Az elmúlt hetekben Magyarország az izraeli bepolitikai csatározások közepén találhatta magát. Ahogy arról a Neokohn is beszámolt, a zsidó államban nagy vihart, és százezresnél is nagyobb tüntetéseket váltott ki a Benjamin Netanjahu vezette kormány bírósági jogköröket megreformáló törvénytervezetének híre. A kormány terveivel szembeni széleskörű nemtetszést használta ki, pontosabban részben gerjesztette, a Jair Lapid és Jes Átid pártja vezette ellenzék. Az egyébként magyar gyökerekkel bíró Lapid egy Twitter-üzenetben Izraelt „Magyarországgá válástól” óvta, Lapid üzenetére Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai tanácsadója is reagált. A reakció nyomán az Israel Hayom, vezető izraeli lap tudósítója részletes interjút készített a magyar politikussal, cikksorozatának második részében pedig Budapesten járt utána, hogy megtudja, mi áll a „Magyarországgá válás veszélye” mögött. Az alábbiakban a tudósítást teljes terjedelmében közöljük.
Az elmúlt hetekben Magyarország az ellenzéknek az új Netanjahu-kormánnyal és annak az igazságügyi rendszer reformját célzó terveivel való összecsapásának egyik szimbólumává vált. A tüntetéseken és a tévéstúdiókban Izrael „magyarosításáról” beszélnek, és Netanjahut Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlítják, féktelen politikai vezetőként bemutatva, aki következetesen azon dolgozik, hogy lerombolja a magyar demokráciát, hogy azt egy autoriter rendszerrel, egyfajta demokráciával helyettesítse.
Magyarországot olyan országként festik le, ahol az igazságszolgáltatás függetlenségét az Orbán-kormány alatt 2011-ben elfogadott alkotmánnyal felszámolták. Az ellenzék már korábban is támadta Netanjahut az antiszemitizmussal vádolt Orbánnal való jó kapcsolatai miatt. A 2010 óta folyamatosan hivatalban lévő konzervatív magyar kormány 2010 óta tartó, a jog, a média vagy az LMBT-közösség jogait érintő, az Európai Unió részéről sok kritikát kiváltó törvénykezdeményezései az évek során erősítették az Orbán-ellenes kampányt és azt a képet, hogy Magyarország az ő kormányzása alatt egyre inkább a sötétségbe süllyedő középkori ország. De vajon valóban ez a helyzet Magyarországon, és egyáltalán összehasonlítható-e Izraellel?
Átlépte a határokat
Szili Katalin életrajzából kiderül, hogy Magyarország milyen sok változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A 66 éves, jogdoktor Szili a magyar baloldali tábor egyik vezéralakjának számított. Mintegy 13 éve ellenzékben van, és nagyon nehezen tud alternatívát teremteni Orbán és pártja, a Fidesz uralmával szemben, amely a legutóbbi négy választást kétharmados parlamenti többséggel nyerte meg, ami lehetővé tette Orbán számára, hogy könnyedén bevezesse a konzervatív világnézetének megfelelő reformokat. Szakmai és politikai pályafutása kezdetén, az 1980-as években Szili a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. A kommunista rendszer 1989-es bukásával a Magyar Szocialista Párt egyik alapítója lett, amely a korábbi kormánypárt utódja lett, és szociáldemokrata külsőt öltött. Amikor a 2002-es választásokon a szocialisták visszatértek a hatalomba, Szilit a parlament elnökévé nevezték ki.
2005-ben ő volt pártja jelöltje a magyar köztársasági elnöki posztra, de a koalíciós intrikák miatt nem nyerte el a jelölést. Nem sokkal a 2010-es választásokon elszenvedett megsemmisítő vereség előtt elhagyta a Szocialista Pártot, és független jelöltként került be a parlamentbe. Mint ilyen, csatlakozott az Orbán által az új alkotmány kidolgozására létrehozott Nemzeti Konzultációs testülethez. A szocialisták az ellenzéki padsorokból ellenezték az új alkotmány kidolgozására irányuló kezdeményezést, és bojkottálták az erről szóló vitákat. Szili azóta két pártot alapított, a Szociális Uniót és a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártot, amelyek nem lépték át az 5%-os küszöböt. A 2015-ös menekültválság után Szili nyilvánosan támogatni kezdte Orbán álláspontját a tömeges bevándorlás megfékezésének kérdésében, bár Orbán pártjának nem lett tagja.
