Sávszélességből elégtelen

A Neokohn főmunkatársa, Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő.

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Ukrajna számára a legnagyobb veszélyt nem a légvédelmi rendszere összeomlása, a hírszerzési fölény erodálása vagy egy hirtelen orosz összfegyvernemi offenzíva jelentik. Robert C. Castel jegyzete.

Ukrajna számára a legnagyobb fenyegetés, paradox módon Tajvan és a Közel-Kelet felől közeleg.

Az utóbbi 12 hónap folyamán a kollektív Nyugat teljes politikai, katonai és gazdasági sávszelessége éppen csak arra volt elegendő, hogy az oroszok által megszállt szuverén ukrán területet 27%-ról 18%-ra szorítsa le.

Ez a sávszelesség ahhoz már nem volt elég, hogy az Ukrajnának nyújtott segítséggel párhuzamosan a Nyugat regenerálja a saját katonai potenciálját is. Egy egész sor geopolitikai hobbiról, — mint például a szentföldi rekreációs békecsiszárságról — sietve le kellett mondani.

Az egymillió dolláros kérdés, hogy mi fog történni, ha a nyugati zsonglőr az ukrán mellett kénytelen lesz egy közel-keleti vagy, ne adj Isten egy tajvani labdát is a levegőben tartani? Az utóbbi hónapokban láttuk, ahogy a Tajvannak megszavazott haditechnikai támogatást és a Közel-Keleten tárolt amerikai készleteket egyre türelmetlenebbül irányítják át Ukrajnába. Mi fog történni, ha ezek a szárazjégben tárolt ázsiai válságok lassan elkezdenek kiolvadni?

Lesz-e elég stratégiai sávszélessége, vagy akár csak elegendő 155 mm-es tüzérségi gránátja a Nyugatnak, hogy egyidejűleg fenntartson három hadszínteret?

Lesz-e elég politikai sávszelesség az amerikai külpolitika belső ellentmondásainak a sietős kigyalulására? Lesz-e annyi repülőgép hordozó, F-16-os, Leopard, Stinger és Javelin, amennyi Kijevtől Jeruzsálemen és Rijádon át Tajpejig és Szöulig ér?

Ha pedig nem lesz, akkor mik lesznek a Nyugat, egészen pontosan az USA prioritásai?

Valószínűnek tűnik-e, hogy Washington feláldozza a tajvani lakatot Kína kapuján, vagy a nukleárisan fortyogó Közel-Keletet csak azért, hogy megmentse egy harmadrangú hadszíntéren küzdő alkalmi szövetséges imairányát nyugat felé?

Ukrajna számára a legnagyobb fenyegetés Tajvan és a Közel-Kelet felől közeleg,

és minél jobban elhúzódik ez a háború, annál inkább növekszik az esélye annak, hogy a figyelemzavaros és a szűk sávszélességgel küszködő hiperhatalom kénytelen lesz ismét úgy állni tovább, hogy a szálak elvarratlanok maradnak.

A győzelem kulcsa, vagy a nagy átverés?

Egy olyan háborúban, ami a Medve számára egzisztenciális, számunkra viszont nem, a Medve mindig egy lépésnyi előnyben lesz. Robert C. Castel jegyzete.

Robert C. Castel összes cikkét elolvashatja itt.

“Sávszélességből elégtelen” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. A látnok Castel ismét belenézett a varázsgömbjébe és ismét sötét jóslatokat jövendölt Ukrajna számára.

    Szerencsére eddig egyik vágyvezérelt rosszkívánsága sem teljesült. Nem fagytak meg sem az ukránok sem Európa és nem fogyott el a légvédelem az orosz bombázók nagy örömére.

    Most új reményben bizakodik a kuruzsló vátesz, új háborút vizionál. Ha támadnak máshol is az segíti a támadót itt is. Így kell hát lennie, már ízlelgeti is a még ki sem ontott vért.

    Még jó, hogy elégtelen a sávszélessége a varázsgömbjének és mindig hamis próféciákat kap rajta.

  2. Az orosz gyártmányú fegyverekért cserébe nyugati fegyvereket ígértek a volt szocialista országoknak.
    Közben a Nyugat a saját készleteit is Ukrajnába viszi.
    Az USA a készleteiből kénytelen lesz keletre és nyugatra is szállítani , minimális hadiipari kapacitás mellett.
    Mindenkinek MOST kell fegyver és lőszer is. Nem jut mindenkinek , mert nincs. Nem is lesz egy ideig …
    Közben az USA elnöke egy vén demens.
    Ebből egészen biztosan valami csodálatos dolog sül ki. Talán pont mi , mert az atomháború megnyerhető !
    Állítólag.
    Ha mégsem , akkor mi van ? Bocsika , tévedtünk …