Két globális hatalom ássa alá az Oroszország elszigetelésére és a Kreml pénztárának kimerítésére irányuló nyugati erőfeszítéseket.
Az egyik ilyen ország Kína, amely az USA-val való konfrontáció közepette közelebb került Moszkvához. A másik azonban India – Washington egyik legértékesebb partnere, amely semleges álláspontot foglalt el Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban.
A februári ukrajnai inváziót megelőzően az EU volt az orosz olaj legfontosabb célországa, de az uniós országok csökkentették vásárlásaikat, és azt tervezik, hogy az év végéig szinte teljes egészében leállítják az orosz olaj importját.
Ennek ellenére Oroszország olajbevételei a Reuters szerint idén 38%-kal fognak megugrani. A Fehér Ház szóvivője e héten erről az előrejelzésről kérdezve azt mondta, hogy a Fehér Ház világossá tette mindenki számára, hogy ez nem a „szokásos üzletmenet” ideje Oroszországgal.
Kína és India számára ez messze túlmutat a szokásos üzleten – mindketten drámaian megnövelték vásárlásaikat Oroszországból. India az inváziót megelőzően az orosz olajexport kevesebb mint 1%-át adta, júliusra ez azonban 13%-ra emelkedett, ami segít ellensúlyozni Oroszország elvesztett európai piacait.
Mindez azonban nem a politikának, hanem az áraknak köszönhető.
Az Öböl-menti árak az egekbe szöktek, Oroszország pedig kénytelen árengedménnyel árulni az olaját, ami jól jön Indiának, aki pedig próbálja alacsonyan tartani az inflációt és gazdaságilag talpra állni a világjárvány után.
Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter „kötelességnek és erkölcsi kötelességnek” nevezte, hogy a lehető legalacsonyabb energiaárakat érje el az indiai fogyasztók számára. Oroszország eközben dicsérte Indiát, amiért ellenállt a nyugati nyomásnak.
Annak érdekében, hogy Oroszország ne profitálhasson a magas olajárakból, amelyek létrejöttéhez az ő inváziója járult hozzá, a Fehér Ház a G7-ekkel együtt árplafont akar bevezetni az orosz olajra.
Ahhoz, hogy a javaslat hatékony legyen, szükségük lesz India támogatására. Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes a múlt héten Újdelhiben járt, és elmondta, hogy „nagyon konstruktív beszélgetést” folytatott indiai tisztviselőkkel az árplafonról.
India eddig nem volt elkötelezett egyik fél irányába sem.
Az alacsonyabb olajárakból ugyan hasznot húzhat, de óvakodik attól, hogy provokálja Moszkvát – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hadserege túlnyomórészt orosz fegyverekre támaszkodik.
India és Oroszország régóta fennálló katonai együttműködését ezen a héten az Oroszország távol-keleti részén megrendezésre kerülő Vosztok hadgyakorlaton mutatják be, amelyen Kína és számos más ország is részt vesz.
„India csapatai „teljes jogú” résztvevők lesznek, nem csak megfigyelők”
– mondta az Axiosnak egy, az ügyben tájékozott forrás.
A forrás megjegyezte, hogy India már korábban is részt vett hasonló gyakorlatokon, de ezt „nem mindig hozza nyilvánosságra”.
India részvételével kapcsolatban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak „aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy bármely ország Oroszországgal együtt gyakorlatozik, miközben Oroszország provokálatlan, brutális háborút folytat Ukrajna ellen”.
A szóvivő ugyanakkor kerülte India közvetlen bírálatát, és kitért az elől a kérdés elől, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt-e Indiára, hogy hagyjon fel az Oroszországnak nyújtott segítséggel, ahogyan Kínára is nyomást gyakorolt.
A Biden-kormányzat felismerte, hogy India régóta fennálló kapcsolata Oroszországgal nem fog egyik napról a másikra megszűnni, és miközben megpróbál segíteni Újdelhinek abban, hogy diverzifikálja fegyverellátását Oroszországtól, az USA prioritása az Indo-csendes-óceáni térségben való együttműködés elmélyítése.
India túl fontos az Egyesült Államok egyik legfőbb riválisával, Kínával szembeni stratégiája szempontjából ahhoz, hogy túl keményen reagáljon vele szemben – jegyzi meg az Axios.
