Több demokrata és republikánus képviselő együtt jelentette be kétpárti törvényjavaslatát, amely a Kongresszus Aranyérmével tünteti ki Ferencz Benjámint, az utolsó élő nürnbergi ügyészt – írja a JNS.
Ferencz egész élete során a jogállamiság és a nemzetközi igazságszolgáltatás mellett szállt síkra. A második világháború alatt Ferencz az amerikai hadseregben szolgált, és segített bizonyítékokat gyűjteni a náci háborús bűnökről. Később Ferenczet nevezték ki főügyésznek abban az eljárásban, amelyben 22 egykori náci Schutzstaffel (SS) tisztet ítéltek el.
„Ben Ferencznek, az utolsó élő nürnbergi ügyésznek a Kongresszusi Aranyéremmel való kitüntetésével a Kongresszus fontos üzenetet küld: a gyűlölet, a bigottság és az antiszemitizmus soha nem tűrhető el” – mondta Lois Frankel, demokrata képviselő.
„Ez az üzenet nem is jöhetne fontosabb időpontban, amikor az antiszemitizmus és a holokauszttagadás egyre nagyobb méreteket ölt.”
Frankel a továbbiakban a zsidó közösség hőseként méltatta Ferenczet, aki évtizedeket szentelt életéből az antiszemitizmus elleni küzdelemnek és a holokauszt tanulságainak életben tartásának.
„Ferencz Benjámin az emberi jogok igazi bajnoka”
– tette hozzá Joe Wilson, republikánus képviselő.
„Kezdve a II. világháborúban nyomozóként és a nürnbergi perek során az amerikai hadsereg ügyészeként eltöltött idejétől, a nemzetközi jogállamiság szószólójaként elért hosszú, kiemelkedő karrierjén keresztül. Ferencz Benjámin megérdemli a tiszteletünket és megbecsülésünket.”
Wilson háláját fejezte ki, hogy társelnöke lehetett ennek a kétpárti törvényjavaslatnak, amely Ferencznek a Kongresszusi Aranyérmet adományozza, a volt ügyész „az igazságszolgáltatás és a feddhetetlenség iránti egész életen át tartó elkötelezettségének” tiszteletére.
„A Tom Lantos Emberi Jogi Bizottság társelnökeként gyakran hallom, hogy a népirtáshoz hasonló súlyos atrocitások azért történnek, mert a jó emberek félrenéznek, vagy nem tesznek semmit”
– mondta ezt már Jim McGovern, egy másik demokrata képviselő.
„Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Kongresszus kétpárti módon összefogott, hogy Ferencz urat a Kongresszusi Aranyéremmel tüntesse ki”
A Kongresszusi Aranyérem az amerikai Kongresszus legmagasabb szintű elismerése. Az első kitüntetést George Washington kapta, és azóta 184 alkalommal ítélték oda Amerika nemzeti hőseinek.
Tiszta szégyen. Erre büszkék ennyi év után is , úgy hogy közben már sok minden kiderült erről a perről. Erről is …
A nürnbergi vádiratban kevés olyan bűn volt felsorolva, amelyekben a négy, vádat emelő hatalom egyike vagy másika maga is ne lett volna vétkes. Adolf Hitler legyőzése érdekében a polgári lakosságot gyújtó- és romboló bombákkal pusztították, gyilkolták, kegyetlenkedtek velük, megfélemlítették, deportálták, és rabszolgává tették őket. Támadó háborúkat indítottak, hamis ürüggyel és megtévesztéssel semleges országokat megszálltak, és a nemzetközi egyezmények megváltoztathatatlan cikkelyeit vérlázító módon megszegték.
Engländer/Evans/Emery aztán figyelmeztette Milchet, ha továbbra is kiáll Göring és Speer mellett, a győztesek őt is a Törvényszék elé állítják háborús bűnökért. Milch tiltakozott, mondván, ő ártatlan.
Engländer visszavágott: „Ez apróság. Ha akarjuk, bármelyik német ellen tudunk „háborús bűnös” vádat kreálni.
( David Irving : Nürnberg. Az utolsó csata )
Mindenki arra buszke, amire lehet. Ezek a visszataszito amcsik arra buszkek, hogy megnyertek a haborut, legyoztek az oket megtamado Japanokat, megszabaditottak Europat Hitlertol, felszabaditottak koncentracios taborokat, es eliteltek a tomeggyilkosokat.
Masok masra buszkek, mint pl. az Orban kormany. Ok a dicsoseges Horthy korszakra buszkek, a zsido torvenyekre, az elvesztett haborura, a deportalasokra, az elpusztult katonakra, a lerombolt orszagra. Izlesek es….
