Január 1: Jézus körülmetélésének az ünnepe

2023 éve a világ leghíresebb zsidó kisfiújának körülmetélésétől számítjuk a polgári időszámítás kezdetét.

A „csízió” szó az újév latin nevéből rövidült: ‘Circumcisio Domini’ vagyis az ‘Úr körülmetélése’.

Lukács evangéliuma említi, hogy

Jézust – a zsidó vallási törvénynek, a halákhának megfelelően – a születését követő nyolcadik napon körülmetélték.

„Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.” Lk 2.21

A zsidó gyerekeket ekkor veszik fel Ábrahám szövetségébe, és ebből az alkalomból kapják meg a nevüket is.

Számos keresztény egyház ma is megtartja erre emlékezve a karácsonyt követő nyolcadik napon, január elsején az Úr körülmetélésének ünnepét.

Több templom is állította különböző korokban, hogy birtokában van a Jézus körülmetélésekor levágott bőrdarabkának, és különféle csodás erőket tulajdonítottak neki. Legtovább az a példány maradt fenn, amelyet Calcatában, egy Rómához közeli olasz faluban találtak 1557-ben egy barlangban, ahol – a köré szövődő legenda szerint – a Rómát feldúló katonák egyike rejtette el, amikor menekülnie kellett.

Az ereklyét minden újévkor körmenetben ünnepelték még a 20. században is, annak ellenére, hogy a Vatikán egyre keményebben lépett fel az egyre kínosabbá váló szokás ellen.

A Szent Előbőrről való beszédet és írást kiközösítés terhe mellett tiltották meg 1900-ban,

a körülmetélés ünnepét azonban csak a második vatikáni zsinat törölte el az 1960-as években. A körmenetes kultusznak mindezek ellenére csak az ereklye rejtélyes eltűnése vetett véget 1983-ban.

Karácsony és hanuka különös kapcsolata

Bár a zsidó hanuka és a keresztény karácsony ünnepei közt első látásra kevés közös vonás fedezhető fel, kétségtelen, hogy a téli időszak monoteista ünnepei jelentős hatást gyakoroltak egymásra és üzenetüknek számos közös metszete van. Megyeri A. Jonatán írása.