Európa megosztott, és minden eddiginél jobban függ a külső hatalmaktól

Az európai autonómia továbbra is távoli álom – írja Ralph Schoellhammer osztrák közgazdász.

A szakember szerint az Európai Unión belül egyre nagyobbak a szakadékok, kezdve a francia-német nézeteltérésekkel az energiáról és a Kínával szembeni közös politikáról – amely vita már olyan súlyos, hogy Macron elnök és Scholz kancellár két héttel ezelőtti találkozója majdnem elmaradt. „Lengyelország, az Unió legerősebb kelet-európai tagja nyílt vitában áll Brüsszellel, mivel az Európai Bizottság a demokratikus normák állítólagos hiánya miatt nem hagyja jóvá a Varsónak szánt pénzeket” – teszi hozzá Schoellhammer, megjegyezve, hogy a Bizottság és Magyarország között jelenleg zajló tárgyalások is patthelyzethez közelítenek.

Az osztrák közgazdász úgy látja, hogy még az Oroszországgal való konfliktusban is az egység inkább szlogen, mint valóság. Felhívta rá a figyelmet, hogy Hollandia például titokban mentességet adott számos szankció alól az orosz partnerekkel üzletelő holland vállalatoknak,  Németország pedig nem tud lőszert szállítani az Ukrajnának adott fegyverrendszerekhez, mivel azok részben Svájcból származnak (amely nem EU-tagállam), Bern pedig a semlegességére hivatkozva nem engedélyezi a svájci gyártmányú lőszerek átadását.

„Mindez nem sok jót ígér az európai törekvéseknek, hogy stratégiailag önálló geopolitikai szereplővé váljon, és a helyzet egyre rosszabb lesz”

– írja Schoellhammer, megjegyezve, hogy az USA és Kína közötti növekvő feszültségek fényében a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy az Egyesült Államoknak kisebb függőségre kell törekednie a globális ellátási láncok kapcsán, ezért stratégiai szempontból fontos iparágakat telepítenek haza Amerikába.

Ezek közé az iparágak közé tartozik az elektromos járművek és a megújuló energiaforrásokhoz szükséges berendezések gyártása is, ami egy olyan terület, amelytől Európa egy új exportágazat kiépítését remélte.

Veszélyben a német gazdaság

Egy osztrák közgazdász szerint a német kormányzat nem tesz semmit, csak pénzt önt a problémákra.

A nézeteltérések ellenére, Schoellhammer szerint az amerikai iparpolitika új irányvonalának ellenzése egyesítőleg hatott Franciaországra és Németországra: nemrég mindkét ország figyelmeztetett az USA és az EU közötti esetleges kereskedelmi háborúra. A közgazdász véleménye szerint azonban ez nagyon valószínűtlen.

„Jelenleg az európaiak az energiahiányuk enyhítése miatt az Egyesült Államoknak vannak kiszolgáltatva”

– írja Schoellhammer, hozzátéve, hogy az októberi és november eleji enyhe időjárás mellett az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) volt az, ami megakadályozta, hogy az EU gáz nélkül maradjon.

Brüsszel és Berlin álma, hogy az elektromos járművek világelső exportőre legyen, nem valósítható meg félvezetők, bizonyos ásványok és bőséges energia nélkül – Európából mindezek most hiányoznak – figyelmeztet a szakember, aki szerint ez elkerülhető lett volna az oktatási rendszer reformja, a bányászati és a fúrási tilalmak eltörlésével, valamint az atomenergia támogatásával. Schoellhammer úgy gondolja, hogy mindezek együtt megteremthették volna az összes szükséges feltételt ahhoz, hogy Európa valódi versenytárssá váljon a jövőben Ázsiának és az Egyesült Államoknak a hi-tech területén.

„Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy az európai gazdaság mennyire függött Washington globális hegemóniájától és a szabadkereskedelemre épülő nemzetközi rend fenntartásától”

– jegyzi meg szakértő, aki szerint „amíg Washington de facto biztonsági garanciát nyújtott európai szövetségesei számára, addig a geopolitika Portugáliától Németországig a kormányok számára nem létezett”.

Schoellhammer végül megjegyezte, hogy naivitás volt Európa részéről, hogy az orosz energiától és a kínai piacoktól való függőséget problémamentesnek tekintette. A szakértő szerint ennek a hibának az európaiak most fizetik meg az árát.

Ez már a következő nagy gazdasági válság kezdete?

A gazdasági hadviselésnek súlyos következményei vannak.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.