„Sok érdekes dolgot mondott el nekünk” – jegyezte meg Biddle, hozzátéve minden további kommentár nélkül: „Vissza kellett vegyen 100000 hadifoglyot a francia börtönökből, mert a franciák ellopták a kabátjukat, ruháikat és élelmüket. Sokan közülük hordágyon fekvő betegek voltak.” Ami azt illeti, a franciák nem álltak egyedül az ilyen túlkapásokkal. Szándékosan félremagyarázva az Egyesített Főnökök 1067-es számú direktíváját, Eisenhower tisztjei közül sokan elkezdték azon foglyok szisztematikus kiéheztetését, akik a háború végén amerikai hadifogságba estek. (Eisenhower politikai tanácsadója, Robert Murphy jelentette látogatását egy ilyen táborban: „Megdöbbenve láttam, hogy a mi fogságunkban lévő foglyok majdnem olyan gyengék és soványak voltak, mint azok, akiket a náci fogolytáborokban megfigyeltem. A fiatalos parancsnok nyugodtan megmondta nekünk, hogy szándékosan éhezteti a foglyokat… Miután eljöttünk, az orvos-igazgató megkérdezte: ‘Amerika németországi politikáját jelképezi ez a tábor?”) Egymillió közülük meghalt rosszul tápláltság, a rendesnél alacsonyabb testhőmérséklet és betegségek következtében. A keleti területeken is a Morgenthau-tervhez hasonló valamit valósítottak meg, esztelen kegyetlenséggel bosszút keresve; néhány tábor tisztje ott, ami most Lengyelországgá vált, megkezdte a német internált hadifoglyok szisztematikus legyikolását.” (Amelyről lásd: New York Times, 1994. november 1.; és a zsidó szerző, John Sack feltárásait a „Eye for an Eye” = „Szemet szemért” c. művében (New York, 1994.). Megvádolja Solomon Morel-t, a swietochlowice-i tábor parancsnokát. Nyolcvanezer német férfit, nőt, és gyermeket – állítja Sack – megkínoztak és meggyilkoltak az internáló táborokban, amelyeket bosszúvágyó tisztek irányítottak, mint Morel, aki most Tel-Aviv-ban él, és kivizsgálás alatt áll, amelyet dr. Stanislaw Kaniewski, a lengyel kormány katowicei főügyésze vezet.)
( David Irving : Nürnberg. Az utolsó csata )
Latom, folyamatosan kedvenc tortenelemhamisito torteneszedtol idezel. Van koztetek sok hasonlosag. Ahogy a kritikusai mondjak, „munkásságát beárnyékolja, hogy egyes műveit a náci eszmékkel való szimpatizálással vádolta a történészszakma”. Irving ragalmazasi pert is inditott, de elvesztette. Kettotok kozott az a kulonbseg, hogy ez az Irving egy bator idiota nacibarat, aki egyszer meg bortonben is ult a nezetei miatt. Te viszont csak egy zsido portalon mocskolodsz, ahol legfeljebb a letiltast kockaztatod.
Történelemhamisító ? Sikerült olvasni tőle valamit , vagy csak a véleményeket ?
Ha nem , itt van néhány műve : http://www.fpp.co.uk/books/
Nincs betiltva az oldala. Még nincs … Utolsó információim szerint.
Ha mégis tiltva lenne , akkor nem szóltam. Mert nem szólhattam.
A történészek egyik része mindig vádolja valamivel a szakma másik részét.
Ez egy ilyen szakma.
Mert egyszerűbb írni tíz könyvből egy tizenegyediket , mint archívumokban ,
magánlevelezésekben kutatni , esetleg személyesen felkeresni a tanúkat.
Ezekre a vádakra igen kiváló példa , hogy milyen vádakkal illették nemrég
Karsai Lászlót is , Szálasi Ferenc naplóinak kiadása kapcsán.
” Szálasi tudott arról is, hogy a HM azzal, hogy a zsidó munkaszolgálatosokat a magyar hadicélok szolgálatába állította, 1944-ben, a deportálások idején zsidómentő szerepet játszott, míg Jaross Andor Belügyminisztériuma buzgón állt Adolf Eichmann rendelkezésére.”
Ez a kijelentés a náci eszmékkel való szimpatizálás is lehetne , ugye ?
De nem az.
Honnan tudom ilyen biztosan ? Mert tudom , hogy honnan származik. Innen :
Karsai László (2012) Szálasi Ferenc. Politikai életrajz. Akadémiai nagydoktori thesis, Szegedi Tudományegyetem. 328.oldal
http://real-d.mtak.hu/537/4/dc_314_11_doktori_mu.pdf
Talán nem ártana egy kicsit többet olvasni és kevesebbet vádaskodni a témában.
De ez csak egy szerény javaslat volt részemről.
Nem en vadaskodtam, hanem az angol, osztrak es egyeb birosagok. Veled kapcsolatban aztan vegkepp nem vadaskodom, legfeljebb a velemenyemet irtam le, meglehetosen visszafogottan.
Ezek a mai bíróságok …Inkább hagyjuk. Nem érdekes.
Én meg nem számítok.
A rossz hír hozójának soha nem volt egyszerű az élete …