„Az alkotmány világosan beszél a hatalmi ágak szétválasztásáról az országban, és fékek és ellensúlyok rendszerét teremti meg. A kritika főként az ellenzék részéről érkezik, mivel a társadalom több mint kétharmados, azaz alkotmányos többséget adott a kormánypártoknak. Ezt a kritikát az európai színtéren halljuk, mely az ellenzék eredménytelenségét takarja.”
– mondta.
„Fontos volt számomra – számomra és a magyar társadalom számára -, hogy korszerű és jó alkotmánya (a magyar nómenklatúra szerint „alaptörvény”) legyen az országnak” – magyarázza Szili azt a döntését, hogy hátat fordított annak a politikai tábornak, ahonnan jött, és részt vett az alkotmány kidolgozásában azzal, aki egykor politikai ellenfele volt.
„A fő szempont a szememben az ország java volt. A jobboldal 2010-es győzelme után az ellenzék nem volt hajlandó részt venni az alkotmányozás folyamatában. Akkor még a kommunista rezsim alatt 1949-ben elfogadott és többször módosított alkotmány volt érvényben. Vagyis 20 évvel a magyarországi demokratikus átrendeződés után egy teljesen más rendszer alkotmánya volt társadalmunk és egy egész jogrendszer alapja. Ez nem volt fenntartható. Ezért érthető, hogy a hatalmon lévő jobboldali pártok a régi alkotmány szerint szükséges kétharmados parlamenti többségüket az alkotmány megváltoztatására használták fel.”
„Az országnak egy teljesen új társadalmi szerződésre volt szüksége, amely stabil alapot ad a magyaroknak a 21. században. Az új alkotmány teljesen új szabályozást ad, a szellemi alapelvek tekintetében is, ami egy 1000 éves múltra visszatekintő ország szerkezetében modern kohéziót jelent.
Az alaptörvény olyan szakaszokat is tartalmaz, amelyek számunkra ma is fontosak, és amelyek a hatalmi ágak szétválasztása mellett az állam létét is szabályozzák.”
Az alkotmány elfogadása óta, mintegy egy évtizeden keresztül Magyarországot kritika érte, hogy elveszítette demokratikus jellegét egy autoriter rendszer javára. Vajon ez a felülvizsgálat tükrözi a magyarországi helyzetet?
„Magyarországon nincs autoriter rendszer. Magyarország nem veszítette el demokratikus jellegét. Ezt az állítást az ellenzéktől hallani, amely megpróbálja elrejteni gyengeségét Magyarországon és külföldön. Az ellenzék azért fordul folyamatosan a nemzetközi neoliberális közösséghez, mert nem tudja politikáját a magyar társadalomban elfogadhatóvá tenni.”
Az, hogy 2010 óta az Orbán Viktor vezette Fidesz és a kereszténydemokraták koalíciója négy választási ciklusban a választók több mint kétharmadának támogatását tudta megszerezni, önmagáért beszél.
Még egyszer hangsúlyozom: ez a kritika egy nagyon megosztott ellenzék kritikája, amely képtelen kommunikálni a társadalommal és visszaszerezni a közbizalmat, és az impotencia csapdájába esett”.
Milyen befolyása van jelenleg a parlamentnek a jogrendszerre? Hogyan nevezik ki itt a bírákat?
„A bíróságok a parlament jogszabályai alapján végzik tevékenységüket. A parlament választja meg az Alkotmánybíróság elnökét, aki a bírósági hierarchia élén álló legmagasabb rangú tisztviselő, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A többi bírót a köztársasági elnök nevezi ki. A bírák függetlensége ugyanakkor biztosított az alkotmány követelményeivel és a megválasztásuk módjával összhangban.
Alkotmányunk kifejezetten kimondja, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, és a bírákat nem lehet irányítani munkájuk során. A bírák nem lehetnek párttagok és nem vehetnek részt politikai tevékenységben.”
Milyen hatással van az Alkotmánybíróság a parlamentben elfogadott törvényekre és a kormányzati döntésekre?
„Idézni tudom az alkotmány vonatkozó szakaszait, amelyek az alkotmánybíróság szerepére mint az alkotmány védelmének garanciájára utalnak. Ezért lehetőség van arra, hogy az Alkotmánybíróság elé terjesszék megvitatásra az elfogadott, de még hatályba nem lépett törvényeket, akár bírói kezdeményezésre, akár alkotmányjogi panasz alapján, amely érkezhet a kormánytól, a parlamenti képviselőktől, a legfőbb ügyésztől vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökétől.
A rendelet azt is biztosítja, hogy az Alkotmánybíróság ne csak az új törvények alkotmánnyal való összeegyeztethetőségét vizsgálja, hanem azt is, hogy ezek a törvények ellentétesek-e nemzetközi szerződésekkel.”
