Olaf Scholz az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja utáni beszédében az új világrend központi fogalmává tette a Zeitenwende vízióját. A német kancellár a Foreign Affairs 2023 január-februári kiadásában fejtette ki elképzeléseit arról, hogy hogyan kerülhető el egy újabb hidegháború kitörése a multipoláris világrendben – olvasható a Danube Institute blogbejegyzésében.
Scholz szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziójával új korszak köszöntött be a geopolitikában. Előtérbe kerültek a Nyugat-vezette világrend kihívói – nagyobb részben Oroszország, kisebb részben Kína – amelyek nagyobb befolyást követelnek a nemzetközi rendszer tekintetében.
Ebben az új, kibontakozó világrendben kell megtalálnia a helyét mind Európának, mind az Unióban vezető szerepet játszó Németországnak.
Három évtizeddel a Berlini Fal leomlása után Európa és a világ egyfajta békés időszakban találta magát. A Szovjetunió felbomlását követően feloszlani látszottak a bipoláris rend blokkjai és elkezdődhetett a globalizáció. A Varsói Szerződés megszűnésével elindult az európai integráció, valamint a korábbi keleti blokkba tartozó európai országok NATO-hoz való csatlakozása.
Ebben az időszakban az európai országok területi integritásának védelme háttérbe szorult, hiszen a felbomlást követő orosz külpolitika atlantizmusa azt mutatta, hogy a Föderáció partnerré válhat Európa számára.
Németország számára ezek az évek gazdasági fellendülést hoztak, hiszen megnyíltak a keleti blokk országainak piacai, valamint ekkor még Oroszország megbízható ellátónak bizonyult az energiaimport szempontjából.
Ennek ellenére az oroszok megerősödésével, valamint a Föderáció külpolitikájának átalakulásával – amit Vlagyimir Putyin elnök 2007-es Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián elhangzott beszéde egyértelműen mutatott – az ország egyre inkább fenyegetéssé vált az európai biztonsági rendszer számára.
A 2022-es eszkalációval pedig – ahogy a Kancellár fogalmazott – „az imperializmus visszatért Európába”.
Az orosz kérdés továbbra is kihívásként áll Európa előtt. Scholz kancellár véleménye szerint Németországnak az európai biztonság egyik fő biztosítékává kell válnia, annak ellenére, hogy a transzatlanti partnerség továbbra is életbevágó tényező a kontinens szempontjából. Ez egyértelmű változást jelez a német hozzáállásban, amit mutat az új német biztonsági stratégia kialakításának ténye, valamint a fegyverkereskedelem, illetve az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek (kiképzés és fegyver) új nézőpontja is.
Oroszország elrettentését azonban nem csak az Ukrajnának nyújtott segítség, de a Föderáció ellen bevezetett szankciók hosszútávú hatásai is segítik. Ez Németország számára különösen nagy próbatételt jelentett, hiszen az energiaipar orosz gáztól való függőségének mértéke az egyik legkiugróbb volt a kontinensen.
Scholz szerint az európaiak megtanulták a leckét:
„az európai biztonság az energiaforrások diverzifikációjában és az energiafüggetlenségbe való beruházásban rejlik,”
ami a klímaváltozás szempontjából is fontos szempont, hiszen a beüzemelendő LNG terminálok zöldebb megoldást nyújtanak. Ez segítheti a német célok elérését, azaz hogy 2045-re elérjék a klímasemlegesség állapotát.
Már az orosz invázió kezdetén megmutatkozott, hogy Európa a válsághelyzetekben képes egységesen reagálni az előtte álló kihívásokra. Scholz szerint – az integráció bővítése mellett – szükséges, hogy ezen reakcióképességet megerősítsék. Ennek egyik feltétele a német-francia együttműködés, valamint a korábban kialakult konfliktusok megoldása.
Az egyik ilyen a migráció kérdése, amely esetben gyakorlatias, de az európai értékekkel egybehangzó politikát kell alkalmazni. A másik az Unió fiskális politikájának problémája. Tekintve, hogy a Zeitenwende új geopolitikai kihívásokat gördít az integráció elé, annak egységes és gyors döntéshozatalra van szüksége.
Ezt – a kancellár szerint – a többségi döntéshozatali mechanizmusok előtérbe helyezésével lehet elérni.
Az Uniót – különösen Németországot – próbatétel elé állítja továbbá Kína egyre gyorsuló felemelkedése. Ennek ellenére Scholz kancellár – utalva a Kínában tett látogatására – kijelentette, hogy a Népköztársaság felemelkedése nem borítékolja az együttműködés elutasítását európai részről. Ezt az együttműködést az is mutatja, hogy a Hszi és Scholz közötti találkozó konklúziója – a kancellár szerint – egyértelmű volt:
az Ukrajna elleni nukleáris támadás mind német, mind kínai részről vörös vonalnak számítana.
Összefoglalva tehát az invázió által jelzett Zeitenwende a német kancellár szerint nem a nyugat alkonyát jelzi, inkább annak megerősödését. Ennek záloga pedig az európai kontinens országainak egysége és közös törekvése, hogy az Unió valódi független szereplője lehessen a multipoláris világrendnek.
A Danube Institute blogjának további bejegyzései itt olvashatóak.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.