A Netanjahu-kormány és a Palesztin Hatóság állítólag az Egyesült Államok erős nyomására megegyezett az „egyoldalú” lépések hónapokra történő befagyasztásáról.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök számos engedményben állapodott meg a Palesztin Hatósággal szemben, a Biden-kormány azon törekvésének részeként, hogy közvetítsen a két fél között, csökkentve ezzel a feszültséget az iszlám szent hónap, a ramadán idején – jelentette a Walla vasárnap este.
Két amerikai tisztviselő szerint az Egyesült Államok „egyetértésre jutott” Jeruzsálemmel és Rámalláhhal, amelynek értelmében mind Izrael, mind a Palesztin Hatóság tartózkodni fog az egyoldalú lépésektől a következő hónapokban.
A megegyezést állítólag csak a Biden-kormányzat erőteljes nyomására sikerült véglegesíteni.
A hallgatólagos megállapodás értelmében a Palesztin Hatóság eláll attól a tervétől, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazza az izraeli építkezéseket elítélő határozatot Júdeában és Szamáriában.
A határozat, amelyet az izraeli kabinet azon döntése nyomán fogalmaztak meg, hogy kilenc települést engedélyez Júdea és Szamária területén, a tervek szerint hétfőn kerülne a 15 tagú tanács elé szavazásra, és azt követelné Izraeltől, hogy
„azonnal és teljes mértékben hagyjon fel minden telepes tevékenységgel a megszállt palesztin területen”.
A szöveg „megerősíti, hogy az 1967 óta megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben Izrael által létrehozott településeknek nincs jogi érvényessége, és a nemzetközi jog szerint kirívó jogsértésnek minősülnek”.
Az Egyesült Államok csütörtökön utalt arra, hogy valószínűleg megvétózza a határozatot, Vedant Patel külügyminisztériumi szóvivő „nem célravezetőnek” nevezve azt.
Annak érdekében, hogy a Palesztin Hatóság ne legyen kénytelen élni vétójogával a Biztonsági Tanácsban, az új megállapodás értelmében várhatóan azt fogja kérni, hogy a határozatról szóló szavazást vegyék le a Tanács napirendjéről.
Cserébe Izrael állítólag beleegyezett, hogy befagyasztja az építkezési projekteket Júdeában és Szamáriában, és leállítja vagy jelentősen csökkenti az illegális arab építkezések elbontását Kelet-Jeruzsálemben, Júdeában és Szamáriában.
Az építkezések befagyasztásának és a bontások visszafogásának időbeli kifutása nem világos, bár a Walla szerint az USA azt reméli, hogy a közelgő ramadán hónap alatt, amely március 22-től április 20-ig tart, csökkenteni tudják ezzel a feszültséget.
A jelentésben idézett izraeli diplomáciai tisztviselő ugyanakkor tagadta, hogy bármilyen megállapodás született volna az építkezések befagyasztásáról Júdeában és Szamáriában.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta vissza Júdea-Szamáriát (Ciszjordánia) Jordániától, mely 1948 óta tartotta megszállás alatt. A Pest megyénél is kisebb területen jelenleg körülbelül 2,2 millió arab, és közel 700 ezer zsidó él. Az övezetet 1995-ben az Oslo-i rendezési megállapodások keretében három zónára osztották: az A zónát teljes egészében a Palesztin Hatóság ellenőrzi, a B zóna közös izraeli-palesztin fegyveres és palesztin polgári ellenőrzés alatt áll, a C zónát pedig teljeskörűen Izrael igazgatja. A zsidó települések a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló C zónában találhatók.