„Az alkotmány világosan beszél a hatalmi ágak szétválasztásáról az országban, és fékeket és ellensúlyokat teremt. A kritika, ahogy már említettem, főként az ellenzék részéről érkezik, mivel a társadalom még a legutóbbi, 2022-es választásokon is több mint kétharmados, azaz alkotmányos többséget adott a kormánypártoknak. Ez az oka annak, hogy kifejezik a jogállamiság és a demokrácia kritikáját. Ezt a kritikát az emberek szívesen hallatják az európai színpadról, mindez az ellenzék eredménytelenségét takarja”.
„Magyarország nem Izrael”
Dr. Bienerth Gusztáv ügyvéddel, nemzetközi cégek tanácsadójával, a Magyar Labdarúgó Szövetség korábbi vezető tisztségviselőjével és a FIFA Jogi Bizottságának tagjával a Groupama stadionban találkoztam, mely a Ferencváros stadionja, annak az élvonalbeli klubnak, amely már 33 magyar bajnoki címet nyert, és idén is az élen áll a helyi bajnokság tabelláján, a jelek szerint úton az újabb cím felé. A zsidó Bienerth az 1899-ben alapított klub igazgatótanácsának is tagja, amelynek első elnöke – Springer Ferenc – is zsidó volt. A Ferencvárost azonban a futballrajongók nem a budapesti „zsidó klubként” definiálják, ezt a címet egy rivális csapat, az MTK számára tartották fenn.
„Sok különbség van Magyarország és Izrael között” – szögezi le – „a magyar történelmi háttérre kell hivatkoznunk. Magyarországot 1945-ben felszabadították a németek alól, majd a Szovjetunió szállta meg, így Magyarország évtizedekig nem volt szabad ország. Igaz, az 1956-os antikommunista felkelés után Magyarország a többi kelet-európai országhoz képest liberálisabbnak számított. A jelenséget gulyás kommunizmus nevezték, mely viszonylagos rugalmasságot mutatott a gazdaság területén, de teljes rugalmatlanságot a külpolitikában és a hadseregben. 1989-ben Magyarország elsőként járult hozzá a berlini fal leomlásához, amikor a Kelet-Németországból érkező menekülteket átengedte az országon Nyugatra. Amikor 1990-ben, a kommunista rendszer bukásával a politikai rendszer megváltozott, a kommunista infrastruktúra a helyén maradt – különösen a baloldal abszolút uralma a gazdaság és a média felett, mivel a politikai átalakulás Magyarországon a diktatúrából a demokráciába erőszakmentesen, a felek közötti tárgyalások útján történt.”
„Az első demokratikus kormány sok területen – gazdaság, társadalom, politika – foglalkozott a problémákkal. Amikor négy év után leváltották, a kommunisták és a szocialisták először tértek vissza a hatalomba.
Ők persze alig nyúltak a baloldal meglévő monopóliumához, különösen nem a médiában. Amikor Orbánt először választották miniszterelnökké 1998-ban, sok mindent elkezdett megváltoztatni, bár a folyamatokat nem tudta befejezni, mivel 2002-ben elvesztette a választásokat, és a szocialisták visszatértek a hatalomba. Az akkori baloldali vereséget a jobbközép táborban nagy megdöbbenéssel fogadták, hiszen Orbán hivatali idejét sikeresnek tartották, és szinte minden közvélemény-kutatás újabb győzelmet várt tőle. 2006-ban történt a híres kiszivárgott beszéd incidens (az öszödi-beszéd – a szerk.), amikor az akkori szocialista miniszterelnökről készült felvételen azt mondta, hogy kormánya hazudott a nyilvánosságnak. Ez földcsuszamlás-szerű botrányt okozott, aminek következtében Orbán 2010-ben kétharmados többséggel visszatért a hatalomba. Azóta a 2014-es, a 2018-as és a 2022-es választásokon Orbán megtartotta ezt a többséget.”
„Magyarország az elmúlt években több külföldi befektetést vonzott, mint korábban. Hatalmas beruházások érkeznek Németországból, Kínából, az Egyesült Államokból. A nagy nemzetközi cégek szívesen dolgoznak itt.
