Az emberhalál, mint a béke záloga

A Neokohn főmunkatársa, Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő.

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Igen sokszor hallani azt, hogy a drónok és a harctéri robotok megjelenése a harcmezőn egy üdvös fejlemény mivel emberi életeket ment meg. Robert C. Castel jegyzete.

A taktikai és a műveleti szinten ez talán igaz is. A politika szintjén azonban, ahol a valóban fontos döntéseket hozzák, valószínűleg

sok-sok millió ember halálát fogják okozni a vértelen háború csapdái.

Mert mi is történt tegnap valójában?

Egy orosz harci gép lelőtt egy amerikai harci gépet. Minden 70-es évekbeli krajcáros techno-thrillerben így kezdődött a harmadik világháború.

Kivéve, hogy ezúttal az amerikai gépet nem a „szálfatermetű” Krúzics Tamás vezette, az obligát üstökkel, villogó fogsorral, hanem néhány tajvani kütyü.

Lelőtték volna az oroszok ugyanezt a repülőeszközt ha a sofőrjét amerikai zászlóval letakarva kellett volna visszaküldeni Washingtonba?
Valószínűleg nem.

És pont ebben rejlik a emberhalál nélküli eszkaláció veszélye. Ahogy a régi mondás tartja, az a probléma, amit pénzel meg lehet oldani, az nem probléma.

Minek az előzménye az ukrán-orosz háború?

„Minél tovább tart ez az előháború, annál biztosabb, hogy utána jön a rémálomszerű fő attrakció”-  írja Victor Davis Hanson hadtörténész az American Greatness oldalán. 

Egy több milliós légieszköz?
Senki sem halt meg. Nem probléma.

Kibertámadás ért egy kritikus infrastruktúrát?
Senki sem halt meg. Nem probléma.

Kísérletnek álcázott atomrobbanás, ami a műholdak tucatjait semmisíti meg?
Senki sem halt meg. Nem probléma.

Egy probléma azért mégis van.

A jól ismert eszkalációs létrával párhuzamosan felépítettünk egy eszkalációs gyorsfelvonót, ami néhány rövid lépésben egy szuperhatalmi konfrontációba repít fel minket a „senki sem halt meg, nem probléma” hamis biztonságérzete miatt.

A probléma ott fog kezdődni, amikor váratlanul ezrek és tízezrek fognak meghalni egy olyan világégésben, aminek a közeledését nem láttuk.

Amikor a helyi csörtékből kiszereljük az emberhalál biztonsági szelepét, akkor ebben az is benne van, hogy sohasem fogjuk előre látni a lokális rangadó átalakulását globális összeütközéssé.

Gyakorlótér a Közel-Keleten

Közhely számba megy az a megállapítás, hogy az ukrán háború egy hatalmas gyakorlótér, ahol a nyugati hatalmak kipróbálhatják és egyben be is mutathatják a portékáikat.

Robert C. Castel összes cikkét elolvashatja itt.

“Az emberhalál, mint a béke záloga” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Baj van a kiinduló tézissel! Ugyanis nem igaz taktikai és műveleti szinten sem, hogy a vezető nélküli eszközök (drónok, tankok, stb.) emberéleteket kímélnének meg. Legfejebb a nemlétező vezető/személyzet/ pilóta életét. A drónok viszont emberölésre-pusztításra szolgálnak (lásd pl. a bombázó, vagy az „öngyilkos” drónokat, de ezt szolgálják a fegyvertelen, célfelderítő drónok is) Ezek bevetése nem kelti a „veszélytelen, mert nem halt merg senki” képzetet, csakúgy, mint a rakéták, vagy bombák sem. Azoknak sincs pilótája, de aligha kell bizonygatni, hogy halált okoznak.
    A dologban akkor lenne valami relevancia, ha a személyzet nélküli eszközöket kizárólag egymás ellen vetnék be Ez igy tárgyak egymás közti vetéledése lenne, azon az alapon, hogy kinek fogy el először a készlete. De ennek a megvalósulása minimális esélyű, ilyen alapon egy számítógépes játékkal is lejátszhatnák a háborút – amit nem fognak megtenni. Kb. mint a régi gondolat a régi időkből, hogy álljanak ki a hadvezérek személyes párbajra és ez eldönhetné, hogy melyik hadsereg a győztes, emberéleteket kímélve.
    Az viszont kétségtelen, hogy a vér nélküli vetélkedés emberéleteket ment(ene), de ez nem nevezhető háborúnak, legfeljebb hidegháborúnak.

  2. Nem lelőtte hanem ütközött vele. De hát nem is Castel lenne ha nem hülyeségeket hordana össze.

  3. A fenti gondolamenetet folytatva (Castelét) akár drón rajok sokasága is összecsaphat, vagy majd a későbbiekben önvezető tankok és egyéb eszközök tömkelege. Igazából egy darabig olyan lesz ez mint egy számítógépes játék, joytickkel irányítva, ember áldozat nélkül. Vagy talán a jövő proxy háborúi esetleg így fognak majd kinézni és megtörténni? Ez igen csak egy elképzelhető forgatókönyv.

    • Egy ilyen „forgatókönyvet” már megírt Stanislaw Lem, a „Béke a Földön” c. regényében. Érdemes elolvasni (nem hosszú 🙂 )

  4. A videojátékok szépen megágyaztak az ellenség dehumanizálásának.
    Azután jöttek a drónok …
    Az afgán-pakisztáni határvidék falvait ezekkel terrorizálták. Megtehették.
    A központ valahol Texasban volt , állítólag. Onnan meg nem számított …

    Bemegyek dolgozni. Látok valami gyanús csoportosulást. Lőnek is …
    Igaz , csak a levegőbe , de mindegy. Szétlövöm őket. Utána hazamegyek.
    Másnap kiderül , hogy csak egy esküvő volt. Bocsi , hibáztunk , ez van !
    Csak az nem hibázik , aki nem dolgozik.
    De megint egy gyanús csoport ! Szétlőjjük ezt is. Biztos ami biztos !
    Másnap kiderül , hogy ez az áldozatokat temető menet volt. Hoppá.
    Megtörtént eset volt.