Oroszország az elmúlt években aranytartalékainak 17%-át jüanban fektette be.
A jüan eladásához, amelybe több mint 100 milliárd dollárnyi orosz aranytartalék lett befektetve, külön megállapodásra van szükség Kínával – áll az orosz Központi Bank prezentációjában, amelyet az orosz kormány tagjaival való találkozóra készítettek – adta hírül a The Moscow Times.
A Bloomberg által idézett dokumentum szerint az orosz hatóságok további 70 milliárd dollár értékben tárgyalnak jüan és más devizák vásárlásának lehetőségéről. Az Interfax egy kormányon belüli forrása ugyanakkor cáfolta ezt az információt.
Az orosz Központi Bank elismeri, hogy a nyugati szankciók bevezetése és a dollárral és euróval való tranzakciók tilalma után nehéz pénzeszközöket találni a tartalékok képzéséhez.
A török líra nem tud kilépni a krónikus leértékelődésből, 10 év alatt értékének 90%-át veszítette el. Az Egyesült Arab Emírségek dirhamja a prezentáció szerint „politikai kockázatoknak” van kitéve: az emírségekbe gyakran járnak amerikai tisztviselők, akik követelik, hogy Dubaj ne váljon a szankciók kijátszásának csomópontjává.
Maradt tehát a jüan, de azzal is vannak problémák: viszonylag könnyen lehet a kínai pénzeszközökbe fektetni, de nagyon nehéz azokat visszavonni.
„Ehhez a kínai hatóságok engedélye szükséges, és ezt válság esetén nagyon nehéz lesz megszerezni”
– áll az orosz Központi Bank értékelésében.
A The Moscow Times szerint így tehát a kínaiak „csapdájában” vannak Oroszország utolsó be nem fagyasztott valutatartalékai. Annak a 640 milliárd dollárnyi valutának, amellyel a jegybank a háború előtt rendelkezett, mintegy fele a nyugati szankciók első hulláma alatt került befagyasztásra. Ezek dollár, euró, japán jen, brit font, ausztrál és kanadai dollár voltak.
A Központi Bank aranya – 2300 tonna, amely a világ ötödik legnagyobb aranytartalékát képezi – áprilisban külön amerikai szankciók alá került. És bár az aranyrudakat Oroszországban tárolják, „titokban” aligha lehet őket külföldön értékesíteni:
az orosz aranynak olyan jellegzetes adalékanyagai vannak, amelyek egyértelműen megmutatják a nemesfém származási helyét.
A háború előtt a Központi Bank éves jelentése szerint Oroszország 105 milliárd dollárnyi jüannal rendelkezett.
A központi bank 2018 tavaszán vásárolta a legnagyobb „adag” jüant (44 milliárd dollárért), amikor a kínai valuta dolláronként 6,2-6,4 jüan között ingadozott. Az orosz pénzügyminisztérium 6,4-os árfolyamon (17 milliárd dollárért) fektetett jüanba. Most a kínai valuta 6,9 jüan/dollár körül mozog, és az ukrajnai háború kezdete óta 7 százalékkal csökkent az értéke, ezzel 7 milliárd dollárnyi devizaveszteséget okozva Oroszországnak.