Ami a magyarországi külföldi befektetéseket illeti, a külföldi cégek nagyon elégedettek a kormány politikájával és a foglalkoztatási törvényekkel. Nincsenek problémáik. Ellenkezőleg”
Bienerth hangsúlyozza, hogy a Velencei Bizottság – egy olyan testület, amely az Európai Uniónak ad tanácsot az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban – felülvizsgálata után az alkotmány bizonyos szakaszait megváltoztatták, de a dokumentum lényegét nem. A Velencei Bizottság 2021 óta 21 kritikus véleményt tett közzé az Orbán-kormány által elfogadott alkotmánymódosításokról és reformokról, köztük az ún. gyermekvédelmi törvényről, amely megtiltja a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos tartalmak bevezetését az oktatási rendszerbe, valamint a nemzet fennmaradásának alapjául szolgáló család fogalmának meghatározásáról, amelyben az anya nő, az apa pedig férfi, a választási rendszer megváltoztatásáról a Magyarországon a koronajárvány miatt kihirdetett szükségállapot alatt a lakossággal való konzultáció nélkül, valamint a bírák jogállásával és fizetésével kapcsolatos kérdésekről. Ezek a vélemények képezték az alapját az Európai Unió Bizottságának azon döntésének, hogy első alkalommal aktiválja az uniós szerződés 7. cikkét, amely lehetővé teszi szankciók kiszabását az Unió alapvető értékeit megsértő tagállammal szemben, és befagyasztja a Magyarországnak szánt több milliárd eurós sürgősségi segélyeket. Tekintettel Magyarország nehéz gazdasági helyzetére, amely az ukrajnai háborúval tovább romlott, ezekre a pénzekre nagy szükség van.”
„Az Európai Unió és Magyarország közötti jelenlegi konfliktust az gerjeszti, hogy a brüsszeli bürokrácia feltételezi, hogy Magyarországon demokratikus leértékelődés, a bíróságok függetlenségének csökkenése és az Uniótól érkező pénzek korrupciós vádja áll fenn”
– magyarázza Bienerth –
„Ehhez jön még egy személyes elem: van egy nagyon karizmatikus miniszterelnökünk, aki már hosszú évek óta hivatalban van. Ez az ötödik hivatali ciklusa, és nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Unió nagy országai, mint Németország és Franciaország, a kis országokat befolyásolják.”
„A migrációs válság idején Orbán volt az egyetlen európai vezető, aki a német »vendégszeretet kultúrájával« ellentétben teljesen más véleményt képviselt a kérdésben. Ez sok konfliktust okozott az Európai Unióval, főleg, hogy egy idő után az emberek rájöttek, hogy Orbánnak igaza volt az ellenállásában. Magyarország teljes jogú tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, és nem szégyelljük kifejezni a véleményünket, még akkor sem, ha fontos kérdésekben egyhangú megállapodásra van szükség. Ez frusztrál bizonyos pártokat. A magyar kormány megvédi azt, amit Magyarország nemzeti érdekeinek tekint”.
Áradnak a beruházások
Bienerth megemlíti, hogy Magyarországot 2012-ben is komoly támadás érte, miután elfogadták az új médiatörvényt, amelyet a kormány megközelítése szerint a médiapiac versenyének megteremtésére és a politikai egyensúly biztosítására terveztek. A párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül szervezet legutóbbi, a sajtószabadságról szóló jelentésében Magyarország a 180 ország közül a 85. helyen szerepel. Izrael egyébként a 86. helyen áll. A jelentés kiemeli, hogy Orbán Viktor és pártja nemcsak a magyar közszolgálati műsorszolgáltatást ellenőrzi, hanem a „kommunikációs birodalmat”, a „Közép-Európai Sajtó és Kommunikációs Alapítványt” is, amely mintegy 500 országos és helyi médiumot működtet „a kormányt szolgálva”. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a független médiaorgánumok központi helyet foglalnak el a nemzeti médiapiacon, annak ellenére, hogy politikai, gazdasági és szabályozási nyomásnak vannak kitéve.
„Ma Magyarországon a média sokkal sokszínűbb és kiegyensúlyozottabb” – állítja Beinert –
„az ellenzéknek saját újságjai, saját televíziós csatornái vannak. A nyilvánosság sokféle véleményhez hozzáférhet, bár a szélsőséges vélemények – jobb- és baloldaliak egyaránt – tiltottak. Nagy tüntetések voltak az utcákon a kormány ellen. Annak idején az internetadó ellen tüntettek, amit a kormány bevezetni tervezett, de elhalasztották, most pedig a tanárok tiltakoznak az emelésért. Ez egy teljesen demokratikus ország. Lehet kritizálni a kormányt a médiában és az utcán is.”
