Oroszország ukrajnai háborúja teljesen felforgatja a globális fegyverpiacot

Miközben az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős összegeket ölnek Ukrajna felfegyverzésébe, Oroszország pedig harckocsikat és katonákat veszít, az országok világszerte újragondolják a védelmi költségvetéseiket, a hadianyag-szükségleteiket és a katonai kapcsolataikat.

A hagyományosan alacsony védelmi kiadásokkal rendelkező országok, mint például Japán és Németország, növelik a kiadásaikat, míg azok a nemzetek, amelyek a legtöbb fegyvert eddig Oroszországtól vették, megkérdőjelezték azok megbízhatóságát és jövőbeli megvásárlásukat – írja Terrence Guay a Penn State Egyetem Nemzetközi Üzleti tanszékének professzora és a Globális Üzleti Tanulmányok Központjának igazgatója.

Guay szerint a kutatásai azt sugallják, hogy bárhogy is végződjön végül az ukrajnai háború, a globális védelmi iparra és azokra az országokra, amelyek vállalatai uralják ezt az ágazatot, óriási következményekkel jár majd. Úgy véli, hogy négy tanulság vonható le ezekből:

I. Oroszország lesz a legnagyobb vesztes

Általános nézet volt az orosz fegyverekkel kapcsolatban, hogy „olcsóbbak és könnyebben karbantarthatók, mint a nyugati fegyverek”. Ez az oka annak, hogy Oroszország 2017 és 2021 között a világ fegyverexportjának 19%-át adta, a második helyre szorulva az USA után, amely a piac 39%-át uralta.

Ez azonban már nem biztos, hogy sok olyan ország számára hihető, amelyek látták az orosz hadieszközök hatalmas veszteségeit és meghibásodásait Ukrajnában.

Eddig az USA becslése szerint Oroszország közel ezer harckocsit, legalább 50 helikoptert, 36 vadászbombázót és 350 tüzérségi eszközt veszített – írja a Business Insider. Több ezer orosz katona vesztette életét, és Oroszország még mindig nem tudja ellenőrizni Ukrajna légterét.

Oroszország támadó fegyverei is kiábrándítónak bizonyultak. A rakéták meghibásodási aránya – vagyis azon rakéták aránya, amelyek nem indultak el, meghibásodtak repülés közben vagy nem találták el a célt – a tervezési hibák és az elavult vagy rosszabb minőségű felszerelés miatt akár 50-60%-ra is rúghat.

Ezek a problémák, valamint az orosz hadsereg lassú előrehaladása Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött célok elérésében, komoly kétségeket ébresztettek az Oroszország hagyományos fegyvervásárlóiban.

Oroszország az általa eladott fegyverek közel 90%-át mindössze 10 országnak adja el, köztük Indiának, Egyiptomnak és Kínának.

Ráadásul Oroszország képességét, hogy pótolja ezeket a felszerelésveszteségeket, akadályozzák a gazdasági szankciók, amelyek elzárják az orosz fegyvergyártókat a kulcsfontosságú külföldi alkatrészektől. Oroszországnak pedig szinte biztosan pótolnia/le kell cserélnie saját katonai eszközeit, mielőtt bármit is külföldre exportálna.

Ez azt jelenti, hogy még azoknak az országoknak is, amelyek továbbra is orosz tankokat és vadászgépeket akarnak vásárolni, sorban kell állniuk, vagy máshová kell fordulniuk védelmi igényeik kielégítésére.

Hatalmasat kaszálhat a német hadiipar a Bundeswehr felfegyverzéséből

A Rheinmetall a jelenlegi egy- vagy kétműszakos üzemről folyamatos háromműszakos üzemre állíthatja át termelőegységeit, beleértve a szombati munkavégzést is.

II. Oroszország vesztesége Kína nyeresége

Az az ország, amely valószínűleg a legnagyobb hasznot fogja húzni abból, hogy Oroszország kiszorul a fő fegyverszállítók közül, az Kína.

Az elmúlt években Kína 4,6%-os részesedést szerzett a globális fegyverkereskedelemben, amivel a negyedik helyen áll Franciaország 11%-os részesedése mögött. Ugyanakkor a védelmi célú eladásokból származó bevételeket tekintve a világ 20 legnagyobb védelmi vállalatából hét kínai, ami jelzi az ország nagy ambícióit.

Jelenleg a kínai kormány a legtöbb fegyvert és járművet ezektől a hazai fegyvergyártóktól vásárolja, de Kína képes több katonai terméket külföldre is exportálni.

Kína például már most is a világ legnagyobb hajóépítője, így a további hadihajók exportja természetes következő lépés. Az ország a dróntechnológiában betöltött hiánypótló szerepét is bővíti, és megpróbálja kihasználni a légierő modernizálását hazai gyártású repülőgépekkel, hogy növelje az exportot.

Jelenleg a világ 40 legnagyobb fegyverimportőre közül csak három – Pakisztán, Banglades és Mianmar – vásárolja fegyvereinek többségét Kínából.

