Az amerikai Silicon Valley Bank összeomlásáért a „woke-izmusa” a felelős – írja Douglas Murray.
„Néhány évvel ezelőtt megkérdeztem, hogy mi kellene ahhoz, hogy megállítsuk a sokszínűség, befogadás, egyenlőség megszállottságát Amerikában. Mi kellene ahhoz, hogy visszatérjünk a kiválósághoz és a szakértelemhez, mint az egyetlen alkalmazási kritériumhoz? Talán ahhoz, hogy a hidak elkezdjenek leomlani. Bár gyanítom, hogy ha ez megtörténne, akkor bizonyos emberek azt állítanák, hogy csak a „strukturális rasszizmus” miatt dőltek le” – kezdi Murray a New York Post oldalán.
Az Amerikában élő brit író szerint a héten újabb emlékeztetőt kapott Amerika, hogy túlságosan toleránsak ezzel az őrült, kiválóságellenes programmal szemben.
„Mert bár a hidak még nem omlottak össze, a bankok már igen. És ennek egyik oka az, hogy a szóban forgó bankok a méltányosságot helyezték előtérbe a kiválósággal szemben”
– jelenti Murray.
A sokszínűségre való mániákus törekvés a szerző szerint ahhoz vezetett, hogy alkalmatlan emberek tömegei kerültek vezető pozícióba, különösen nagy mánia lett a női reprezentáció.
„A nők képviseletének megszállottsága természetesen csak a magas státuszú állások esetében jelent problémát. Igazgatósági helyek, hollywoodi sztárok fizetése és így tovább. Tudomásom szerint nincs olyan mozgalom, amely a nők egyenlő képviseletét szorgalmazná az amerikai útépítők között” – írja bestseller szerző.
Ha a Lehmann Brothers Lehmann Sisters lett volna, szokta állítani Christine Lagarde, akkor talán nem következett volna be a globális pénzügyi válság”. Azonban Murray szerint Jay Ersapah története nem ezt mutatja.
„Jay nő, és az SVB-nél a kockázatkezelési vezetői pozíciót töltötte be. De ha Jay időt töltött azzal, hogy megpróbálta kezelni a kockázatokat, nem tudom, hogyan csinálta, mert úgy tűnt, hogy főállásúbb feladata az SVB-n belül az őrült ostobaságok népszerűsítése volt”
– írja Murray.
Például a The Post kiderítette, Ersapah olyan kezdeményezések élére állt, mint az egy hónapos Pride kampány, egy blog, amely az LMBTQ+ fiatalok mentális egészségtudatosságát hangsúlyozza, és társelnöke volt az SVB Európai LMBTQIA+ Alkalmazotti Erőforrás Csoportjának.
Az ilyen rendezvényeken Ersapah arról beszélt, milyen érzés „színes bőrű queer személynek és első generációs bevándorlónak lenni, aki munkásosztálybeli háttérrel rendelkezik”.
„Napjaink mércéjével mérve Ersapah abszolút főnyeremény. Az interszekcionális sérelmi piramis győztese, ha valaki a legelnyomottabb személyt keresi. Napjaink etikája azt diktálja, hogy egy ilyen személynek nemcsak joga van minden pozícióhoz, hanem maga a puszta jelenléte is mérhetetlen (és meg nem határozott) előnyökkel jár a vállalat számára.
Hát milyen kár, hogy az egyetlen dolog, amiként Ersapah-ot nem lehet azonosítani az a ” hozzáértő”
– írja élesen Douglas Murray.
„Ha hozzáértő lett volna, akkor talán jobban teljesítette volna azt, ami a fő feladata lett volna, vagyis a kockázatkezelést. Amire ő és a bank egésze nyilvánvalóan alkalmatlan volt. Nem utolsósorban azért, mert az SVP hosszan hitelezett és rövidre vette fel a kölcsönt – egy hihetetlenül elemi hiba, amelyet a bankok az 1980-as évek megtakarítási és hitelezési válsága óta szorgalmasan elkerülnek” – jegyzi meg a szerző.
Murray leírja, hogy a csődbe ment bank igazgatótanácsa közül csak egyetlen igazgatótanácsi tagnak volt befektetési banki karrierje.
Az igazgatótanács többi tagja a Clintonok és más vezető demokraták megadományozója volt. Az egyikük még improvizációs előadóművész is volt.
