A tavalyi népszámlálás adataira alapuló összesítés szerint az Angliában és Walesben élők csaknem mindegyike – 94 százalékuk, 56 millió ember – válaszolt arra a kérdésre, hogy mely vallási felekezethez tartozik.
A 2011-ben tartott előző népszavazáson 92,9 százaléknyian – 52,1 millióan – fedték fel vallási hovatartozásukat.
A zsidó lakosság aránya és lélekszáma alig változott:
Tavaly 271 ezer, egy évtizeddel korábban 265 ezer válaszadó azonosította magát zsidó vallásúként
– derül ki az Institute for Jewish Policy Research (JPR) országos adatokból készült elemzéséből.
Az elmúlt évtizedben viszont megduplázódott a magukat etnikailag zsidónak vallók száma:
a 2011-es népszámlálás során 33 770-en vallották magukat etnikailag zsidónak, míg a tavalyi országos felmérés során már 67 984-en tették ezt.
Míg a vallásra vonatkozó választható népszámlálási kérdésben a zsidó vallás is szerepelt a felsorolásban, addig az etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdésben nem szerepelt külön: a válaszadók választhatták az „egyéb” választ, majd beírhatták, hogy „zsidó”.
Azt azonban még nem tudni, hogy hányan adhatók hozzá a zsidó népesség összességéhez, mivel egyesek vallásilag is zsidónak vallották magukat. 2011-ben az etnikailag zsidónak vallók közül négyből hárman vallották magukat zsidó vallásúnak is.
„A teljes összeírt zsidó népesség nagyobb, mint amennyit csak a vallási adatok rögzítenek, de további vizsgálatra lesz szükség annak megállapítására, hogy pontosan hányan vannak”
– számolt be a JPR a népszámlálás elemzésében.
Összességében
a zsidó vallásúak száma Angliában és Walesben 2,4 százalékkal nőtt 2011-hez képest, és 4,4 százalékkal a 2001-es népszámlálási kérdésre válaszoló 259 927 főhöz képest.
(A skót népszámlálást idén márciusra halasztották. Skóciában 2011-ben 5887 zsidó élt, Észak-Írországban pedig 335).
Bár a zsidók száma nőtt, a közösség valamivel kisebb arányt képvisel Anglia és Wales teljes népességén belül, 0,46 százalékot – szemben a 2011-es 0,47 százalékkal és a tíz évvel ezelőtti, 2001-es 0,5 százalékkal.
A zsidók fele (vallás szerint) mindössze nyolc angliai és walesi 331 kerületben él: Barnet, Hertsmere, Hackney, Bury, Salford, Camden, Haringey és Harrow.
Az ONS most elkészült összesítése szerint 2021-ben 27,5 millióan mondták kereszténynek magukat; ez a válaszadók 46,2 százaléka.
A statisztikai hivatal kiemeli a keddi adatismertetésben, hogy az angliai és walesi népszavazások történetében
most először nem érte el a vallásra vonatkozó kérdésre válaszolók felét azoknak az aránya, akik keresztényként jellemezték magukat.
A tavalyi adat tíz év alatt 13,1 százalékpontos csökkenést jelent, a 2011-es népszavazáson ugyanis az angol és a walesi lakosság 59,3 százaléka – 33,3 millió ember – vallotta magát kereszténynek.
A második leggyakoribb válasz a „vallástalan” volt: a 2021-es népszavazáson 37,2 százalék – 22,2 millió válaszadó – mondta azt, hogy nem tartozik egyik vallási közösséghez sem.
E lakossági csoport aránya tíz év alatt 12 százalékponttal bővült, 2011-ben ugyanis az angolok és a walesiek 25,2 százaléka – 14,1 millió állandó angliai és walesi lakos – válaszolta azt, hogy nem tartja magát vallásosnak.
A magukat muszlimként jellemzők aránya 4,9 százalékról 6,5 százalékra, számuk 2,7 millióról 3,9 millióra emelkedett.
Az angol és a walesi lakosság 1,7 százaléka – egymillió válaszadó – mondta azt tavaly, hogy a hindu közösség tagja. Tíz évvel korábban az ő arányuk 1,5 százalék, számuk 818 ezer volt.
Londonban, a vallási szempontból legösszetettebb angliai városban a lakosság 40,7 százaléka – 3,6 millió fővárosi lakos – mondta magát kereszténynek. A muszlimok aránya 15 százalékra emelkedett a tíz évvel korábbi 12,6 százalékról, a hinduké gyakorlatilag nem változott: 2011-ben 5, tavaly 5,1 százalék válaszolta, hogy a londoni hindu közösséghez tartozik.
