Oroszország-szakértők: A Kreml a piszkos bombával akar félelmet kelteni Nyugaton

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megalapozatlan állítása, miszerint Ukrajna „piszkos bombát” robbanthat és ezzel sugárveszélynek tegye ki a saját területét, a katonai elemzők és Oroszország-szakértők szerint nem más, mint a Kreml újabb trükkje.

„Sojgu, aki a nyugati kollégáival folytatott telefonbeszélgetések során tette ezt az alaptalan állítást, valószínűleg azért mondta ezt, hogy engedményekre kényszerítse Ukrajnát és megfélemlítse a NATO-t” – írja az Institute for the Study of War (ISW) elemzése.

Az orosz védelmi miniszter valószínűleg arra törekedett, hogy „lelassítsa vagy akadályozza az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyeket, és esetleg gyengítse a NATO-t” – tette hozzá az ISW.

A nyugati kormányok gyorsan visszautasították Sojgu állítását, és óva intették Moszkvát attól, hogy „ürügyként használja fel azt az eszkalációra”.

Ukrajna arra is kérte az ENSZ nukleáris ügynökségét, hogy küldjön szakértőket nukleáris létesítményeinek ellenőrzésére, hogy bebizonyítsa, Oroszország „piszkos bomba” vádjai hamisak.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: „Ha Oroszország telefonál és azt mondja, hogy Ukrajna állítólag készül valamire, az egy dolgot jelent: Oroszország mindezt már előkészítette”.

Az úgynevezett piszkos bomba egy olyan fegyver, amely hagyományos robbanóanyagokat használ radioaktív anyagok szétterítésére. Az ilyen fegyverek közel sem olyan veszélyesek, mint egy atombomba, és nem valószínű, hogy tömeges áldozatokkal járnának. Eddig dokumentált esetek sincsenek piszkos bombával végrehajtott támadásokról.

„Ezek inkább pszichológiai fegyverek. Ha meg akarjuk ijeszteni az embereket, meg akarjuk félemlíteni őket, akkor ilyen fegyvert használunk”

– mondta Scott Roecker, a The Nuclear Threat Initiative nukleáris anyagok biztonságával foglalkozó programjának alelnöke az Associated Pressnek.

Herszoni versenyfutás, Sár generális és a nukleáris tél víziója

Egy szűk időablak nyílt Ukrajna számára, hogy addig nyomuljon előre, amíg az őszi esők és a beérkező orosz erősítések megnem akadályozzák ebben.

Az ISW értékelése szerint azonban nem valószínű, hogy a Kreml a közeljövőben hamis zászlós piszkosbomba-támadásra készülne. Amióta Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajnában, többször is hangoztatott olyan elborult, megalapozatlan állításokat, amelyek szerint Kijev és nyugati partnerei hamis zászlós támadásokra vagy más, tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott műveletekre készülnek.

„[Putyin] tudja, hogy a csatatéren nem tud győzni, és gyenge helyzetben van”

– mondta az Insidernek John Sipher, egy volt CIA-tiszt, aki Oroszországban szolgált. Putyin megpróbál időt nyerni és más eszközöket alkalmazni a nyugati vezetők befolyásolására, mondta Sipher, hozzátéve, hogy több kibertámadásra, az infrastruktúra szabotálására, fenyegetésre és a radikális nyugati csoportok támogatására lehet számítani az oroszok részéről. Az orosz védelmi miniszter „piszkos bomba” állítása látszólag ennek része, mivel Putyin jelezni akarja a Nyugatnak, hogy még mindig képes gazdasági és politikai fájdalmat okozni.

Az orosz vezető valószínűleg arra használja fel Sojgu-t, hogy figyelmeztesse a Nyugatot, és reméli, hogy néhány nyugati vezető inkább egyezséget köt a háború leállítására Putyin feltételei szerint” – mondta Sipher.

Douglas London, a Georgetown Egyetem School of Foreign Service professzora és a CIA egykori műveleti tisztje pedig azt mondta, hogy az Oroszországból érkező „piszkos bomba” üzenet nem „hiteles”, hanem

„eszkalációs figyelmeztetés a Nyugatnak, hogy Putyin komolyan gondolja a taktikai atomfegyverek bevetését”.

London szerint ez egyben „Oroszország hazai közönségének felkészítése vagy egyesítése és erődemonstráció arra, ami jöhet”.

Mik azok a taktikai nukleáris fegyverek, és használná-e őket Putyin Ukrajnában?

Amennyiben a bevetésük mellett dönt, úgy egy taktikai atomcsapás célja az lenne, hogy megtörje az ukrán erők ellenállását és megadásra kényszerítse Volodimir Zelenszkij elnököt.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.