Vlagyimir Putyin elnök hétfőn új külpolitikai doktrínát hagyott jóvá, amely az „orosz világ” fogalmán alapul, egy olyan elképzelésen, amelyet a konzervatív ideológusok arra használtak, hogy igazolják a külföldi beavatkozást az oroszajkúak támogatására.
A 31 oldalas „humanitárius politika”, amelyet több mint hat hónappal az ukrajnai háború után tettek közzé, úgy fogalmaz, hogy
Oroszországnak „meg kell védenie, meg kell őriznie és elő kell mozdítania az Orosz világ hagyományait és eszméit”.
Bár a dokumentum egyfajta soft power stratégiaként jelenik meg, a hivatalos politikában olyan, az orosz politikával és vallással kapcsolatos gondolatokat rögzít, amelyeket egyes keményvonalasok arra használtak, hogy igazolják Moszkva megszállását Ukrajna egyes részein és az ország keleti részén lévő szakadár oroszbarát entitások támogatását.
„Az Orosz Föderáció támogatást nyújt külföldön élő honfitársainak jogaik érvényesítésében, érdekeik védelmének és orosz kulturális identitásuk megőrzésének biztosítása érdekében”
– áll a politikában.
A közlemény szerint Oroszországnak a külföldön élő honfitársaihoz fűződő kapcsolatai lehetővé teszik, hogy
„a nemzetközi színtéren megerősítse a többpólusú világ megteremtésére törekvő demokratikus országról alkotott képét”.
Putyin évek óta hangsúlyozza, hogy szerinte milyen
tragikus sors jutott annak a mintegy 25 millió orosz nemzetiségűnek, akik a Szovjetunió 1991-es összeomlásakor – amelyet geopolitikai katasztrófának nevezett – Oroszországon kívül, újonnan függetlenné vált államokban találták magukat.
Oroszország továbbra is legitim befolyási övezetének tekinti a volt szovjet térséget a Baltikumtól Közép-Ázsiáig – ez az elképzelés számos ilyen ország és a Nyugat részéről is heves ellenállást vált ki.
Az új politika szerint
Oroszországnak fokoznia kell az együttműködést a szláv nemzetekkel, Kínával és Indiával, és tovább kell erősítenie kapcsolatait a Közel-Kelettel, Latin-Amerikával és Afrikával.
A dokumentum szerint Moszkvának tovább kell mélyítenie kapcsolatait Abháziával és Oszétiával, két olyan grúziai régióval, amelyeket Moszkva a Grúzia elleni 2008-as háború után függetlenként ismert el, valamint a két kelet-ukrajnai szakadár entitással, az önjelölt Donyecki Népköztársasággal és a Luhanszki Népköztársasággal.
