Az izraeli védelmi minisztérium PR-kampányt is indított, amelynek egyik magas rangú tisztviselője az elmúlt három hónapban nem kevesebb, mint 14 országba látogatott el. A Kína és Iráni jelentette fenyegetések szintén megnövelték az izraeli fegyverek iránti keresletet – írja a Haaretz.
Miközben az ukrajnai orosz invázió emberek millióira szabadított szörnyű szenvedést, egy üzleti ágazat igazán nagyot szakít vele: a fegyveripar. A háború visszatérése európai földre, példátlan globális keresletet váltott ki mindenféle fejlett harci eszköz iránt. Az izraeli hadiipar, amely a kormány utasítására nem szállít fegyvert a harcoló feleknek, hatalmas profitot könyvelhet majd el minden bizonnyal.
2020 és 2021 folyamán az izraeli fegyverexport új csúcsot ér el – összesen 7 milliárd, illetve 11,3 milliárd dollárt évente.
Minden jel arra mutat, hogy ez a növekedési trend a következő években is folytatódik.
Ennek megfelelően, amellett, hogy maguk az iparági szereplők is nagy bevételekhez jutnak, további munkahelyek jönnek létre, és a gyártósorok bővítésére is szükség lehet. Az újabb eladások további megrendeléseket fognak eredményezni Izraelben, ahol számos alvállalkozó, sokan az ország peremvidékéről, a védelmi iparágaknak dolgozva keresik meg a kenyerüket.
Az eladások fellendüléséhez az is hozzájárul, hogy a védelmi minisztérium legfelsőbb körei – mint például Ganz védelmi miniszter és Amir Eshel vezérőrnagy – egyre inkább részt vesznek az izraeli fegyverek világméretű reklámozásában. E célból Eshel az elmúlt három hónapban nem kevesebb, mint 14 országba látogatott el.
Míg Izrael számos titkos üzletet kötött bizonyos arab államokkal, a Donald Trump és Benjamin Netanjahu által kezdeményezett Ábrahám-egyezmény „kóser bélyeget” adott a 2020-ban csatlakozó országokkal folytatott, jóval szélesebb körű kereskedelemre. Csak az elmúlt két évben az ezekkel az országokkal kötött ügyletek nagyságrendjét 3 milliárd dollárra becsülik. Az ukrajnai események hatására a kereslet máris jóval túlszárnyalta ezt.
Megkezdődtek az előkészületek egy kegyetlen új világra.
Kelet-Európa, valamint a kontinens nyugati részén fekvő országok az orosz agressziótól való félelmükben állig felfegyverkeznek. Ukrajna brutális inváziója szinte teljesen váratlanul érte őket.
Kelet-Ázsiában sok ország a kínai terjeszkedés miatt aggódik – Peking offenzív szándékait a héten az amerikai képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak a látogatását követő Tajvan felé irányuló eszkaláció jól illusztrálta. Az arab országok az iráni fenyegetés miatt és gyakran az otthoni terrorizmus vagy polgári lázadás veszélye miatt szereznek be fegyvereket. A kaukázusi térség országai is találtak okot arra, hogy növeljék fegyverkészletüket.
„Afrika kivételével minden kontinensen az eladások megugrása várható”
– mondta a Haaretznek egy izraeli forrás.
Így azok az országok, amelyek védelmi költségvetése eddig a GDP-jük mindössze 1 százalékát tette ki, hamarosan meg kívánják duplázni azt. Németország és Nagy-Britannia, amelyek az elmúlt évtizedekben vészesen lecsökkentették harckocsi- és repülőgép-rendeléseiket, keresik a módját annak, hogy ismét növeljék azokat.
A legkeresettebb izraeli gyártású harcászati termékek a rakétaelhárító rendszerek.
Németország például tárgyalásokat folytat az Arrow 3 rendszer megvásárlásáról, amely több százmillió dolláros üzlet, és amely hosszú éveken át izraeli karbantartási szolgáltatásokat is magában foglal.
Izrael számos olyan területen számít világhatalomnak, amelyek iránt kivételesen nagy az érdeklődés: légvédelem, kibernetika, kisméretű műholdak, drónok, harckocsik és páncélozott személyszállító járművek védelmi rendszerei, valamint precíziós lőszerek. Az üzletkötési potenciál óriási, és ez nem csak a pénzügyi haszonról szól. A fejlett rendszerek eladása, miközben szem előtt tartja azokat a törekvéseket, hogy a technológiák ne kerüljenek nemkívánatos kezekbe, Izrael politikai érdekeit és külkapcsolatait is előmozdíthatja.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
