Kinek kedvez a kialakulóban lévő izraeli-libanoni tengeri megállapodás?

A kialakulóban lévő izraeli-libanoni tengeri határ- és földgázkitermelési megállapodás, amely az Egyesült Államok szoros közvetítésével jött létre, mind Libanon, mind Izrael számára komoly pénzügyi előnyökkel jár, de az Irán által támogatott Hezbollah számára is győzelmet jelent – állítja az izraeli hadsereg egy volt tisztviselője — véli egy izraeli szakértő a Jewish News Syndicate oldalán megjelent interjúban.

Erez David Maisel dandártábornok, az Izraeli Védelmi Erők Történeti Osztályának és az Alma Kutató és Oktatási Központnak a kutatója, amely Izrael északi határának biztonsági kihívásaira szakosodott. Emellett az izraeli hadsereg Nemzetközi Együttműködési Egységének korábbi vezetője, amely a más ország haderőivel való kapcsolatait kezeli.

Maisel szerint Libanon és Izrael mellett Európa is profitálhat a készülő megállapodásból, mivel földgázt kap Izraelből egy olyan időszakban, amikor az Öreg Kontinens energiahiányban szenved. Hozzátette, hogy a két szomszédos ország által üzemeltetett, egymás mellett lévő gázfúrótorony jelenléte „kölcsönösen biztosított fejlődést” eredményezhet, és segíthet a kapcsolatok stabilizálásában.

Ugyanakkor – figyelmeztetett – az üzletnek „a Hezbollah is nagy nyertese”, mivel megerősíti a síita mozgalom vezetőjének, Haszan Naszrallahnak Libanon feletti ellenőrzését.

A Hezbollah hatalma egyre nőtt, a terrorszervezet, egyben politikai párt de facto vétójogot szerzett a következő libanoni elnök megválasztása felett (a választást október 31-én tartják), és e vétójog libanoni állam általi elismerése nélkül nem lesz gázalku Izraellel – mondta.

Emellett – teszi hozzá Maisel –

a Hezbollah azzal tudta erősíteni „ellenállási narratíváját”, hogy azt állította, a szervezet lövedékei által jelentett fenyegetés engedményekre kényszerítette Izraelt.

Maisel szerint a megállapodás egy olyan tervezeten alapul, amelyet 2012-ben dolgozott ki Frederic C. Hof amerikai közvetítő, és amelyet Izrael elfogadott, de a libanoni fél megtorpedózott.

„A jelenlegi megállapodásra nagy hatással van az Oroszország alternatívájaként az energiaforrásokért folytatott európai hajsza, valamint a Hezbollah fenyegetései” – mondta Maisel, aki megjegyezte, hogy a megállapodás csak a kizárólagos gazdasági övezetek (EEZ) kijelöléséről szól, kizárva Izrael hivatalos libanoni elismerését vagy a határviták lezárását.

Szintén nem említi a kialakulóban lévő alku a szárazföldi határokat, beleértve a kék vonalat, amely az ENSZ által 2000-ben kijelölt izraeli kivonulási vonalon alapul, és amely teljesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát.

A megállapodást lényegében Izrael és az Egyesült Államok, valamint Libanon és az Egyesült Államok írja alá, és az ENSZ-nél fogják letétbe helyezni – mondta Maisel, aki szerint „fontos tudni, hogy nem kétoldalú megállapodásról van szó”.

A megállapodás tükrözi a Haifai-öböl körüli izraeli tengeri határok amerikai és európai elismerését, és megőrzi a Ros Hánikrá határvidék körüli status quo-t, miközben megtagadja a Hezbollah ottani jelenlétét, és fenntartja az ENSZ libanoni ideiglenes erőinek jelenlétét a helyszínen – mondta az Maisel.

A megállapodás a két kizárólagos gazdasági övezet között a 23-as vonal néven ismert határvonalon húzza meg a határt, és egy körülbelül 840 négyzetkilométeres vitatott területet Libanon javára ítél meg, miközben elismeri Izrael jogdíjigényét a Qana gázmezőnek az izraeli kizárólagos gazdasági övezetbe nyúló szakaszából származó díjra.

A megállapodás – persze csak véglegesítése esetén –

azt is jelenti, hogy Izrael azonnal kitermelheti a földgázt Karish gázmezőből a görög-brit Energean vállalat úszó fúrótornyán keresztül, anélkül, hogy jelentős biztonsági eszkalációra vagy a Hezbollahhal való háborúra kellene felkészülnie.

Ez azt is lehetővé teszi Libanon számára, hogy a francia TotalEnergies SE vállalat elkezdje feltérképezni a tengeri tartalékok helyét, bár valószínűleg még több évnek kell eltelnie, mire a Qana-mezőből Libanonba áramlik a gáz.

Az Alma Center által közzétett jelentésben Maisel felhívta a figyelmet a libanoni belpolitikai valóságra és annak a tárgyalásokra gyakorolt hatására, kijelentve, hogy az ország elitje a kiváltságai és érdekei fenntartásáért verseng „a libanoni állam összeomlása, a libanoniak súlyos gazdasági nehézségei, a keresztény és „mérsékelt” síita demográfia romlása, valamint az országos kormányzás növekvő hiánya közepette”.

 
Ezt a cikket szerkesztőségünk még jom kipur ünnepének beállta előtt jegyezte és időzítéssel került ki oldalunkra.

Megszülethet a megegyezés a gázmezőkről Izrael és Libanon között

Izrael szinte teljesen átadja azt a területet, amit Libanon követel.