Orosz állami tévébe meghívott szakértő: Elszámoltuk magunkat, nem tudunk győzni

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Az orosz állami televízió egyik meghívott szakértője ritka beismerő véleményében elmondta, hogy Oroszország „elszámította erejét”, amikor Vlagyimir Putyin elnök februárban megtámadta a szomszédos Ukrajnát, és hogy az orosz vezető „nem tud győzni”.

A megjegyzéseket Viktor Olevics szakértő tette az orosz állami televízió „A találkozóhely) című műsorának egyik szegmensében, miután a műsorvezető Andrej Norkin megkérte, hogy foglaljon állást Oroszország azon állításával kapcsolatban, miszerint Kijev „piszkos bomba” bevetésére készül Ukrajnában.

„Megkongatjuk az összes harangot. Szombaton [Szergej] Sojgu beszélt [Lloyd] Austinnal, ha jól tudom, az amerikaiak hívtak – nem mi, vasárnap pedig Londonban és Párizsban voltak megbeszélések. Hogy néz ki, mi sülhet ki ebből?” – kérdezte Norkin.

„Oroszország különleges katonai műveletet indított, elszámolta magát, és nyolc hónapja nem tud győzni”.

válaszolta Olevics.

A műsorvezető láthatóan meglepődött a meghívott szakértő értékelésén.

„Lehetünk felháborodottak és dühösek, amíg el nem kékülünk, de ez semmiképpen sem oldja meg a problémáinkat”

– tette hozzá Olevics.

„A hazudozásnak véget kell vetni” – egy orosz tábornok beismerte a rögvalóságot

Andrej Kartapolov vezérezredes elismerte, hogy az orosz hadsereg szörnyű helyzettel néz szembe Ukrajnában.

Az állami televízió műsorvezetője ezek után ismét megkérdezte a szakértőt, hogy szerinte Oroszország „meg tud-e akadályozni egy nukleáris provokációt”.

„A legjobb módja bármilyen provokáció megakadályozásának az, hogy leleplezzük azt, és nem csak egyes külföldi vezetőkkel, különösen az ellenfél országok vezetőivel folytatott telefonbeszélgetésekben. De ha vannak valós információk, valós bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy hol van ez a piszkos bomba, hol tervezik használni?

Hol vannak a dokumentumok? Mutassák a dokumentumokat – ezek a provokációk nem történnek parancs nélkül”

– mondta Olevics.

„Ha az orosz katonai hírszerzés rendelkezik ezekkel az adatokkal, itt az ideje, hogy felfedje őket”

– tette hozzá.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Az idős ukrán nők megerőszakolásán nevetgélt az egyik orosz műsorvezető

Anton Kraszovszkij arról is beszélt, hogy vízbe kellene fojtani az ukrán gyerekeket.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.

“Orosz állami tévébe meghívott szakértő: Elszámoltuk magunkat, nem tudunk győzni” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Mi számítana győzelemnek? Ahogyan a – szájszűrő nélküli – szakértő, dr. Castel fogalmazott vala: a politikai cél, miszerint Ukrajna NATO és EU tagságának megakadályozása a háború befagyásával megvan. A katonai győzelemnek pedig kizárólag a politikai megfogalmazás a záloga. (Ezt az utóbbit már én ötöltem ki.)

    • Ha az orosz cél Ukrajna NATO (és EU) csatlakozásának megakadályozása lenne, akkor Oroszország már a 2014-es katonai intervenciókkal győzött, megvoltak a befagyott konfliktusok a Krím-félsziget és a Donbasz által. A 2022-es katonai, társadalmi, gazdasági áldozatok, presztízsveszteség feleslegesnek tűnik.

      Ha viszont a cél a rezsimváltás, Ukrajna visszaterelése az orosz érdekszférába, a nyugati befolyási övezet visszaszorítása, akkor Oroszország vereséget szenvedett. Ukrajnában tovább nőtt az oroszellenesség, amerikai, nyugati befolyás, Oroszország meggyengül, elszigetelődik, az olyan szövetségesek, mint Kazahsztán, Örményország is kezd elfordulni. A NATO bővítése felgyorsult Svédország és a korábbi ütközőállam Finnország is csatlakozik és Ukrajnát is úgy felfegyverzik, kiképzik, segítik a NATO-ban, hogy már komoly veszélyt jelent Oroszországra. A 2022-es, 2023-as… katonai, társadalmi, gazdasági áldozatok, presztízsveszteség ebben az esetben is feleslegesnek, elhibázottnak tűnik.

      • Ez így igaz, ámbár én még olyat nem láttam, hogy az önjelölt megmondóemberek valaha is megelégedtek volna annyival, ami pillanatnyilag a markukban volt.

    • Ha az orosz cél Ukrajna NATO (és EU) csatlakozásának megakadályozása lenne, akkor Oroszország már a 2014-es katonai intervenciókkal győzött, megvoltak a befagyott konfliktusok a Krím-félsziget és a Donbasz által. A 2022-es katonai, társadalmi, gazdasági áldozatok, presztízsveszteség feleslegesnek tűnik.

      Ha viszont a cél a rezsimváltás, Ukrajna visszaterelése az orosz befolyási övezetbe, a nyugati befolyási övezet visszaszorítása, akkor Oroszország vereséget szenvedett. Ukrajnában tovább nőtt az oroszellenesség, amerikai, nyugati befolyás, Oroszország meggyengül, elszigetelődik, az olyan szövetségesek, mint Kazahsztán, Örményország is kezd elfordulni. A NATO bővítése felgyorsult Svédország és a korábbi ütközőállam Finnország is csatlakozik. A 2022-es katonai, társadalmi, gazdasági áldozatok, presztízsveszteség ebben az esetben is feleslegesnek, elhibázottnak tűnik.

  2. Akkor vannak józan vélemények az oroszoknál is. Szerintem az invázió stratégiai hiba, rossz döntés volt, de nem volt eleve kudarcra ítélve a különleges katonai hadművelet, viszont a Kreml túl messzire ment politikai céljaival. Ha szerényebb követeléseket támasztanak (pl. Ukrajna NATO tagságának elvetése, a minszki egyezmény végrehajtása, kisebbségi jogok megadása, elnyomás vége), akkor talán győzhettek volna, egy hónap után véget érhetett volna a háború.

    Mivel nem tudnak győzni, most már azon kellene gondolkodni, hogy hogyan lehetne kihátrálni a háborúból. Ebből a szempontból a következő stratégiai hiba az elfoglalt területek annektálása volt. Ez ellehetetleníti a békekötést, mivel Putyin nem mondhat le az Oroszországi Föderáció területeiről, viszont Ukrajna sem fog lemondani saját területéről. Ráadásul, így most a négy megye egy lapra került a Krímmel és Szevasztopollal, Ukrajna és az USA, Nagy-Britannia már ragaszkodik ezek megtámadásához, elfoglalásához is, mely tovább nehezíti a helyzetet, Putyin és Zelenszkij számára már lehetetlen, de utódaik számára is nagyon nehéz lesz valamilyen kompromisszumos megegyezésre jutni, végleg lezárni a háborút. Több évtizedes szembenállás, háborúskodás is lehet ebből, mint Izrael-Szíria, Örményország-Azerbajdzsán esetében.