Jonathan S. Tobin: Soros György és az antiszemitizmus összekapcsolása hamis

„A liberálisok ismét felelevenítik azt a kitalációt, hogy az amerikai büntetőjogi rendszer tönkretételét finanszírozó ember bírálata az valójában zsidógyűlölet” – írja a Jewish News Syndicate főszerkesztője. 

Jonathan S. Tobin azzal kezdi cikkét, hogy már senki nem lepődik meg azon, hogy a politikai diskurzus milyen mélyre süllyed és mennyire tisztességtelen tud lenni.

„De tényleg túl nagy kérés lenne, hogy az antiszemitizmus vádját csak olyan esetekre tartsuk fenn, amikor az valóban létezik?”

– teszi fel a kérdést a szerző.

„Ez nem lehet nehéz, hiszen mind a baloldali, mind a jobboldali antiszemitizmusra rengeteg példa van, amiről beszélhetünk. Rengeteg hibáztatnivaló akad, amikor a demokrata és republikánus politikusokat egyaránt érintő problémás asszociációkról van szó, amelyek antiszemitákhoz kötik őket.

De van valami különösen tisztességtelen abban, ahogyan a politikai baloldal továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy amikor a milliárdos hedge-fund befektető/filantróp/politikai aktivista Soros Györgyöt kritizálja valaki, akkor az valójában a zsidókkal szembeni, vékonyan leplezett gyűlölet”

– írja Tobin.

A cikk felidézi ennek a legutóbbi példáját, ami a floridai republikánus Marco Rubio szenátusi beszédére adott reakció volt. Rubio arra kérte a szenátust, hogy szenteljen némi figyelmet az amerikai városokban a bűnüldözés összeomlásának problémájára. Ennek során utalt arra a nagyszámú ügyészre, akiknek kampányát Soros finanszírozta, és akik lényegében tönkreteszik a büntető igazságszolgáltatási rendszert azzal, hogy nem hajlandóak a törvényt betartatni és börtönbe zárni a bűnelkövetőket. A cikk felidézi, hogy a baloldali Twitter, valamint az olyan szakértők, mint a The Washington Post munkatársa, Max Boot válasza azonban az volt, hogy „Minden alkalommal, amikor a republikánusok azt mondják, hogy ‘Soros’, azt kellene hallani, hogy ‘a zsidók’. Sajnos ez a visszataszító retorika izgatja a GOP bázisát„.

„Ami különösen dühítő ebben az álhírben, az nem csak az, hogy hajlandóak ilyen módon farkast kiáltani egy olyan időszakban, amikor széles körű konszenzus van arról, hogy az antiszemitizmus növekvő áradata söpör végig a világon. Hanem az, hogy mennyire átlátszóan tisztességtelen ez a beszédtéma”

– írja Tobin.

A szerző emlékezteti az olvasókat, hogy Soros Nyílt Társadalom Alapítványa széles körben elismert legnagyobb politikai adományozó a világon, számos baloldali ügyet és politikust finanszíroz Európában, az Egyesült Államokban és máshol, beleértve Izraelt is. A cikk azt is felidézi, hogy az elmúlt években a milliárdos különösen érdekelt volt az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására irányuló erőfeszítésekben, és olyan kerületi ügyészek megválasztásában, akik szerinte túl sok embert üldöznek és börtönöznek be.

Tobin szerint ennek az az eredménye, ahogy Rubio és sokan mások is joggal megjegyezték, katasztrofális hatással volt az amerikai városi központok életminőségére, mivel a Soros által finanszírozott ügyészek aláásták a rendőrséget, és a bűnözést alacsony kockázatú szakmává tették.

A bűnözési ráta az egekbe szökött, a rendőröket pedig elriasztották a munkájuktól, mivel sok ügyész olyan városokban, mint San Francisco és Philadelphia, egyszerűen nem emel vádat a legsúlyosabb bűncselekmények kivételével – és még akkor sem mindig – emlékeztet a szerző.

Jonathan S. Tobin: Az amerikai zsidóság egy válság közepén van (Videó)

Heti nagyinterjúnk vendége Jonathan S. Tobin, a Jewish News Syndicate főszerkesztője, akivel az izraeli és amerikai helyzetet elemezzük.

„A lényeg ezzel kapcsolatban nem csak az, hogy Soros az igazságszolgáltatási rendszer „megreformálására” irányuló törekvéseivel vitathatatlanul több kárt okozott az országnak, mint bárki más emberemlékezet óta; hanem az is, hogy büszke arra, amit tett” – írja Tobin.

A cikk idézi, hogy alig egy héttel Rubio beszéde előtt a The Wall Street Journal közölt egy véleménycikket Sorostól, amelyben azt írta: „Ezért támogattam a reformot támogató ügyészek megválasztását (és újabban újraválasztását). Tettem ezt átláthatóan, és nem áll szándékomban abbahagyni. Az általam biztosított pénzeszközök lehetővé teszik, hogy az értelmes, reformszándékú jelöltek meghallgatásra találjanak a nyilvánosság előtt”.

