Az izraeli védelmi miniszter megerősítette, hogy az IDF „felkészült” egy esetleges Hezbollah támadásra az izraeli gázmezők ellen.
Beni Ganz megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy a milícia támadást indíthat, hogy szabotálja az Izrael és Libanon közötti tengeri tárgyalásokat, miután a felek áttöréshez közeledtek.
Jeruzsálem és Bejrút már több mint egy éve amerikai közvetítéssel tárgyalásokat folytat a tengerfenék alatti földgáz feltárásáról.
Állítólag a kormányok hamarosan kompromisszumot jelenthetnek be a Karish mezővel kapcsolatban, amely Libanon szuverenitását követeli. Izrael szerint a terület, amely a becslések szerint 1,75 billió köbméter földgázkészletnek ad otthont, a kizárólagos gazdasági övezetén belül van.
Az Irán által támogatott libanoni Hezbollah iszlamista milícia vezetője, Hasszán Naszrallah fokozta a retorikát, mivel a jelentések szerint Libanon és déli szomszédja közel állhat az áttöréshez.
„Követeljük az összes gázmezőt Palesztina-szerte. Ha nem engedik meg a cégeknek a gázkitermelést, akkor az egész világra ráborítjuk az asztalt. Háborúba menni tisztességesebb lenne, ha a másik lehetőség az lenne, hogy a libanoniak éhezzenek”
– fenyegetőzött Naszrallah júliusban a Naharnet libanoni hírportál szerint.
Ugyanebben a hónapban a libanoni imám a Hezbollahhoz kötődő Al-Mayadeen műsorszolgáltatónak nyilatkozott:
„Ha szeptemberben megkezdődik az olaj és a gáz kitermelése Karishból, mielőtt Libanon megszerezné a jogot, akkor „probléma” flesz, és bármit megteszünk a célunk elérése érdekében”.
Az izraeli 12-es csatorna azt állította, hogy kormánytisztviselők attól tartanak, hogy a Hezbollah támadást indíthat a megállapodás bejelentése előtt, hogy hitelt szerezzen az esetleges izraeli engedményekért.
Korábban arról faggatva, hogy egy izraeli gázmező elleni Hezbollah-támadás háborút válthatna-e ki, Beni Ganz védelmi miniszter az izraeli 103 FM rádióállomásnak nyilatkozott:
„Igen, ez reakciót válthat ki, ami többnapos harcokhoz és katonai hadjárathoz vezethet. Erősek vagyunk és felkészültünk erre a forgatókönyvre, de nem akarjuk”.
Az üzemanyag- és élelmiszerhiány indította el az ország gazdasági válságát 2019-ben, miután a több évtizedes pénzügyi rossz gazdálkodás széles körű tüntetésekben csúcsosodott ki. A válságot azóta a Covid-19 és a 2020-as bejrúti kikötői robbanás súlyosbította.
Jelenleg a libanoni háztartások csaknem fele (46 százalék) élelmezési szempontból bizonytalannak minősül. A Világbank a kis, sűrűn lakott állam elitjét hibáztatta a „szándékosan káros” költségvetési politika folytatásáért, amely szerinte a 19. század óta a három legsúlyosabb gazdasági válság egyikét jelenti.
A múlt hónapban az IDF elfogott három pilóta nélküli légi járművet, amelyek a Karish mező felé tartottak.
Augusztus 1-jén az Egyesült Államok energiabiztonsági főtanácsadója, Amos Hochstein Jeruzsálembe érkezett, miután állítólag Bejrútban bemutatott egy frissített megállapodástervezetet a tisztviselőknek. Nem tervezett érkezése alig néhány nappal azután történt, hogy izraeli tisztviselők azt állították, hogy a tárgyalások „a megoldás küszöbére” jutottak.
Az Egyesült Államok vezette tárgyalások korábban nem jutottak előre, Libanon pedig fenntartotta igényét a vitatott tengeri övezetre, amely a „23-as vonaltól” délre, a „29-es vonaltól” délre húzódó határvonalat foglalja magában. Ez a terület mintegy 1400 négyzetkilométerrel növelné igényét, beleértve a Karish mező egy részét is.