„Magyarországon az ellenzék nagyon megosztott. De három évvel ezelőtt az önkormányzati választásokon az ellenzék összefogott, és sikerült legyőzni a Fideszt Budapesten és más nagyvárosokban. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a magyarországi kormányzati rendszer monolitikus. Amit az ellenzék nehezen fogad el, és az európai liberálisok nehezen nyelik le, hogy a szabad és demokratikus országgyűlési választásokon immár negyedik alkalommal kap kétharmados többséget a kormánykoalíció. Ez a többség nagy támogatást biztosít a miniszterelnöknek és nagy rugalmasságot ad az ország vezetésében.”
„Ez egy nagy különbség Magyarország és sok más ország között, beleértve Izraelt is, amelynek sajátos politikai és parlamenti struktúrája van. A kormány népszavazásokat is bevezetett. A lakosság véleményét kérik ki különböző kérdésekben. Ezek jogilag kötelező érvényű népszavazások, hanem politikai vélemény-nyilvánítás, egy olyan eszköz, amellyel a kormány a választások között a lakosságot közvetlenül szólítja meg. Például a közelmúltban tartottak népszavazást az Oroszország elleni szankciókról. A kormány szavazást kezdeményezett, hogy megtudja az emberek álláspontját. A népszavazáson 1,4 millió ember vett részt (Magyarországon a választójoggal rendelkezők mintegy 17%-a), a résztvevők 97%-a fejezte ki ellenérzését az Oroszországgal szembeni szankciókkal szemben. Ez az eredmény közjogi legitimációt adott a kormánynak a szankciókkal szembeni ellenállásában”.
Azért bojkottálják a nemzetközi vállalatok Magyarországot, mert azt állítják, hogy az ország kevésbé demokratikus lett?
„Egyáltalán nem.” Az elmúlt években Magyarország több külföldi befektetést vonzott, mint korábban. Hatalmas beruházások érkeznek Németországból, Kínából, az USA-ból. A nagy nemzetközi cégek szívesen dolgoznak itt. A német Bosch hatalmas kutató-fejlesztő központot nyitott, az Audi szintén nagy összegeket fektet be a kutatás-fejlesztés területén, a BMW hatalmas gyárat épít Kelet-Magyarországon elektromos autók gyártására. A kínai befektetők, Németországgal versenyezve, az autók akkumulátorainak fejlesztésébe fektetnek itt be. A magyarországi külföldi befektetések tekintetében a külföldi cégek nagyon elégedettek a kormányzati politikával és a foglalkoztatási törvényekkel. Nekik nincs problémájuk. ellenkezőleg.
Magyarország még mindig olcsóbb, mint más országok, az itteni foglalkoztatási törvények nagyon ösztönzők a befektetésekre, a munkaerő pedig tehetséges.”
Az izraeli turisták is továbbra is özönlenek Magyarországra – főleg Budapestre, annak ellenére, hogy az ellenzék azt írja, milyen borzasztó, ami itt látszólag történik.
A koronavírus megszűnése óta izraeliek százezrei özönlöttek Magyarországra.
„Budapest Európa egyik legbiztonságosabb városává vált a zsidók és az izraeliek számára”
– mondja Köves Slomó rabbi, a chábád-lubavicsi mozgalomhoz tartozó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, aki egyben a Magyar Honvédség főrabbija is.
„Bár sok magyar zsidó a baloldali és liberális pártokkal azonosul, nincs tömeges zsidó elvándorlás az országból. Az éves antiszemita támadások száma szélsőséges esetben is »mindössze« 50-60, azok is főként verbális támadások. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar lakosság körében nincsenek antiszemita nézetek. A kormány álláspontja sem tökéletes: a magyarok nehezen tudják lenyelni a holokausztban és a második világháború előtti 1920-as, 1930-as évek hivatalos antiszemitizmusában játszott szerepüket.”
„De éppen Orbán alatt a kormány jelentős előrelépést tett az antiszemitizmus elleni küzdelemben: törvényt hoztak a holokauszttagadás ellen, kezdeményezésünkre bekerült az alkotmányba az a hivatkozás, hogy a kisebbségek méltóságának sérelme polgári bűncselekmény, közösen vizsgáltuk át az iskolai tankönyveket, és tettünk javítási javaslatokat a zsidósággal, a zsidók német megszállás alatti helyzetével, a holokauszttal és a modern Izraellel kapcsolatos tartalmakra. Ajánlásaink kétharmadát elfogadták.
A kormány Izrael-barát hozzáállása hatással van az általános légkörre. Orbán nem titkolja, hogy jó kapcsolatot ápol Izraellel. Sőt, egyik heti rádióműsorában kijelentette, hogy Izrael példaértékű Magyarország számára”.
