A holokauszt a történelem legnagyobb bűncselekménye volt, amelynek során több millió ártatlan embert gyilkoltak meg, és amelynek az volt a célja, hogy eltöröljön egy népet a föld színéről – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott beszédében.
Az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 78. évfordulója tiszteletére tartott uniós parlamenti megemlékezésen Roberta Metsola hangsúlyozta: „a holokauszt, amelyet úgy szerveztek meg, hogy több generációra kiterjedően félelmet okozzon, egy dehumanizációs folyamattal indult a felvilágosodás korszakában.
A riasztók már rég szóltak, de senki nem emelte fel a hangját ellene”
– fogalmazott Metsola.
Az elnök kiemelte: a holokausztról beszélni kell, „mert mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely első kézből ismerhette a túlélők elbeszéléseit, és feladatunk még nagyobb lesz majd akkor, amikor a túlélők szava már nem hallható”.
Mint mondta, több évtizeddel a második világháború vége után még mindig él az antiszemitizmus Európában.
„A mi felelősségünk, hogy emlékeztessük a jövő nemzedékét a történtekre, és arra, hogy aki antiszemita, az nem lehet európai”
– hangoztatta.
Hozzátette, hogy Izrael állam virágzó demokráciát tart fent, és annak ellenére, hogy Izrael és Európa szövetsége a történelem sötét lapjain íródott, kiállja az idő próbáját.
Jichák Herzog izraeli elnök ünnepi beszédében elmondta: a holokauszt folyamán meggyilkolt emberek egyetlen bűne az volt, hogy zsidók voltak.
Az államfő a nácizmust „immunbetegséghez” hasonlította, amely „Európa húsába vájt, és saját DNS-ét támadta meg, hogy elpusztítson egy közös több ezer éves történelmet.” Hangsúlyozta, hogy „a náci halálgépezet nem tudta volna végrehajtani rémálomszerű vízióját, ha az nem hullik termékeny talajra.”
Felhívta a figyelmet, hogy
„a zsidók sztereotipizálása már az idők kezdete óta jelen volt Európában, ezt a hagyományos antiszemitizmust a náci ideológia felerősítette, és szította az ősi félelmek lángját.”
„Már a megsemmisítőtáborok létrejötte elött a zsidók alsóbbrendűeknek számítottak Európában, az antiszemitizmus régóta gyökeret vert. Közös feladatunk az emlékezés, hogy megakadályozzuk e szörnyűségek megismétlődését” – hangoztatta.
Jichák Herzog rámutatott, hogy a mai európai és világpolitikai szélsőségek büszkén képviselik az antiszemitizmust, amely azzal fenyeget, hogy „a demokratikus civilizált közösségeket népüket felfaló társadalmakká változtatják.”
Felhívta a figyelmet, hogy az antiszemita diskurzus a szabad, demokratikus Nyugat szívében is felütötte a fejét, a zsidógyűlölet még mindig létezik, új formákban például a virtuális platformokon ver gyökeret. Felszólította az EP-t, hogy kíméletlenül harcoljon az antiszemitizmus ellen többek között az oktatás, a jogalkotás, a biztonságpolitika területén.
Kiemelte:
tudatosítani kell, hogy a zsidók önrendelkezéshez való joga Izrael államban ölt testet, továbbá Izrael bírálását és létjogosultságának tagadását vékony mezsgye választja el.
Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
