Több ukrán politikai vezető és szakértő is csalódottságának adott hangot országuk New York-i ENSZ-képviselete miatt, miután annak diplomatái múlt pénteken megszavaztak egy Izrael-ellenes határozatot.
Ukrajna — Oroszországgal és Iránnal vállvetve — egyike volt annak a 98 országnak, amely az ENSZ Közgyűlés New York-i ülésén pénteken a határozat mellett szavazott. Tizenhét ország (köztük Magyarország) ellenezte a határozatot, 52 pedig tartózkodott. A bizottság, amelyet politikai és dekolonizációs különbizottságnak is neveznek, az ENSZ-közgyűlés hat fő bizottságának egyike.
A határozat, amelynek címe „A palesztin nép és a megszállt területek más arabjainak jogait érintő izraeli gyakorlat és telepes tevékenységek”, azt kéri, hogy
a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság „sürgősen adjon tanácsadói véleményt” Izrael „elhúzódó megszállásáról, telepeseiről és a palesztin területek annektálásáról”,
figyelmen kívül hagyva a zsidó kötődéseket a Templom-hegyhez, a judaizmus legszentebb helyéhez.
A szavazás előtt egyik ország sem szólalt fel az ENSZ dekolonizációval foglalkozó negyedik bizottságának pénteki ülésén. Több ukrán médium rámutatott, hogy
a pénteki szavazás volt a második alkalom egy hónapon belül, hogy Ukrajna Izrael ellen szavazott,
rámutatva az ENSZ Első Bizottságának október 30-i szavazására, amelyben felszólították Izraelt, hogy járuljon hozzá a nukleáris leszereléshez, amit csak öt ország ellenzett, és további 12 tartózkodott.
Az ukrán szavazást pénteken többek között az ország főrabbija, Moshe Azman is bírálta. A szavazás ellen tiltakozó nyílt levélben, amelyet Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszternek írt Azman:
„Amikor Izraelben a legmagasabb szinteken elmagyarázom Ukrajnának az agresszió elleni védelem iránti igényét, amikor Jevhen Kornijcsuk, Ukrajna [tel-avivi] nagykövete katonai segítséget kér az izraeli kormánytól, akkor szomorú híreket kapunk az ENSZ Közgyűlésétől”.
Azman azzal folytatta, hogy
„Ukrajna szavazása az ENSZ-ben szörnyű hiba. Ha Ukrajna legalább tartózkodott volna a határozatról szóló szavazás során, akkor Ukrajna ilyen lépését Jeruzsálemben másképp, baráti gesztusként fogadták volna fel”.
Hasonló kritikát fogalmazott meg Jurij Romanenko politológus, aki az Ukrán Jövő Intézet (UIF) vezetője. Romanenko a helyi médiának azt mondta, hogy a helyzet olyan, amelyben nem lehet tudni, hogy „nevessünk vagy sírjunk”.
„Azok az országok, amelyek Ukrajnának a segélyek 90 százalékát, sőt talán még többet is nyújtanak, ellene szavaztak vagy tartózkodtak. Ukrajna pedig, amely hónapok óta egymás után katonai segélyt és légvédelmi rendszereket kér Izraeltől, igennel szavazott”
– jegyezte meg Romanenko.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes tanácsadója, Alekszej Arestovics „súlyos hibának” nevezte Ukrajna támogatását a határozathoz.
„Az ukrán külügyminisztérium álláspontja logikátlan és elfogadhatatlan volt”
– mondta vasárnap.
„Összefogunk Oroszországgal és Iránnal, akik támadnak minket, és eltávolodunk Izraeltől – amelyet szövetségesként akarunk”.
Rámutatott, hogy Ukrajna a függetlenség 1991-es elnyerése óta ugyanígy szavazott az ENSZ-ben.
„Vagy megértés nélkül, vagy tehetetlenségből szavaztunk egy olyan határozatra, amely nyíltan Izrael-ellenes”
– kommentálta Arestovics.
Ukrajna ENSZ-nagykövete azonban visszautasítja a kritikát. A Meest hírportálnak adott interjújában Szerhij Kiszlicsja azt mondta, hogy Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan az év eleje óta nem kereste meg őt.
„Úgy tűnik, attól fél, hogy kérni fogok tőle valamit”
– mondta állítólag Kyslytsia. Hasonlóan nyilatkozott Ukrajna izraeli képviselője, Jevhen Kornijcsuk is, aki azt mondta:
„Ha lenne olyan kívánság, hogy Ukrajna változtasson az álláspontján, az amerikaiak szólhatnának nekünk… vagy én, Ukrajna izraeli nagykövete, megkérhetnék valakit, hogy lépjen kapcsolatba velem az izraeli külügyminisztériumból”.
A múlt héten Zelenszkij, aki nyíltan bírálta Izrael vonakodását, hogy Ukrajnának fegyvereket szállítson, a közelmúltbeli választások nyomán szorosabb kapcsolatokra szólított fel a zsidó állammal.
„Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy Ukrajna és Izrael biztonsági hangsúlya mire helyezi a hangsúlyt”
– mondta Zelenszkij, utalva Oroszország Iránnal kötött katonai szövetségére.
„Úgy vélem, jelentősen megerősíthetjük államainkat, különösen, mivel a fenyegetések, amelyekkel szembesülünk, hasonlók”.