A világot a következő hat hónapban zavargások fenyegetik egy hírszerző cég szerint. A cég elemzése szerint a polgári zavargások kockázata az általuk vizsgált 198 ország közül 101-ben növekedett. Az inflációt, valamint az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó energia- és élelmiszerválságot nevezték meg kulcsfontosságú tényezőként.
Egy új elemzés szerint a polgári zavargások növekvő kockázata a fokozódó globális instabilitás elkövetkező időszakát jelzi.
A Verisk Maplecroft, egy brit székhelyű kockázati tanácsadó és hírszerző cég szerint a polgári zavargások indexében szereplő 198 ország közül 101-ben nőtt a polgári zavargások kockázata az idei második és harmadik negyedév között.
A cég csütörtöki jelentésében azt írta, hogy csak 42 országban csökkent ez a kockázat.
„Bár 2022 első felében több nagyszabású tüntetés is volt, a legrosszabb kétségtelenül még hátravan”
– tette hozzá.
A Verisk indexe több tényezőn alapul, többek között az infláció szintjén, azon, hogy az adott országokban hogyan reagálnak a lakosok a nézeteltérésekre, és hogy a polgári zavargások milyen pusztító hatással lehetnek egy ország infrastruktúrájára.
A jelentés szerint olyan nemzeteknél, mint Peru, Kenya, Ecuador és Irán, a növekvő költségek miatt már most elégedetlenség alakult ki az utcákon. A Verisk indexe szerint Srí Lankán csökkent a legjelentősebb mértékben a kormányzati stabilitás, mivel az ország modernkori történelmének legsúlyosabb gazdasági válsága miatti tömegtüntetések júliusban eltávolították Gotabaya Rajapaksa elnököt.
A polgári zavargások által leginkább veszélyeztetett országok közül néhányan a közepes jövedelmű országok közé tartoznak, amelyeknek a COVID-19 világjárvány idején volt pénzük szociális védelmet nyújtani, de most a lakosságuk számára létfontosságú szolgálatások fenntartásával küzdenek – írták a kutatók.
Az Európai Unió gazdagabb országai ugyanilyen kockázatokkal néznek szembe.
„Oroszország ukrajnai inváziója világszerte szítja az életszínvonal-válságot”
– írta a cég.
„A legsúlyosabb hatások azonban még nem jelentkeznek.”
Eközben Németországban az energiahiány áramkimaradásokhoz és extrém áramár-emelkedéshez vezetett, az ország politikusai pedig kijelentették, hogy a nemzetnek vissza kell fognia a gázfelhasználást, hogy később átvészelhesse a következő telet.
Hollandia, amely jellemzően gázának 15%-át Oroszországból importálja, szintén dilemma előtt áll, hogy fokozza-e a fúrásokat a gázban gazdag Groningen régióban, és kockáztassa-e, hogy még pusztítóbb földrengéseket idéz ezzel elő, amelyek eddig 26 000 otthonban okoztak súlyos károkat.
Az infláció a következő hónapokban valószínűleg élesebben érezhető lesz, és 2023-ban várhatóan tovább romlik – írta a Verisk.
„Csak a globális élelmiszer- és energiaárak jelentős csökkenése állíthatja meg a polgári zavargások kockázatának negatív globális trendjét”
– írta a cég.
Az időjárás szintén kulcsfontosságú tényező. Ha a szokásosnál hidegebb hőmérséklet sújtja Európát ősszel és télen, az súlyosbítaná az „amúgy is súlyos energia- és megélhetési költségválságot”
Az aszályok az élelmiszerárakat is magasabbra emelhetik, és tüntetéseket válthatnak ki az érintett országokban.
„A következő hat hónap valószínűleg még zavarosabb lesz”
– áll a jelentés összefoglalójában.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
