Az arabok részvételi aránya, a libanoni tengeri megállapodás és a romló biztonsági helyzet mind szerepet játszanak majd a november 1-jei szavazáson — jelzi elemzésében a Jewish News Syndicate.
A héten két felmérés – az egyik a Mako/Knesszet, a másik a 11-es csatorna által végzett – szerint Benjamin Netanjahu Likud vezette koalíciója 60 helyet szerezhet a Knesszetben, ami egy mandátummal kevesebb, mint amennyire a kormányalakításhoz szüksége lenne, és újabb patthelyzetet jósol a november 1-jei választásokat követően.
Ezzel szemben a Mááriv és a 14-es csatorna két október 6-i felmérése szerint az ellenzéki vezető 61 vagy 62 mandátumot szerzett, ami elegendő lehet a kormányalakításhoz.
Két olyan politikai elem is van, amely Netanjahu javára válhat: a romló biztonsági helyzet és a Libanonnal kötött tengeri határmegállapodás.
A JNS értesülései szerint ez utóbbi a jelenlegi miniszterelnök, Jair Lapid kísérlete volt arra, hogy a választások előtt diplomáciai vívmányt mutasson fel, de lehet, hogy törekvése visszafelé sül el.
„Amikor az emberek nem érzik magukat biztonságban, az izraeliek hajlamosak inkább a jobboldalra szavazni. Ez az állandó kérdés itt Izraelben”
– mondta Mordechai Kedar, a Bar-Ilan Egyetem és a Begin-Szadat Stratégiai Tanulmányok Központja (BESA) munkatársa.
Legutóbb kedden egy izraeli katonát öltek meg egy autós lövöldözésben. Ezt követte egy szombat esti lövöldözés, amelyben egy katona meghalt, egy másik pedig súlyosan megsebesült.
A 11-es csatorna felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 32 százaléka helyesli azt, ahogy a kormány kezeli a terrorhullámot.
„Egy új kérdés Netanjahu kezére játszhat, ez pedig az Izrael és Libanon közötti tengeri határ kijelöléséről szóló megállapodás”
– mondta Kedar.
Az Obama-kormányzat alatt, mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődtek meg az Egyesült Államok közvetítésével a tárgyalások Izrael és Libanon között arról, hogy megállapodásra jussanak a gázban gazdag vizek feletti tengeri határról, amelyek mindkettőjük állítása szerint saját gazdasági övezetükben fekszenek. Mike Pompeo akkori külügyminiszter 2020-ban élesztette fel ezeket a tárgyalásokat.
Jair Lapid diplomáciai diadalként emlegette az áttörést: „Ez nagyszerű eredmény Izrael állam, Izrael biztonsága és Izrael gazdasága számára” – mondta az ügyvezető miniszterelnök szerdán, amikor a biztonsági kabinet jóváhagyta a Libanonnal kötött megállapodás alapelveit.
Netanjahu azonban az alku ellen szólalt fel azzal érvelve, hogy az illegális, és a Hezbollahnak kedvez azzal, hogy „dollármilliárdokat érő gázmezőt” ad át neki. Megígérte, hogy megválasztása esetén kormánya nem fogja tiszteletben tartani azt.
Az alku ellenzői, mint például David Friedman, a Trump-kormányzat alatti volt amerikai izraeli nagykövet, azt állítják, hogy Libanon 100 százalékban megkapta a követeléseit, Izrael pedig nullát. David Schenker, a közel-keleti ügyekért felelős volt helyettes államtitkár, aki részt vett a tárgyalások 2020-as újraindításában, szerdán a The Wall Street Journalban megismételte ezt az állítást:
„A javasolt megállapodás körvonalai megdöbbentőek… Az új megállapodás értelmében Libanon gyakorlatilag 100%-ban eléri eredeti tárgyalási pozícióját”.