Ez megváltozhat, ha Kína kihasználja az orosz gyengeséget, hogy megbízható nemzetbiztonsági, gazdasági és politikai partnerként pozícionálja magát.

Kína nem képes kiszorítani az amerikai és európai fegyvereket, amelyek magas minőségük és áruk miatt „csúcsminőségűnek” számítanak.

Kína azonban betöltheti azt a piaci rést, amelyet az orosz fegyvergyártók uraltak, ezáltal növelve Peking szerepét jelentős fegyverexportőrként – és elnyerve az ezzel járó politikai és gazdasági előnyöket.

Kína egyik legnagyobb kihívása annak bizonyítása lesz, hogy fegyverei éles harci helyzetekben is jól működnek.

Bármi is történik Ukrajnában, Kína lesz a győztes

Lassan, de biztosan Kína egyre központibb szerepet játszik az ukrán válságban.

III. Az amerikai fegyvergyártók is nyerni fognak

Az amerikai fegyvergyártók uralják a globális fegyveripart. Az ukrajnai háború valószínűleg biztosítja, hogy ez egy ideig így is marad.

A világ öt legnagyobb fegyvergyártó vállalata mind amerikai: Lockheed Martin, Raytheon, Boeing, Northrop Grumman és General Dynamics. Valójában a 100 legnagyobb fegyvergyártó fele az Egyesült Államokban található. 20 európai. Csak kettő orosz – annak ellenére, hogy az ország a világ második legnagyobb fegyvergyártója.

Az USA-ból Ukrajnába szállított hatalmas mennyiségű fegyverek még jó ideig lekötik az amerikai fegyvergyártók kapacitásait. Az Egyesült Államok például a Javelin páncéltörő rakéták készletének mintegy harmadát adta át Ukrajnának, és három-négy évbe telik, amíg a Raytheon-Lockheed Martin közös vállalata pótolja őket. A Joe Biden elnök által nemrég aláírt 40 milliárd dolláros segélycsomag 8,7 milliárd dollárt tartalmaz az amerikai fegyverkészletek feltöltésére.

A vállalatok részvényeinek szárnyaló árfolyama annak a jele, hogy a befektetők úgy vélik, nyereséges napok állnak előttünk.

A Lockheed Martin részvényeinek árfolyama több mint 12%-kal emelkedett az invázió kezdete óta – a nyereség nagy része közvetlenül az invázió után történt. A Northrop Grumman 20%-ot ugrott. Ugyanakkor a szélesebb értelemben vett részvénypiac az S&P 500-as tőzsdén mérve körülbelül 4%-ot esett.

Hogyan fog újra felfegyverkezni Amerika?

A fegyverek korlátozott erőforrás, és időbe telik, amíg többet lehet előállítani belőlük. Hogyan fogja Amerika pótolni azokat, amelyeket Ukrajnába küld?

IV. Több ország válik fegyvergyártóvá

A dolog másik oldala az, hogy néhány ország, amely másokra támaszkodott védelmi szükségleteinek kielégítésében, arra törekszik, hogy önellátóbbá váljon.

India, amely az elmúlt években fegyverimportjának csaknem felét Oroszországtól kapta, mostanra rájött, hogy Oroszországnak szüksége lesz termelési kapacitásának nagy részére vagy egészére az Ukrajnában használt vagy elveszett tankok, rakéták, repülőgépek és egyéb fegyverek pótlására, és kevesebb marad exportra.

Ez azt jelenti, hogy Indiának vagy a járművek és fegyverek pótalkatrészeit kell beszereznie más korábbi orosz fegyvereket vásárlóktól, például Bulgáriától, Grúziától és Lengyelországtól, vagy saját védelmi iparát kell felépítenie. Áprilisban India bejelentette, hogy növelni fogja a helikopterek, harckocsimotorok, rakéták és korai légi riasztórendszerek gyártását, hogy ellensúlyozza az orosz export esetleges csökkenését.

Az orosz fegyverek megbízhatóságával kapcsolatos aggodalmak is nőnek.

Májusban India lemondott egy 520 millió dolláros helikopterüzletet Oroszországgal. Bár a jelentések szerint az amerikai nyomás is szerepet játszott ebben, úgy tűnik, hogy ez is része a kormány elmúlt évekbeli stratégiájának, amely a saját hazai védelmi ipari bázis kiépítésére irányul.

Brazília, Törökország és más feltörekvő országok is fejlesztették saját védelmi iparukat az elmúlt két évtizedben, hogy csökkentsék a fegyverimporttól való függőségüket. Az ukrajnai háború felgyorsítja ezt a folyamatot.

Putyin valószínűleg nem számított arra, hogy az Ukrajna annektálására tett erőfeszítéseivel felforgatja a globális fegyverpiacot – vagy hogy országa fegyveriparának hanyatlását okozza.

Putyin az ukrajnai invázióval csak erősebbé tette a NATO-t

Edward Luttwak professzor szerint a háború előtti főáramú európai álláspont a múlté, és napjainkra a NATO központi szerepe és az amerikai vezetés vitathatatlan.