Volodimir Zelenszkij végre megkapja a kért segítséget, de ezzel Ukrajna jövője még inkább az Egyesült Államok kezébe kerül — véli Martin Kettle, a The Guardian publicistája.
Az ukrajnai háború még hónapokig, ha nem évekig fog tartani, és tankok átadásáról szóló döntések inkább stratégiai kitérőnek, mint teljes mértékben végrehajtott fordulatnak tekinthetők. Mindazonáltal ez egy félreérthetetlenül nagy pillanat, mégpedig három fő okból.
Az első az, hogy a harckocsik olyan katonai előnyt biztosítanak Ukrajnának, amely – Ed Arnold, a Royal United Services Institute munkatársa szerint – átütő erejű lehet. A három nyugati harckocsitípus, amelyet most Ukrajna számára elköteleztek – az amerikai M1 Abrams, a német Leopard 2 és a brit Challenger 2 – mind jelentősen erősebb, mint az orosz és ukrán harckocsierők zömét alkotó, szovjet korabeli T-72-esek. Ugyanez vonatkozik a francia Leclerc harckocsikra is, amelyek Ukrajnába való küldése szintén nem kizárt.
Ezek a nyugati harckocsik mind nagyobb mozgékonysággal, halálosabb tűzerővel és erősebb páncélzattal rendelkeznek, mint az Oroszország által használtak. Igaz, ezáltal nehezebbek is, ami a könnyebb orosz harckocsiknak előnyt biztosít a mocsaras talajon, amelyből Ukrajnában nincs hiány, amint az olvadás bekövetkezik. Ennek ellenére
a modern nyugati harckocsik vezérlő- és navigációs rendszerei olyan átfogó képességet biztosítanak az ukránok számára, aminek a tüzérség és a gyalogság kombinált manőverekben, beleértve az éjszakai manővereket is, az oroszok nem tudnak megfelelni.
Ezek az előnyök lehetővé teszik a nyugati harckocsik számára, hogy áttörjék az orosz vonalakat, és a megszállt területek jelentős részén irányítsák a konfliktus alakulását. A harckocsik kulcsszerepet játszanának az ukrán vonalak elleni védelmében is.
De a legcsábítóbb potenciál ezekben a fegyverekben Ukrajna és szövetségesei számára az, hogy ha olyan sikeresek lesznek, mint amilyennek a hírverés sugallja, akkor végül Kijev olyan helyzetbe kerülhet, hogy tűzszüneti és békefeltételeket diktálhat Moszkvának.
Ehhez azonban még hosszú út áll előttünk. Két közvetlen fenntartás emelkedik ki: a számok és a logisztika. Ukrajna 300 harckocsit kért. A mai berlini és máshol tett bejelentések szerint a lekötött tankok száma kevesebb mint 100. Arnold szerint ez a háború megmutatta, hogy egy modern csatatéren sok harckocsira van szükség. A jelenlegi nyugati összlétszám még mindig jóval kevesebb.
Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a harckocsikat el kell juttatni a frontvonalra. Az amerikai tankok nyilvánvalóan még mindig az óceánon túlon vannak. A New York Times amerikai tisztviselők figyelmeztetése szerint a telepítés évekig is eltarthat. A német Leopárdok ezzel szemben Európában állnak, és Ukrajna szomszédos országaiban is átadhatók. De a frontra onnan is el kell juttatni, a megfelelő utánpótlási és karbantartási vonalakat kell kiépíteni, így a bevetés nem fog egy pillanat alatt megtörténni.
A második ok, amiért a mai döntések vízválasztónak számítanak, az az, hogy Németország kijelentette, hogy számolni kell vele.
