Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter kedden azzal érvelt, hogy Ukrajna NATO-tagsága a béke biztosítása után lenne „megfelelő” – írja az UnHerd.
A Világgazdasági Fórumon a Zoomon keresztül tartott beszédében a 99 éves politikus azt mondta, hogy bár az invázió előtt ellenezte Ukrajna NATO-csatlakozását, most ez a kívánatos eredmény.
„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert attól tartottam, hogy az pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk” – mondta. Szerinte azonban most már
„a semleges Ukrajna gondolata ilyen körülmények között már nem értelmes”.
Az ukrán semlegesség volt Oroszország egyik legfontosabb követelése a tavaly márciusi tárgyalások során. A 15 pontból álló tervezetben Kijev lemondott a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és vállalta, hogy nem fogad külföldi katonai bázisokat vagy fegyvereket, cserébe a szövetségesek, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország megígért védelméért.
A tárgyalások megszakadtak, és mindkét fél álláspontja nem sokkal később megkeményedett. A Kreml szerint Kijevnek most el kell ismernie, hogy Moszkva annektálta Ukrajna négy déli és keleti régióját. Kijev eközben azt követeli, hogy minden orosz katona hagyja el a területét, beleértve a Krímet is, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.
Kijev azután kérte felvételét a NATO-ba, hogy Moszkva szeptemberben bejelentette az újabb annexiókat.
Az UnHerd cikke szerint jelzésértékű, hogy ez a javaslat Kissingertől származik, aki lelkes realista és régóta bírálja Ukrajna NATO-csatlakozását.
Szeptemberben azt mondta a Külkapcsolatok Tanácsának, hogy egy ilyen lépés „nem lenne bölcs”, mert a konfliktus további eszkalációjához vezetne. A múlt hónapban tűzszünetre szólított fel, amelynek keretében Oroszország visszavonulna a februári invázió előtt kijelölt frontvonalakra, de a Krím „tárgyalás” tárgyát képezné. Utalt Ukrajna NATO-tagságára, mondván, hogy a kettőt „össze kell kapcsolni”, de a cikk szerint a davosi megszólalás volt a leghatározottabb.
