A légitársaság, amely az iráni fegyvercsempészet fedőszerve

Az Alma Center új jelentése rávilágít arra, hogy a Mahan Air szorosan együttműködik a Quds Force 190-es egységével, hogy hamis utasnevekkel gyanús járatokat „foglaljon” Szíriába és Libanonba – írja a JNS.

Az Alma Center szerint a valóságban a légitársaság az Iszlám Köztársaság fő fedőszerveként szolgál az iráni-siíta tengely régiói mentén jelentős mennyiségű fegyver szállítására. Az iráni fegyvergyárakban gyártott fegyvereket – gyakran részenként – Szíriába küldik, ahol Irán rakétabázisokat próbál létrehozni, és ahol síita milíciák megbízottjait próbálja felfegyverezni, valamint Libanonba, ahol Irán legfőbb regionális megbízottja, a Hezbollah a legtöbb NATO-hadseregnél nagyobb tűzerejű arzenált épített ki.

„Látszólag a Mahan Air utasokat és árut szállít, és a legnagyobb iráni magán légitársaság. Egy ernyőszervezet, az állítólag civil Mullah El Muvaadin Charity alatt működik” – mondta szerdán a JNS-nek Tal Beeri őrnagy az Alma Center munkatársa.

„A jótékonysági szervezet valójában az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) gazdasági álcája, amely lehetővé teszi számára, hogy legálisan működjön és pénzügyi műveleteket végezzen”

– tette hozzá.

A Mahan Air amerikai szankciók hatálya alá tartozik, de ez nem akadályozza meg abban, hogy a világ számos országába repüljön, beleértve az Iránból Szíriába és Libanonba irányuló gyakori és aggasztó járatokat.

Tekintettel az iráni fegyverek és katonai személyzet Szíriába és Libanonba történő szállításával járó jelentős logisztikai követelményekre, Beeri feltette a kérdést: „Hogyan képes egy civil kereskedelmi szervezet megbirkózni ezzel a feladattal, hacsak nem ez az elsődleges célja?”.

Az Alma-jelentés tartalmazza annak a 63 Mahan Air-pilótának a listáját, akik szerinte részt vesznek a fegyvercsempészetben.

„Ezek a pilóták hivatalosan nem állnak kapcsolatban az IRGC-vel. Azonban nagyon valószínű, hogy közülük néhányan az IRGC pilótái, akiket kölcsönadtak a vállalatnak. Más pilóták, akik esetleg nem az IRGC-hez tartoznak, egyszerűen szemet hunynak” – mondta Beeri.

2022 júniusában az argentin hatóságok letartóztattak egy iráni pilótát, aki a venezuelai Emtrasur Cargo, a Conviasa, a dél-amerikai ország zászlóshajója és legnagyobb légitársasága leányvállalatának dolgozott, és a mobiltelefonján fegyveresen és IRGC-egyenruhában készült képeket találtak róla.

A pilóta, Gholamreza Qasemi a Forradalmi Gárda Hadtest légierejének volt tábornoka, aki közvetlenül részt vett a Fars Air Qeshm, a Mahan Air teherszállító ágának Szíriába irányuló járataiban.

„Lenyűgöző lenne látni, hogy mit találunk a Mahan Air pilótáinak telefonjain”

– mondta Beeri.

Múlt héten az Al-Arabiya arról számolt be, hogy az iráni Meraj Airlines közvetlen járatokat indított Iránból a libanoni fővárosba, Bejrútba.

Izraeli védelmi tisztviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy a járatokon érzékeny felszereléseket és fegyvereket szállítanak a Hezbollah terrorszervezetnek.

A Mahan Air azonban Beeri szerint az ilyen járatokkal kapcsolatban előrébb járt.

„Idén eddig legalább 110 alkalommal repült a Mahan Air a damaszkuszi nemzetközi repülőtérre, és 39 alkalommal a bejrúti Rafiq Hariri repülőtérre. Legalább 12 alkalommal repült a szíriai Aleppó repülőterére” – mondta.

Egy rejtélyes járat

Augusztus 31-én egy bizonyos Mahan Air járat nemzetközi címlapokra került, amikor minden egyes repülőteret, amelyet látszólag megközelített Szíriában, rejtélyes módon lebombáztak, mielőtt leszállhatott volna.

A gép először az északnyugat-szíriai Aleppó nemzetközi repülőterén akart leszállni, mielőtt rakéták csapódtak volna be oda, és ugyanezek a jelenetek játszódtak le, amikor a damaszkuszi nemzetközi repülőtéren próbált leszállni.

Augusztus 9-én pedig – tette hozzá Beeri – a Mahan Air járata Dubajból Teheránba szállt fel a polgári járatkövető alkalmazások szerint. Ezután úgy tűnt, hogy eltűnik, majd látszólag a semmiből, Bejrútból Teheránba szállt fel, és információs űrt hagyott maga után azzal kapcsolatban, hogy hogyan jutott el hirtelen a libanoni fővárosba.

„Hogyan érkezett Bejrútba? Van valami, amit el akar rejteni?” – tette fel a kérdést.

A válasznak, gyanítja Beeri, sok köze van a Quds Force 190-es egységéhez, amelynek feladata Irán megbízottjainak felfegyverzése.

Egy ismeretlen csoport által november 21-én a Mahan Air ellen elkövetett kibertámadás során valószínűleg kiderült, hogy a Quds Force és a Mahan Air hogyan működik együtt a titkos katonai és terrorista utánpótlási járatok üzemeltetése érdekében.

„Mit tudhatunk meg a hackelésből származó adatok elemzéséből? Azt, hogy a Mahan Air közvetlen kapcsolatban áll két iráni utazási irodával. A fő a Hamrah néven ismert. A második az Utab Gasat néven ismert” – mondta Beeri.

„A Mahan Air szoros kapcsolatban áll a Hamrah-val. 2018 és 2021 között mintegy 60 000 repülőjegyet foglaltak le a Mahannál, és ezek közül sokan a Hamrahhoz mentek. Ha megnézzük az utasok nevét, kiderül, hogy annak ellenére, hogy több tízezer jegyet foglaltak, kilencnél több név nem jelenik meg és újra fel az utaslistán. A 2000 jegyből mindössze 15 utas telefonszáma jelenik meg” – mondta Beeri.

A Hamrah főigazgatója Sardar (az IRGC tábornoki rangja) Ali Naji Gulfarast, aki történetesen a Fars Air Qeshm igazgatótanácsának egyik magas rangú tisztviselője is.

„Ebből megérthető, hogy a Hamrah valójában az IRGC végrehajtó szerve, amelynek feladata a felszerelések, fegyverek és operatívok szállításának koordinálása és megszervezése”

– zárul az Alma jelentése.

A Hamrah rengeteg rakományt is küld a Mahan Air járatain. A második iráni utazási iroda eközben szokatlanul nagy utasok poggyászkéréseit küldi, egyes bőröndök több mint 100 kilogrammot nyomnak – elég nagyok ahhoz, hogy például rakétairányító rendszereket szállítsanak.

Jelenleg a Mahan Air számára az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Izrael, Kanada, Japán, Németország és Franciaország megtiltotta a belépést, de továbbra is repül a Közel-Keleten kívüli országokba, köztük Kínába.

Totális kiberháború jöhet a Közel-Keleten?

Az irániak, izraeliek és amerikaiak között már évek óta folyik a harc a kibertérben.