„Moszkva hosszú távon kárt okoz magának azzal, hogy elidegeníti az EU-t”

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatójának a Financial Timesban megjelent véleménycikke szerint a globális energiaválság körül három olyan narratíva van, amely téves, és a helyzetet rosszabbnak állítja be, mint amilyen valójában – olvasható a Fortune oldalán.

I. mítosz: Moszkva nyeri az energiaharcot

Birol megjegyzi, hogy Oroszország kétségtelenül hatalmas energiaszállító, így az ukrajnai háború az olaj- és gázárak megugrását idézte elő. De bár az emelkedő árak Oroszország számára kedvezőek, Birol szerint

„a rövid távú nyereséget bőven ellensúlyozza mind a bizalom, mind a piacok elvesztése, amellyel hosszú éveken át kell majd szembenéznie”.

„Moszkva hosszú távon kárt okoz magának azzal, hogy elidegeníti az EU-t”

– mondja Birol.

Oroszország a világ harmadik legnagyobb energiatermelője, és az EU egykor a legnagyobb vásárlója volt; Moszkva szállította a blokk által felhasznált földgáz mintegy 40%-át, mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Birol szerint azonban, mivel az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok csökkentette az orosz olajvásárlást, az EU pedig megállapodott abban, hogy az év végéig 90%-kal csökkenti olajexportját, a dolgok valószínűleg soha nem fognak visszatérni a régi kerékvágásba.

„Oroszország helye a nemzetközi energiarendszerben alapvetően megváltozik, és nem a javára”

– írja Birol.

A Moszkva győzelméről szóló narratíva figyelmen kívül hagyja az orosz olaj- és gázszektorra kivetett nemzetközi szankciók jelentős középtávú hatásait is, amelyek akadályozzák az olajkitermelés és a gázszállítás zavartalan működését.

A Lada Niva újjászületése, és a történelem tanulsága

Nagyon gyakran felmerül a kérdés, hogy az Oroszország ellen kivetett szankciók igazából kinek is ártanak többet, Oroszországnak vagy Európának. Dr. Taksás Balázs jegyzete.

Oroszország az erőforrásainak bővítése érdekében olyan olajmezőkön szeretne fúrni, amelyek nehezebben megközelíthető helyeken találhatók – többek között a tengerparton és az Északi-sarkvidéken -, de nem biztos, hogy ezt a nyugati vállalatok, technológiák és szolgáltatók segítsége nélkül meg tudja tenni. Oroszország arra is törekszik, hogy földgázát cseppfolyósítsa, hogy azt az EU-n kívüli új vevőknek értékesítse, ami nemzetközi partnerek és technológiák nélkül szinte lehetetlen. Oroszország 2035-ig évi 120-140 millió tonna cseppfolyósított földgázt kívánt exportálni – a jelenlegi szint négyszeresét.

„Oroszország LNG-bővítési tervei most újra a tervezőasztalon vannak”

– írja Birol.

Ezeket az érzéseket visszhangozza egy, az orosz kormány számára készített belső jelentés is, amely szerint Oroszországnak hosszabb és mélyebb recesszióval kell szembenéznie, ahogy az amerikai és európai szankciók hatása tovább terjed. A jelentés megállapította, hogy a cseppfolyósított földgázzal működő üzemek kiépítéséhez szükséges technológia hiánya „kritikus”, és akadályozhatja az újak építésére irányuló erőfeszítéseket. A Bloomberg arról is beszámolt, hogy az orosz olaj iránti kereslet meredek visszaesése a termelés erőteljes csökkentését válthatja ki, így a hazai piacon is hiány keletkezhet üzemanyagból.

II. mítosz: A mai globális energiaválság a tiszta energia válsága

„Ez egy abszurd állítás”

– mondja Birol, aki elmagyarázza, hogy folyamatosan találkozik döntéshozókkal, és egyikük sem panaszkodik arra, hogy túl sokat támaszkodnak a tiszta energiára – sőt, inkább azt kívánják, bárcsak többet használnának.

Megjegyzi, hogy a politikai döntéshozók sajnálják, hogy nem léptek gyorsabban a nap- és szélenergia-erőművek építése, az épületek és járművek energiahatékonyságának javítása, valamint az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása érdekében.

„Több alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia segíthetett volna enyhíteni a válságot, és a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való gyorsabb átállás jelenti a legjobb kiutat a válságból”.

„A legrosszabb még hátravan” – zavargások jöhetnek világszerte

Borúlátó elemzést adott ki a következő hat hónapra vonatkozóan a Verisk kockázati tanácsadó és hírszerző cég.

III. mítosz: Az energiaválság hatalmas visszaesést jelent, amely akadályozni fog minket az éghajlatváltozás kezelésében

A kibontakozó válság élesen emlékeztet a jelenlegi energiarendszer fenntarthatatlanságára, amelyet az ipari forradalom óta a fosszilis tüzelőanyagok uralnak.

„Ez egy lehetőség arra, hogy ez egy történelmi fordulópont legyen egy tisztább, megfizethetőbb és biztonságosabb energia felé”

– mondja Birol.

Oroszország ukrajnai inváziója óta az EU elindította REPowerEU tervét, hogy gyorsan csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, míg az USA törvénybe iktatta az Inflation Reduction Actet, amely 370 milliárd dollárt különít el energiabiztonsági és klímavédelmi beruházásokra.

Ázsiában a japán kormány az atomerőművek újraindítására és újak építésére, valamint az alacsony kibocsátású technológiák kifejlesztésére törekszik, míg Kína továbbra is rekordokat dönt a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek piacán. India is dolgozik az épületek és készülékek energiahatékonyságának növelésén.

„Ne higgyünk tehát az energiaválságról szóló összes negatív narratívának”

– jegyzi meg optimistán Birol.

Elismeri ugyanakkor, hogy néhány nehéz kihívás áll még előttünk.

„A tél után tavasz jön”

– zárja mondandóját Birol, hozzátéve, hogy

„az 1970-es évek olajsokkjai jelentős előrelépést eredményeztek az energiahatékonyság, az atomenergia, a napenergia és a szélenergia terén. A mai válságnak is hasonló hatása lehet, és segíthet felgyorsítani a tisztább és biztonságosabb energetikai jövőre való átállást”.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Economist: Miért múlja felül a várakozásokat az orosz gazdaság teljesítménye?

„Az orosz gazdaság még normális időkben is olyan átlátható, mint egy szibériai hóvihar – és ezek nem normális idők” –  írja a londoni gazdasági lap.