„Minél tovább tart ez az elő-háború, annál biztosabb, hogy utána jön a rémálomszerű fő attrakció”- írja Victor Davis Hanson hadtörténész az American Greatness oldalán.
A szerző szerint az ukrajnai háború egyre jobban jobban hasonlít az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúra, amely 500 000 emberéletet követelt. Az a hároméves konfliktus kegyetlen proxi-háborúvá és a második világháború hadviselő feleinek előjátékává vált.
„Az ukrajnai csatatér hasonló halálos laboratóriumnak bizonyul. Új halálos fegyvereket és taktikákat vezetnek be, módosítanak és fejlesztenek – a drónoktól az irányított rakétákon át az internetről táplált tüzérségig. Hasonlóképpen, az esetleges ellenfelek hasonló, globális háború előtti felállása egy sokkal nagyobb, sokkal ijesztőbb háború előszeleként tűnik” – írja a hadtörténész.
David Hanson leírja, hogy az ukrán hadsereg sokkal erősebbnek bizonyult, mint amire az oroszok számítottak. Ennek következtében a célok is megváltoztak Zelenszkij már a Krím visszacsatolásáról beszél.
A hadtörténész szerint ez megelőző támadásokat igényelhet Oroszországon belül és a Fekete-tengeren.
Ehhez a szerző szerint Zelenszkijnek szüksége van egy biankó támogatói csekkre az Egyesült Államoktól, amely nem képes sem a saját határait ellenőrizni, sem a kritikus infrastruktúráját fenntartani, és 33 billió dollárral van eladósodva.
„Az amerikaiaknak nemcsak pénzt és fegyvereket kell szállítaniuk Zelenszkij ellentámadásaihoz, hanem alá kell írniuk egy veszélyes oroszellenes agendát, amely nem feltétlenül az Egyesült Államok érdekeit szolgálja.
Ami Oroszországot illeti, Vlagyimir Putyin tudja, hogy a támadása költséges hiba volt. (…) Putyin mégis úgy gondolja, hogy a baklövése nem volt végzetes, ha még mindig el tudja pusztítani Kelet-Ukrajna nagy részét, intézményesíteni tudja, amit 2014-ben szerzett, meg tudja törni a NATO-t, a háborút úgy propagálja, mint az Anya-Oroszország megmentésének egzisztenciális ügyét a korrupt Nyugattól, és újrakonfigurálhat egy új szövetséget Kínával, Iránnal, Észak-Koreával, és talán Törökországgal és Indiával” – írja Victor Davis Hanson.
„Ami az Egyesült Államokat illeti, a Biden-kormányzat úgy látja, hogy Amerika érdeke nagyrészt az Oroszországot gyengítő proxi-háborúban rejlik. Lloyd Austin védelmi minisztert idézve, Amerika korlátlan mennyiségű fegyvert fog Ukrajnába zúdítani, hogy Oroszországot annyira meggyengítse, hogy kénytelen legyen a jelenlegi határain belül maradni.
Washington könnyelműen elutasítja Putyin minden egzisztenciális fenyegetését, mint üres nukleáris kardcsörtetést – a Pentagon mindenkit igyekszik biztosítani arról, hogy a sebesült, sarokba szorított és morgó tigrisekről mindig feltételezhető, hogy kiszámíthatóan szelídek maradnak”
– írja a hadtörténész.
A szerző szerint Biden úgy tekint Ukrajna megmentésére és Oroszország megbüntetésére, mint az egyetlen esélyére, hogy egy egyébként kudarcot vallott kormányzat számára megváltó eredményt érjen el.
„Kína úgy véli, hogy ő lehet a háború igazi győztese. Riválisai és ellenségei annál inkább meggyengülnek, minél tovább tart a háború.
A Nyugat kimeríti arzenáljait. Belefáradt a költségekbe. A rivális Oroszország vérzik, olcsó olajat ad el Pekingnek, és könyörög a fegyvereiért.
Kína úgy véli, hogy sem Európa, sem Amerika nem akar majd újabb proxi-háborút – mondjuk Tajvanért – egy olyan atomhatalom ellen, amely sokkal nagyobb befolyással rendelkezik a Nyugat felett, és sokkal nagyobb eszközökkel rendelkezik a csatatéren” – írja a hadtörténész.
Hanson rámutat, hogy a világ erősebb nemzetei hirtelen másképp látják a világot, és sokan igyekeznek profitálni a kialakult helyzetből.
„Irán drónokat ad el Oroszországnak. Teherán arra számít, hogy a kétségbeesett Putyin eladja neki az összes szükséges dúsított uránt, megakadályozza a Teherán elleni megelőző csapást, és véget vet Moszkva Izraellel folytatott szíriai kacsintgatós politikájának. India, akárcsak Törökország, szereti az újonnan felfedezett olcsó orosz olajat. Úgy érzi, hogy egy közeli Oroszország és Kína jobb szórakozást nyújt, mint egy távoli és provokatív, de egyre inkább belsőleg megosztott és meggyengült Egyesült Államok. Törökország hirtelen fellendült az olcsó olajjal és az Oroszországból származó nagy fegyverkezési kedvvel. Úgy érzi, hogy a gazdag és illiberális Kína és Oroszország egyaránt tart Törökország iszlamista exportjától, és jobb szövetségesnek tűnik, mint a nagyszájú, de hanyatló Nyugat” – írja Hanson.
„Minél tovább tart ez az előháború, annál biztosabb, hogy utána jön a rémálomszerű fő attrakció” – zárja a hadtörténész.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Fotó: MTI/AP/Mykola Tys
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.