„A mai mércével mérve a testület mindent jól csinált. (…) Még a Black Lives Matter csoportoknak is elképesztő 73 millió dollárt adományoztak. A bank saját promóciós anyagai szerint „az SVB elkötelezett amellett, hogy sokszínűbb, igazságosabb, befogadóbb és hozzáférhetőbb környezetet teremtsen az SVB-n belül, az innovációs ökoszisztémában és közösségeinkben. Ennek az elkötelezettségnek a középpontjában a befogadóbb kultúra előmozdítására és a faji, etnikai és nemi reprezentáció növelésére irányuló törekvésünk áll”.
A bank azzal büszkélkedett, hogy erőforrásait arra kívánja felhasználni, hogy „lebontsa a rendszerszintű korlátokat”. Mindez nagyon szép, és nyilvánvalóan elég katasztrofális
– írja a cikk.
Murray megjegyzi, hogy mikor a világgazdaság legutóbb majdnem összeomlott, részben azért, mert a bankok – többek között – faji alapon adtak kölcsönöket az embereknek.
„De egy felelős bank nem adhat hitelt kizárólag valakinek a faji, nemi vagy szexuális hovatartozása miatt. Egyszerűen és kizárólag azt kellene vizsgálniuk, hogy az illető vissza tudja-e fizetni a kölcsönt vagy sem – akár jelzáloghitelről, akár vállalkozásról van szó. Ha bármi mást helyezünk előtérbe, akkor nem „kezeljük a kockázatot”. Hanem létrehozzuk azt. Az SVP és más bankok is ezt tették a woke befektetési politikára helyezett őrült hangsúlyukkal” – jelenti ki Murray.
„Szóval igen, egyelőre még tartanak a hidak. A bankok viszont nem” – zárja a szerző, aki szerint jobb ha Amerika gyorsan újragondolja mit csinál, mielőtt a fejére omlik a gazdaság.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Hasonló rendszerben már én is éltem úgy hívták hogy szocializmus .Akkor viszont legtöbb esetben csak az számított kinek vannak jó kapcsolatai meg piros párttag könyve. Ne talán akkor mi lesz ha a szerző által leírt dolgokat bevezetik egy hidat tervező irodában is a sokszínűség és a faji egyenlőség elvét? A rossz tervezés miatt pedig egy idő után majd összedől a híd? Ezek szerint az sem lesz probléma ha emberek halnak meg emiatt? A sort még hosszan lehetne folytatni, amennyiben alkalmatlan emberek kerülnek nem megfelelő helyre az óriási mértékben vissza fogja vetni Amerika versenyképességét. Sebaj gondolják nem sokára jönnek a robotok meg az MI (mesterséges intelligencia). Csak addigra lehet hogy tönkre mennek és csődbe juttassák magukat és a világot is. Egyébként meg ez lehet a fő cél és már az ideológia is meg van hozzá. Csak még egy kicsit hülyíteni kell a népet vagy inkább érzékenyíteni hogy szakszerű legyek. Ezek után már nincs is messze Orwell szép és új világa (1984) csak tévedett pár évtizedet.
Mi lesz ? Mi van !
https://www.ferfihang.hu/2018/03/19/halalos-katasztrofa-embereket-temetett-maga-ala-az-osszeomlo-feminista-hid/
Nem hallottam és nem olvastam az általad belinkelt infóról. Ezek szerint a az elképzelt példám az előző posztomban megis valósult.
Már valósággá vált … :((
Döbbenetes
De polkorrekt !
Csak az számít.
Szocializmusban olyan is volt, hogy a közép és felsőfokú oktatásba százalékos kvóta volt a munkás-paraszt származású gyerekeknek aminek következtében sok rátermett, értelmiségi származású gyerek nem került be a technikumokba, egyetemekbe. Szerencsére ez a 70-es évekre kihalt.
Mint minden rendszernek a szocializmusnak is volt némi jóoldala. Másik példa annak idején még Hitler kezdte építeni a német autobahnt (autópályákat) illetve ő alapította a Volkswagent ami nagyon is kiálta az idő próbáját. Ettől függetlenül sose fogok egyetérteni nácizmussal, de azt el kell ismerni Hitler is hozott jó gazdasági döntéseket. Még ha ezt ő rossz célra is használta fel.
A tárgyalt témában valóban jó oldal volt, hogy megnőtt a társadalmi mobilitás viszont ennek ára a minősség romlás.
Körülbelül ez látjuk visszajönni.
Emlékszem micsoda felüdülés volt, hogy 1991-ben már nem kellett protekciót keresni az egyetemi felvételihez, csak a felvételin elért pontszám számított.
Kisebb csodaként éltük meg.
Most meg szépen jön vissza minden, amit a kommunizmusban utáltunk.
A filmek nem szórakoztatni akarnak, hanem népnevelni.
A felvételinél nem a tudás számít, hanem a társadalmi háttér.
stb.
Egyetértek.