Ha orosz tankokat látnak Németország utcáin, azok nem Putyin hadserege, amely Berlinbe tart. A német hadsereg az orosz páncélozott járművek életnagyságú robotreplikáit vásárolta meg, amelyeket kiképzésre és céllövészetekre használnak.
A Bundeswehr most kapta meg az első ilyen járművet az ausztrál Gaardtech védelmi céggel kötött 385 ezer dolláros szerződés keretében.
A megrendelésre akkor kerül sor, amikor Németország késve újjáéleszti hadseregét az ukrajnai orosz invázió után, és felismerte, hogy a hidegháború vége óta először van reális esély arra, hogy közvetlen német-orosz összecsapásra kerüljön sor.
A Gaardtech több mint 20 orosz és kínai tervezésű, a vállalat által REV-nek (Robotic Enemy Vehicles) nevezett járművet gyárt.
A lista a leggyakoribb orosz páncélozott járműveket tartalmazza, beleértve a T-72, T-80 és T-90 harckocsikat; a BMP-3 és BMD-4 gyalogsági harcjárműveket; a BTR-70, BTR-80 és BTR-90 csapatszállító járműveket; és a BRDM páncéltörő rakétaplatformokat.
A kínai 59, 85 és 99 típusjelű harckocsik replikái is rendelkezésre állnak, és a vállalat modellezte az orosz SA-6 és ZSU-23-4 légvédelmi járműveket is.
Érdekes, hogy a Gaardtech az orosz T-14 Armata harckocsi következő generációjához is kínál céljárművet, amelyről nem sok információ áll rendelkezésre nyilvánosan.
A robotok „nyílt forráskódú adatokon alapulnak, illetve igény esetén az ügyfelek által szolgáltatott adatokon”
– mondta Steen Bisgaard, a GaardTech alapító igazgatója az Insidernek.
Az ellenséges járművek utánzása nem új ötlet. A szövetségesek felfújható gumitankokat használtak a második világháborúban, hogy megtévesszék a náci kémeket, Ukrajna fából készült HIMARS mobil rakétavetőket épített, és a filmekben már régóta használnak hamis tankokat, amelyek néha nevetségesen néznek ki. De ezek általában mozdulatlanok, és nem mennének át a közeli ellenőrzésen.
A Gaardtech járművei sokkal valósághűbbnek tűnnek.
A robotok úgy manővereznek, mint a valódi tankok, és olyan funkciókkal testre szabhatók, mint például a valóban forgó lövegtornyok. A járművek acélból készülnek, és mindegyik valamivel több mint 1300 fontot nyom. Lapos csomagolású készletekben érkeznek, amelyeket négy ember egy óra alatt összeszerelhet.
A robotok hőkamerákkal vannak felszerelve, amelyek szimulálják a valódi járművek jellegzetességeit, ami lehetővé teszi a pilóták, a tüzérek és az érzékelők kezelői számára, hogy ráérezzenek arra, hogy egy valódi orosz vagy kínai harckocsi hogyan jelenik meg a hőképen.
„Az aktív hőcellák nagy valósághűségű motorteret és pályahőjelzést biztosítanak az IR-érzékeléshez, amely minden időjárási körülmények között működik, beleértve az erős esőt és a szelet is”
– mondta Bisgaard.
A robotjárművek távirányítással működtethetők vagy autonóm módon működnek. Sőt, alakzatban is mozoghatnak, hogy szimulálják az ellenséges taktikát.
„Több mint húsz „ellenséges” járművet lehet programozni és irányítani egyetlen parancsnoki eszközről”
– mondta Bisgaard.
„Amint az alakzatnak megmondják, hogy mit kell tennie, a GaardTech szoftver irányítja, és autonóm lesz.”
A Gaardtech járműveket éles céllövészetekre is lehet használni.
„Úgy tervezték őket, hogy fogyóeszköz robotok legyenek”
– mondta Bisgaard.
„Bármivel meg lehet őket támadni. Láttuk már, hogy HIMARS-ok, F-18-asok, Javelinek, NLAW-ok, 120 mm-es tanklövedékek, 155 mm-es intelligens és nagy robbanóerejű lövedékek, valamint 40 és 84 mm-es lövedékek lőtték őket”.
De a robotok elviselik a lövéseket, és újra felhasználhatók.
„A robot építőkészleteket a járműtesthez rögzítik, lehetővé téve az alkatrészek gyors cseréjét, ha egy rendszer éleslövészet során megsérül”
– mondta Bisgaard.
Bár Bisgaard nem nevezte meg a tényleges árat, azt mondta, hogy
egy robot 1/160-ad részébe kerül egy valódi harckocsinak.
Egy M-1A2 Abrams 2016-ban becslések szerint 9 millió dollárba kerül – 2022-ben 11,1 millió dollárba -, míg Lengyelország éppen most döntött úgy, hogy 250 darabot vásárol a legújabb M1A2 SEPv3 változatból 4,8 milliárd dollárért.
A GaardTech kiképzőrendszereit az ausztrál hadsereg, az Ausztrál Királyi Légierő, az amerikai tengerészgyalogság és a brit hadsereg is használta már.
Bisgaard, az ausztrál hadsereg egykori tisztje, aki M1 Abrams harckocsik egy csapatának parancsnoka volt, és két alkalommal szolgált Afganisztánban, elmondta, hogy katonai tapasztalatai inspirálták a robotjárművek megalkotására.
„Rájöttem, hogy óriási probléma van azzal, hogy egy közös haderő hogyan képzi ki és gyakorolja az összes eszközét, hogy a katona hogyan szúrja ki helyesen a célt, és a célzási ciklust hogyan hajtja végre hatékonyan egy többnemzeti közös haderő parancsnoksága, vagy hogy egy vadászgép hogyan látja a célpontokat a FLIR [előre néző infravörös] alatt, és a drónok és a tüzérség hogyan igazodik helyesen a mozgó ellenséges erőkhöz”
– mondta Bisgaard az Insidernek.
Tekintettel az orosz és kínai fegyverek elterjedtségére a NATO-val és más nyugati szövetségesekkel szemben álló nemzetek körében, természetes, hogy a GaardTech ezekre a tervekre koncentrál. Bisgaard szerint azonban a vállalat képes szimulálni más nemzetek fegyvereit is.
„A GaardTech bármilyen járművet vagy repülőgépet képes célpontként vagy nagy hűségű robotcsalinak elkészíteni harci felhasználásra”
– mondta Bisgaard.
„Házon belüli tervezőcsapatunk sok testreszabott munkát végez”.