Kedar szintén ellenzi a megállapodást. Egyik indoklása szerint egy ügyvezető kormánynak nem kellene ilyen messzemenő megállapodást kötnie:
„Ez egy ideiglenes kormány… Lapid olyan döntéseket hoz, amelyekkel Izraelt hosszútávon kötelezheti”.
Kedar szerint Lapidot az motiválta, hogy a választások előtt diplomáciai diadalt arasson,
csak az időzítésben hibázott, túl korán jelentette be az alkut. „Ha le akarod nyűgözni az embereket, akkor ezt két-három nappal a választások előtt kell megtenned, mielőtt rájönnek a trükkre.
De ő egy hónappal a választások előtt tette ezt meg, ez pedig elég idő ahhoz, hogy a részletek kiderüljenek.
„Amikor az izraeliek meglátják a teljes megállapodást, nagyon valószínű, hogy az végzetes lesz Lapid ellen, és elveszítheti támogatottságának nagy részét. Nem arról van szó, hogy az emberek most Netanjahura fognak szavazni. Viszont inkább csak otthon maradnak, minthogy Lapidra menjenek szavazni. Ám aki otthon marad, az valójában a másik oldalra szavaz. Ez így működik”
– mondta Kedar.
Úgy tűnik, hogy a megállapodással kapcsolatos szkepticizmus nőtt. A 11-es csatorna október 11-i közvélemény-kutatása szerint enyhe többség, 35%-34% ellenzi a megállapodást, ami fordulatot jelent október elejéhez képest, amikor a többség, 43%-41% támogatta azt. A későbbi felmérés szerint a megkérdezettek nagy része, 31%-a bizonytalan a megállapodással kapcsolatban, szemben a korábbi 16%-kal.
Michael Milstein, a Tel Aviv-i Egyetem Moshe Dayan Központjának Palesztin Tanulmányok Fórumának vezetője szerint a felmérések szerint Lapid nem kapta meg a megállapodás által remélt lökést.
„A legtöbb felmérés látszólag választási patthelyzetet mutat, egy aprócska előnnyel Netanjahu táborának. Úgy tűnik, a Libanonnal kötött megállapodásnak nincs drámai hatása, mivel az izraeliek 30-40 százaléka negatív lépésnek és nem eredménynek tekinti”
– mondta Milstein a JNS-nek.
Milstein azzal érvelt, hogy az arab választási szövetség, a Közös Lista felbomlása lesz a legnagyobb hatással erre a választásra, mivel a felmérések szerint a most önállóan induló Balad párt nem éri el a Knesszetbe jutáshoz szükséges 3,25 százalékot, ami azt jelentené, hogy a Baladra leadott szavazatok elvesznek, ami az izraeli arányos képviseleti rendszerben további két mandátumot adhat a Netanjahu-tábornak.
„Úgy tűnik, hogy a mostani választások ezúttal drámaian az arab szavazatoktól függenek majd. A legtöbb felmérés alacsony (40 százalék körüli, sőt még ennél is alacsonyabb) szavazási motivációt mutat, ami azt jelenti, hogy az egyik lista, akár a Hadas-Táál [a Közös lista maradék része] is kieshet a Knesszetből, és az arab polgároknak sokkal kisebb befolyása lesz a döntéshozatalra”
– mondta Milstein.
A Mako/Knesset szerdai közvélemény-kutatása alátámasztja ezt a nézetet a legfrissebb számokkal, amelyek szerint a Ráám arab párt és a Hadas-Táál egyaránt veszít támogatottságából és a választási küszöb felé csökken.
„Ha az arab szektorban alacsony lesz a szavazati arány, és figyelembe véve, hogy a Balad is egyre távolodik a Knesszetbe jutástól, 1,3 százalékról mindössze 0,7 százalékra gyengülve, olyan helyzet állhat elő, hogy egyetlen arab párt sem vesz részt a következő parlament munkájában”
– mondta Milstein.
Választási hírfolyamunk további cikkeit itt olvashatja.
