Utcai bandák veszik át az uralmat Svédország felett

„Amikor a bandák uralják az utcákat, hamarosan a politikát is birtokolni akarják” – írja egy svéd újságíró a brit Spectator magazinban.

„Stockholmban alig telik el nap lövöldözés vagy robbantás nélkül. A város egyik részén a lakótelepek lakóit tájékoztatták arról, hogy mit kell tenniük, ha az épületük bombatámadás célpontjává válik. Túl sok svéd számára ez az új normális állapot” – írja a városból tudósító Paulina Neuding.

A cikk leírja, hogy a svéd törvények szerint a tizenöt év alatti gyermekeket nem lehet büntetőjogi büntetésre ítélni, és az idősebb tizenévesek ritkán kapnak négy évnél hosszabb „kényszergyógykezelést”. Így a maffiózók most fiatalokat toboroznak, felfegyverzik őket termoszos bombákkal vagy fegyverekkel, és katonaként küldik őket bandaháborúikba.

„Az ország liberális büntetőjogi rendszere és az a tény, hogy a rendőrséget soha nem képezték ki ilyen problémákra, kényelmessé tette az új bandák életét a bevándorló negyedekben”

– írja Neuding.

„Senkitől nem lehet elvárni, hogy integrálódjon a nyugati nihilizmusba és önutálatba” Ayaan Hirsi Ali a Neokohnnak

Az emberjogi aktivista és író lapunknak elmondta, hogyan vált az iszlamisták célpontjává, hogy miért nem beszél senki az iszlám civilizáció imperialista múltjáról, és miért írt könyvet a migráció és a nők elleni erőszak kapcsolatáról. Hajdú Tímea interjúja. 

A cikk leírja, hogy a legújabb Svédországot rémületbe ejtő történet Botkyrka külvárosát érinti, Stockholmtól délnyugatra.

„Az ottani lakosság csaknem fele úgynevezett „veszélyeztetett területeken” él – a rendőrség udvariasan így nevezi azokat a helyeket, ahol többségben vannak a migránsok, és ahol a bűnszövetkezetek jelentős nyomást gyakorolnak a többi lakosra.

Botkyrka sok, aránytalanul nagy arányban bevándorló hátterű gyermeke jár az iskolákba, és könnyű préda a bűnbandáknak” – olvasható a cikkben.

Neuding megjegyzi, hogy kevés kezdeményezés sült el olyan rosszul, mint a svéd közpénzből finanszírozott „ifjúsági központok”. Botkyrkában ahelyett, hogy távol tartották volna a gyerekeket az utcáktól, inkább a bűnözők bázisává váltak. A rendőrség szerint a bandatagok – amikor éppen nem bűncselekményeket követtek el – éjszakáról éjszakára videojátékoztak a központokban, és a gengszterek golyóálló mellényben jelentek meg. A központokban fegyvereket és kábítószert is találtak. A balközép szociáldemokratákhoz tartozó Ebba Östlin polgármester tavaly úgy döntött, hogy ezek a helyek a probléma részévé váltak, és be kell zárni őket.

„Néhány hete aztán Östlin hirtelen lemondott a helyi pártja ülésén. Támogatói azt állítják, hogy a pártjába beszivárogtak azok, akik meg akarták büntetni, amiért kiállt a csoportos bűnözés ellen. A gyűlésen ötven új párttag jelent meg, akik közül többről kiderült, hogy kapcsolatban áll Botkyrka bűnbandáival. A szociáldemokrata párt tagadja a beszivárgást, és azt állítja, hogy egyszerűen belső elégedetlenség volt Östlin vezetésével szemben. Az újságírók nyomozásai azonban azt találták, hogy az új vezetés legalábbis olyan helyzetben van, hogy hálával tartozik a helyi bűnözőknek, amiért segítettek kiszorítani őt a hatalomból” – írja a Spectator-ban az újságírónő.

Nem engedik kitoloncolni az iszlamistát, aki a titkosszolgálat szerint nagyon veszélyes

Az európai jog nem tud mit kezdeni az iszlamizmussal.

A cikk megjegyzi, hogy  Svédország nemzeti kormánya egy bizottságot nevezett ki, hogy vizsgálja meg az ABF-hez (az ifjúsági központokat működtető csoporthoz) hasonló oktatási szervezetek működését, és azt, hogy mennyiben tartják be a társadalom „demokratikus értékeit”. Vagyis: melyikük állhat szövetségben a maffiával vagy iszlamista szélsőségesekkel.

Az újságíró szerint ami a történetben igazán nyugtalanító az az, hogy a svédek már láttak ilyet korábban is.

Példaként említi Södertälje városát, amely Botkyrka közelében található, és amelynek lakossága alig éri el a 100 000 főt.

Södertälje városában tavaly annyi embert lőttek agyon, mint egész Londonban. A rendőrség megállapította, hogy a helyi politikába már 2011-ben bűnözői hálózatok épültek be.

Másik példának Göteborgot említi, Svédország második legnagyobb városában az önkormányzatra is nyomást gyakorolnak a bűnözők. Egy 2021 nyarán ötven tanácsi dolgozóval készített interjúkon alapuló jelentés kimutatta, hogy bűnöző családoknak és bandáknak sikerült rávenniük az önkormányzat alkalmazottait, hogy nézzenek félre, amikor nyíltan drogot árultak, vagy amikor fegyvereket és kábítószert tároltak az önkormányzati ingatlanokban.

„Hogyan lehet tehát megbirkózni a bandák által elkövetett bűncselekmények egyre fenyegetőbbé váló veszélyével? Mennyire lesz rossz a helyzet? „Rövid távon meglehetősen pesszimista vagyok” – mondta nemrég Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke.

„Ez nagyon, nagyon rossz lesz.” De mennyire lesz rossz? A díjnyertes újságíró, Federico Moreno, aki maga is Botkyrkában nevelkedett, és közelről követte a süllyedését, nemrég foglalta össze. „Amikor a bandák uralják az utcákat, hamarosan a politikát is magukénak akarják tudni”. Svédország most jön rá erre” – zárja a cikk.

Borítókép: Unsplash

A hallgatás bűne – migráció, iszlám és a női jogok felszámolása

A muszlim bevándorlás következtében Európában kezd gyökeret verni egy olyan értékrend, amely nem tekinti egyenlőnek a nőket a férfiakkal. Hajdú Tímea recenziója.