Ben Shapiro: Hogyan lesz vége az ukrajnai háborúnak?

A konzervatív kommentátor szerint ez az a kérdés, amiről az amerikai vezetés nem hajlandó beszélni. 

„Úgy tűnik, a gondolatvezéreink azt feltételezik, hogy ha továbbra is nyomást gyakorolunk Vlagyimir Putyinra Ukrajnában, akkor beadja a derekát és hazamegy; a taktikai nukleáris fegyverek harctéri bevetésével kapcsolatos fenyegetései nem többek, mint kardcsörtetés. Ezután visszahúzódik a belpolitikai fronton, megszilárdítja hatalmát, és továbbra is a harmadik emeleti ablakokból dobálja csak ki leendő ellenségeit” – kezdi Ben Shapiro a RealClearPolitics oldalán megjelent véleménycikkében.

A szerző szerint lehet, hogy ez lenne a lehetséges legjobb forgatókönyv. A szerző óva int a rezsimváltás lehetőségétől, amely szerinte egy még nacionalistább elnököt hozhatna Oroszország élére.

„Mert ha Joe Biden elnöknek teljesül a kívánsága – ha Putyint valóban kiszorítják a hatalomból Oroszországban -, ami ezután következne, könnyen lehet, hogy még rosszabb lesz, mint Putyin.

Az orosz közvélemény továbbra is nagymértékben támogatja a „birodalom” kiterjesztését célzó agresszív külföldi fellépést; a katonaságon kívül nincsenek jól szervezett vagy erős csoportok Oroszországban, és Putyinnak van egy lehetséges utódok belső köre, akik még nála is nyugat-ellenesebbek.

Ha ezen utódok egyike sem kerül az élre, akkor a Szíriához hasonló belháború lehetősége sem teljesen kizárt – méghozzá egy masszív és öregedő nukleáris arzenállal felfegyverzett országban”

– írja Shapiro.

A kommentátor felvázolja a másik lehetőséget, miszerint Putyin valóban beveti a nukleáris fegyvereket.

„A legtöbb megfigyelő úgy gondolta, hogy Putyin csak kardcsörtetve fenyegetőzött az ukrajnai invázióval kapcsolatban. Ezek után Putyin agresszív radikalizmusát most alábecsülni ostobaság lenne” – írja Shapiro.

A szerző megjegyzi, hogy Amerikának nincsenek valódi tervei arra, hogy mi lesz, ha Putyin atombombát dobna le.

Robert C. Castel: Nukleáris szemellenzők

Lapunk főmunkatársa a washingtoni hadtudományi intézet legújabb elemzésére reagált.

„Bár David Petraeus volt CIA-igazgató azt javasolta, hogy Amerika „a NATO vezetésével, egy kollektív erőfeszítéssel válaszolna, amely minden olyan orosz hagyományos erőt kiiktatna, amelyet látunk és azonosítani tudunk a harcmezőn Ukrajnában és a Krímben is, valamint minden hajót a Fekete-tengeren”, ez arra is vezethet, hogy Putyin még tovább eszkalálódjon, talán még azt is megpróbálná, hogy közvetlenül atomfegyverrel fenyegessen meg egy civil központot a NATO területén” – írja Ben Shapiro.

A cikk lehetőségként veti fel azt a megoldást, ami 1939-ben történt Finnország elleni szovjet támadás után.

A Szovjetunió olyan sok katonát vesztett, és olyan heves volt a finn ellenállás, hogy 1940-ben békeszerződést írt alá Sztálin a finnekkel, amelyben a finnek a területük 9%-át átengedték.

„Vajon a kölcsönös fegyverletétel volt a legjobb megoldás? A Nyugatnak a végsőkig kellett volna nyomnia Sztálint Finnországban? Talán igen. De a Nyugat egyszerre nézett szembe Sztálinnal és Hitlerrel. Ma a fenyegetést nem egy második front jelenti egy erős ellenség részéről, hanem a nukleáris fegyverek közvetlen fenyegetése. Henry Kissingert nyilvánosan ócsárolták, amiért azt sugallta, hogy a konfliktus kivezető útja Ukrajna Oroszországnak tett területi engedményei lesznek – a moszkvai békeszerződés megismétlése.

De igaza lehet, különösen akkor, ha a Nyugat nem hajlandó viselni egy Oroszországgal vívott nagyobb háború teljes gazdasági és katonai költségét”

– jelenti ki a konzervatív kommentátor.

„Végső soron lehet, hogy a legkevésbé rossz forgatókönyv egyszerűen a legrosszabb forgatókönyv megelőzéséről szól” – zárja Ben Shapiro.

Fotó: MTI/AP/Alekszej Alekszandrov

Kissinger: Három lehetséges kimenetele van a háborúnak

A korábbi amerikai külügyminiszter szerint a legideálisabb az lenne, ha a Davosban felvázolt programja valósulna meg.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.