi hírügynökség jelentése szerint.

A védelmi ipar mintegy kéttucatnyi amerikai képviselője Rudder szerint szeretné biztosítani az ellátási lánc rugalmasságát, valamint Tajvan helyének megőrzését és szerepének megerősítését a nemzetközi közösségben.

Mint fogalmazott, szeretnék jobban megismerni a sziget stratégiai gondolkodását, és azt, hogy az Egyesült Államok védelmi ipara hogyan segíthetné elő elrettentő képességét és egy potenciális kínai invázióval szembeni ellenálló képességét.

Rudder szerint Tajpejnek és Washingtonnak fokoznia kell az átjárhatóságot, hogy képesek legyenek kommunikálni egymással, koordinálni lépéseiket „azonos parancsnokság és ellenőrzés, vagyis parancsnoki, irányítási, kommunikációs, számítógépes, hírszerzési, megfigyelési és felderítési, valamint a C4ISR (bevetés-tervezési) rendszer keretében”.

Tajpejben a múlt héten kapott nyilvánosságot, hogy a tajvani Nemzetbiztonsági Hivatal már alkalmassá tette számítógépeit arra, hogy az Egyesült Államokat, Kanadát, Nagy-Britanniát, Ausztráliát és Új-Zélandot tömörítő Öt Szem hírszerző szövetséggel egy biztonságos, kódolt rendszeren belül valós időben megoszthassák az információkat.

Európa már többet költ fegyverekre, mint a hidegháború végén

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet három évtizedes rekordról számolt be a katonai kiadások terén.

Steven R. Rudder, aki egykor az amerikai tengerészgyalogság második embere volt, és 2017-2022 között a légierők parancsnokhelyetteseként szolgált, 25 amerikai védelmi ipari képviselő társaságában érkezett Tajvanra az amerikai székhelyű Amerikai-tajvani Üzleti Tanács szervezésében.

Kína korábban már kifejezte, hogy Peking számára „rendkívüli aggodalmat” kelt a fórum megrendezésének ténye. A védelmi tárca szóvivője kifejtette, hogy „ezek a hadiipari komplexumok” lelkesen árulják fegyvereiket szerte a világon, ezzel háborút exportálva, és jelentős profitra téve szert. A Tajvanon kormányzó politikai erőre utalva Tan Ko-fej hozzátette:

„Az, hogy a Demokratikus Haladás Pártjának vezetői farkasokat hívnak az otthonukba, visszataszító és súlyos katasztrófát hoz a tajvani honfitársakra”.

A pekingi vezetés az „egy Kína” elv hangoztatása mellett következetesen kinyilatkoztatja, hogy Tajvan függetlenségének kinyilvánítását akár erővel is megakadályozná. Emellett időről időre emlékeztet a három kínai-amerikai közös nyilatkozatra (1972, 1979, 1982), amelyek mindegyikében leszögezik, hogy Tajvan Kína része, és a legutóbbiban, amely Ronald Reagan elnöksége idején született, az Egyesült Államok kormánya azt is kinyilvánítja, hogy nem törekszik hosszú távú fegyvereladásokra Tajvan számára, sem mennyiségben, sem értékben nem növeli fegyvereladásait oda, mi több: szándéka szerint folyamatosan csökkenteni fogja őket.

„Az ukrajnai válság a bemelegítés, a nagy háború még csak utána jön”

Egy amerikai admirális őszintén beszélt a jelenlegi helyzetről.