Tekintettel arra, hogy Németország már eddig is többet költött Ukrajna támogatására, mint bármely más európai ország (Nagy-Britanniát is beleértve), és nagy mobil fegyvereket és páncélozott járműveket küldött, ez talán faragatlannak tűnhet, de Olaf Scholz egy olyan országot vezet, amelynek (Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal ellentétben) állandóan keletre és nyugatra is kell tekintenie. Addig nem küldött tankokat, amíg az Egyesült Államokat rá nem lehetett venni, hogy kövessék a példáját.
A német habozásnak számos oka volt. Mindegyik érthető a maga sajátos módján. Ezek közé tartozik, hogy Németország nem akar nem lépést tartani az Egyesült Államokkal; Németország 20. századi háborús múltjának öröksége; vonakodás attól, hogy Európa katonai vezetője legyen; a közvélemény megosztottsága katonai kérdésekben; a hárompárti kormánykoalíció törékeny egységének fenntartása; az új védelmi miniszter, Boris Pistorius múlt heti kinevezése;
és – amit soha nem szabad alábecsülni – az Oroszországgal való kapcsolatok miatti aggodalom.
Az egyértelmű tény azonban az, hogy Ukrajna megvédésének és az orosz fenyegetés visszaszorításának szükségessége mindezeken túlmutat. Scholz végre átlépte a Rubicont, bár a rá jellemző óvatos módon, ami alááshatja saját céljainak egy részét.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Több FEGYVER TÖBB HALÁLOS ÁLDOZAT.
Nem jon rosszul Putin számára, hogy NÉMET TANKOK HALADNAK Moskau irányába, volt már ilyen…
Ez volt és maradt is Ukrajna:
Babijár,Kamenyecpodolszkíj,sztepán bandera és előtte is több száz évi pogromok.Ezt a háborút remélhetőleg az oroszok nyerik meg,de egyetlen ukrán náci sem éli túl.
Kiváló ürügyük lett az oroszoknak arra , hogy Ukrajnából Szíriát csináljanak.
Most lesz vége a finomkodásnak …
Nem jó szöveg ez a „nyugat háborúja Oroszország ellen”! A háborút Oroszország kezdte egy invázióval egy független ország ellen, ami nem támadta meg, nem is fenyegette. Az oroszok háborúja nem nyugaton, hanem továbbra is az általuk megtámadott ország területén folynak. A megtámadott segítése nem jelent háborút, Oroszországot senki nem támadja.
Ha Oroszország megtámadná az egyik Ukrajnát támogató országot, pl. ennek területére rakétákat küldene, az valódi háborút jelentene. Az egész NATO-val szemben! A válasz már kezdetben hasonló lenne, orosz területek bombázása. Ilyesmitől Putyin ezért óvakodni fog, ha maradt egy kis esze.
Ez nem lett volna háború, ha az oroszok tárgyalási javaslatát és az abban szereplő oroszok számára fontos javaslatokat elfogadja az USA. Különleges hadműveletek megindítása után is közölték az oroszok a követeléseiket, nem voltak teljesíthetetlenek. Nyugtaiak miatt lett ez háború az oroszok és ukránok között és most már nyílt hadviselő felek vagyunk, benne vagyunk a III.vh.-ba. Ukrajnának szánt fegyverek célpontok, oroszoknak nem kell megvárniuk, míg megtámadják őket velük, ott kell megsemmisíteni őket ahol a legsebezhetőbbek, elvégre azok ukrán fegyverek.
semmi Izrael?
Ez nem lett volna háború, ha az oroszok tárgyalási javaslatát és az abban szereplő oroszok számára fontos javaslatokat elfogadja az USA. Különleges hadműveletek megindítása után is közölték az oroszok a követeléseiket, nem voltak teljesíthetetlenek. Nyugtaiak miatt lett ez háború az oroszok és ukránok között és most már nyílt hadviselő felek vagyunk, benne vagyunk a III.vh.-ba. Ukrajnának szánt fegyverek célpontok, oroszoknak nem kell megvárniuk, míg megtámadják őket velük, ott kell megsemmisíteni ahol a legsebezhetőbbek, elvégre azok ukrán fegyverek.