„Nemcsak, hogy nem rágalom „Soros ügyészekre” hivatkozni, de ez olyasmi, amivel a milliárdos hajlandó dicsekedni”

– írja Tobin.

A szerző megjegyzi, hogy Sorost hosszú üzleti és aktivista karrierje során valóban érte néhány tényleges antiszemita támadás. Elismeri, hogy a milliárdos továbbra is a zsidókról és a pénzről szóló hagyományos trópus archetípusa, és a globális gazdaságot manipuláló állítólagos sötét erőké.

Azonban a szerző szerint az is igaz, hogy Soros múltja fedezeti alapkezelőként és devizaspekulátorként olyan cselekedeteket eredményezett, amelyeknek pusztító következményei voltak. Az 1992-ben a font sterling ellen játszott kockázata gyakorlatilag tönkretette a Bank of Englandet, és több mint 3 milliárd fontjába került a brit adófizetőknek. Ugyanezt tette Malajziával és Thaifölddel 1997-ben, regionális pénzügyi válságot okozva. Tobin megjegyzi, hogy ez nem mentette fel a veszteségeket elszenvedők antiszemita reakcióit.

„Az, hogy a baloldaliak, akik egyébként megdöbbennek a kapitalizmus túlkapásaitól, de szeretik, ahogyan a pénzét a politikára költi, reflexszerűen védelmezik őt, képmutatás eposzi méretekben” – jegyzi meg Tobin.

„Nem csak arról van szó, hogy a Soros elleni kritika antiszemitizmusáról szóló toposz hamis. Hanem az is, hogy sokan azok közül, akik gyorsan nyúlnak ehhez a tisztességtelen érvhez, maguk is bűnösök a valódi antiszemitizmusban”

– érvel a szerző.

A szerző szerint a legkiemelkedőbb példa erre Randi Weingarten, az Amerikai Tanárok Szövetségének elnöke. Weingarten jelentős szereplője az amerikai politikának, hiszen az ő szakszervezete az egyik legnagyobb adományozója a Demokrata Párt PACS-jának, valamint az olyan mérgező eszmék terjesztésének támogatója, mint a kritikai fajelmélet, amely engedélyt ad az antiszemitizmusra. Mégis ő is azok között van, akik Soros kritikája mögött mindig antiszemitizmust látnak.

Szintén példaként hozza fel Max Bootot.

„Boot azt a szimpátiát, amelyet az amerikai jobboldalon egyesek éreznek Orbán Viktor magyar miniszterelnök iránt, aki Sorosnak az országa politikájában való részvétele miatt élesen bírálja, annak bizonyítékaként akarja felhasználni, hogy a GOP egyszerre antiszemita és fasiszta.

Orbán politikai kiállásai, amelyekben „illiberális demokráciát” és nemzetének hagyományos etnikai jellegének megőrzését követeli, nem jól fordíthatók le az amerikai politikai ethoszra. De demokratikusan megválasztott vezetőként nem fasiszta. Nem is antiszemita, hiszen a magyarországi zsidó közösség továbbra is sokkal nagyobb biztonságban van, mint a liberális Nyugat-Európában”

– jelenti ki Tobin.

A szerző szerint az Egyesült Államokban a  baloldalon sokak számára megszokottá vált, hogy azt feltételezik, hogy bárki, aki nem tetszik nekik, beleértve Trumpot is, nemcsak téved, hanem antiszemita is, annak ellenére, hogy rengeteg bizonyíték van az ellenkezőjére. Szerinte ez egyben egy módja annak is, hogy eltereljék a figyelmünket arról a tényről, hogy egyre több demokrata megválasztott tisztségviselő, elsősorban a baloldali kongresszusi „Squad” nyílt támogatója az antiszemita BDS-mozgalomnak.

„A régóta megcáfolt erőfeszítések, amelyek a Soros elleni kritikát az antiszemitizmussal próbálják összekapcsolni, nem csak a tényleges antiszemitizmusról való figyelemelterelés. Ennek a támadási módnak az állandósága és népszerűsége szinte lehetetlenné teszi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a két nagy párt és az amerikaiak egyesítésére irányulnak a gyűlöletnek ez ellen a mérgező formája ellen. A szomorú igazság az, hogy egy olyan országban, ahol az antiszemitizmus vádja nem csak olcsó politikai rágalom, hanem a zsidók elleni nagyon is valós célpontok elfedésére szolgáló csel lett, eltűntek az előítéletekkel szembeni védőkorlátok” – zárja Jonathan S. Tobin.

Sorosra kapcsolva

Soros alapítványa rendkívül aktív a Közel-Keleten is. De vajon jó ez Izraelnek?