„Nem tudjuk biztosan megítélni, hogy a Hezbollah érdekelt-e egy Izrael elleni háborúban. De kétségtelen, hogy katonai felkészültsége és az a súrlódási szint, amelyre katonai ügynökei törekedtek a határon, bőséges okot ad az aggodalomra” – írja Sarit Zehavi az izraeli Alma Kutatóközpont igazgatója.
Az IDF katonái és a Hezbollah ügynökei közötti súrlódások néhány évvel ezelőtt még szokatlan eseménynek számítottak, ma már mindennaposak. A szerző leírja, hogy mindennap találkozik a Hezbollah embereivel, amikor a határon jár. Leírása szerint néhányan közülük kommandósok, akik két évvel ezelőtt tértek vissza a szíriai harcokból. Általában nem viselnek egyenruhát; egy hétköznapi ember észre sem veszi, hogy fegyveresek. A szerző tanúja volt, hogy hosszú oszlopban járőröznek, végigsétálnak a kerítés mentén, megállnak, fenyegető mozdulatokat tesznek, majd folytatják útjukat. Néha felbukkannak megfigyelőállásokból távcsövekkel és kamerákkal, és dokumentálnak minden izraeli mozgást a határ mentén.
Sarit Zehavi, nyugalmazott alezredes, aki hírszerzőként 15 évet szolgált az izraeli hadseregben a Tablet zsidó magazinban leírja, hogy már több mint 10 éve kísér csoportokat a libanoni határra. Régebben nem lehetett látni a Hezbollah katonáit mostanában azonban egyre gyakrabban tűnnek fel.
A cikk leírja, hogy a Hezbollah egy nagyfokú alkalmazkodóképességgel rendelkező terrorista hadsereg. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozata, amely 2006-ban vetett véget a háborúnak, arra kényszerítette a Hezbollahot, hogy megváltoztassa hadműveleti doktrínáját. Ekkor jött létre az ENSZ által „ellenőrzött” kék vonal Libanon és Izrael határán.
„A Hezbollah első nagy beruházása a háború utáni években a síita falvak városi területein belüli katonai telepítés volt, a helyi civileket emberi pajzsként használva katonai tevékenységének elrejtésére. A 10 000 fős UNIFIL nem léphet be magánterületekre. Ezért a dél-libanoni síita falvakban, az UNIFIL aktív területén lévő házak gyorsan rakétaraktárakká, főhadiszállásokká és kilövőállásokká váltak”
– írja Zehavi.
A szerző lejegyzi, hogy ezen a területen belül a Hezbollah főként aknavetőket és rövid hatótávolságú rakétákat vagy rakétákat tárol: Grad és Fajr többszörös rakétaindító rendszereket, amelyek hatótávolsága 75 kilométer, valamint Burkan mobil rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat, amelyek hatótávolsága 5 kilométer.
„Riasztó, hogy az elmúlt hónapokban a Hezbollah a jelek szerint eltávolította az UNIFIL-t a határtól, és közvetlenül Izraellel szemben helyezkedett el, mintegy 20 állást építve a határ mentén, a cinikus „Zöldek Határok Nélkül” nevű civil szervezet fedőneve alatt. Ezen állások némelyike hordozható építményekből áll, amelyek gyorsan kiüríthetők. Néhányat téglából építettek két-három emelet magasra” – írja a szerző.
A cikk azonban lejegyzi, hogy a kamunév ellenére a „szervezet” láthatóan katonákból áll.
„Az ezeket a pozíciókat betöltő személyzet nem tesz úgy, mintha a környezetvédelemmel foglalkozó aktivisták lennének. Ehelyett a Hezbollah katonai egységeihez tartozó fegyveres katonai ügynökök éjjel-nappal ezeket az állásokat őrzik.
Néhányan a Hezbollah kommandós egységeihez, a Radwan Brigádokhoz tartoznak, amelyek feladata háború esetén az lesz, hogy beszivárogjanak izraeli területre, és megtámadják az IDF állásait és az Izraelen belüli civil közösségeket. Mások a Nasszer egységhez tartoznak, amely a határ nyugati részén és a Litani folyóig tevékenykedik, valamint az Aziz egységhez, amely a határ keleti részén egészen a nyugati Beqaa-völgyig északon” – vázolja fel a helyzetet a szerző.
A cikk megjegyzi, hogy különböző jelentések szerint a Hezbollah 2006 óta a legmagasabb készültségben van.
„A terrorcsoport állítólag kompetenciatesztet tartott a parancsnoki állásai és a katonai kommunikációs rendszere számára. A mintegy 20-30 ezer tartalékosból álló tartalékos tömbjét riadókészültségbe helyezték (de még nem mozgósították).
A Hezbollah egységeit visszahívták Szíriából Libanonba, és megerősítették a dél-libanoni műveleti egységeket. A közösségi hálózatokon a Hezbollah kampányt folytat a „csapatok mozgósítására”, felkészítve őket a háborúra, egyértelmű fenyegetésekkel Izrael ellen, miközben demonstrálja, hogy képes támadni a levegőben, a tengeren és a szárazföldön” – írja Sarit Zehavi.
A teljes írás itt olvasható.
Borítókép: Az ENSZ katonái az izraeli-libanoni határon. EPA/WAEL HAMZEH
