Henry Kissinger: Meggondoltam magam Ukrajnával kapcsolatban

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter kedden azzal érvelt, hogy Ukrajna NATO-tagsága a béke biztosítása után lenne „megfelelő” – írja az UnHerd. 

A Világgazdasági Fórumon a Zoomon keresztül tartott beszédében a 99 éves politikus azt mondta, hogy bár az invázió előtt ellenezte Ukrajna NATO-csatlakozását, most ez a kívánatos eredmény.

„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert attól tartottam, hogy az pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk” – mondta. Szerinte azonban most már

„a semleges Ukrajna gondolata ilyen körülmények között már nem értelmes”.

Az ukrán semlegesség volt Oroszország egyik legfontosabb követelése a tavaly márciusi tárgyalások során. A 15 pontból álló tervezetben Kijev lemondott a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és vállalta, hogy nem fogad külföldi katonai bázisokat vagy fegyvereket, cserébe a szövetségesek, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország megígért védelméért.

A tárgyalások megszakadtak, és mindkét fél álláspontja nem sokkal később megkeményedett. A Kreml szerint Kijevnek most el kell ismernie, hogy Moszkva annektálta Ukrajna négy déli és keleti régióját. Kijev eközben azt követeli, hogy minden orosz katona hagyja el a területét, beleértve a Krímet is, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.

Kijev azután kérte felvételét a NATO-ba, hogy Moszkva szeptemberben bejelentette az újabb annexiókat.

Az UnHerd cikke szerint jelzésértékű, hogy ez a javaslat Kissingertől származik, aki lelkes realista és régóta bírálja Ukrajna NATO-csatlakozását.

Szeptemberben azt mondta a Külkapcsolatok Tanácsának, hogy egy ilyen lépés „nem lenne bölcs”, mert a konfliktus további eszkalációjához vezetne. A múlt hónapban tűzszünetre szólított fel, amelynek keretében Oroszország visszavonulna a februári invázió előtt kijelölt frontvonalakra, de a Krím „tárgyalás” tárgyát képezné. Utalt Ukrajna NATO-tagságára, mondván, hogy a kettőt „össze kell kapcsolni”, de a cikk szerint a davosi megszólalás volt a leghatározottabb.

Henry Kissinger: Egy teljesen új korszakban élünk

„Oroszország addig fog harcolni, amíg a konfliktus fel nem emészti katonai képességeinek és erőforrásainak akkora részét, hogy az kockáztatja nagyhatalmi státuszát” – mondta.

“Henry Kissinger: Meggondoltam magam Ukrajnával kapcsolatban” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. A béke utolsó napja , a háború elsö napja a világ tönkretételében a civilizációk összecsapásában .

  2. Ez a dögkeselyű megvillantotta a karmait, korábban is csak játszotta az ájtatos manót. Semmi sem változott azóta, hogy Ukrajna semlegességét javasolta, legfeljebb az oroszok kivonultak egyes ukrán területekről, és a NATO még több fegyvert szállított Ukrajnának.

    És az is csúsztatás, hogy Ukrajna idén szeptemberben folyamodott volna NATO tagságért, mert a németek vétózása miatt már a 2008-as bukaresti NATO csúcson is elutasították a felvételi eljárás megkezdésére vonatkozó kérelmét, amit meghívásnak álcáztak, hogy ne legyen olyan durva. Úgy látszik, ahhoz még túl oroszbarát volt a vezetése, vagy Németországnak egyszerűen csak bölcsesség rohama volt, illetve akkor még volt mersze ellenállni az USA követelésének. Ezt követően a NATO tagságra való igényét 2019. február 7–én Ukrajna alkotmányba foglalta, nehogy az oroszok félreértsék, és kétségeik támadjanak a szándéka felől.

    https://www.google.com/amp/s/www.portfolio.hu/gazdasag/20190207/megszavazta-az-ukran-parlament-a-nato-es-eu-csatlakozas-alkotmanyba-foglalasat-313303%3famp