„A legtöbb ember úgyis azt hiszi, hogy zsidó vagyok” – mondta állítólag Trump leendő vejének, amikor Jared Kushner közölte vele, hogy feleségül fogja venni Ivanka Trumpot, és hogy a nő át akar térni a zsidó hitre.
Jared Kushner, Donald Trump volt elnök veje és tanácsadója hamarosan megjelenő memoárjában ír felesége, Ivanka Trump 2000-es évek végi betéréséről, a szombattartásról, a Fehér Házban való kóser étkezésről és közel-keleti politikai kezdeményezéseiről.
A könyv címe: „Történelmi vezető hír: Fehér házi memoár” című könyv augusztus 23-án jelenik meg, a könyvből kivonatokat kapott a Forward című magazin:
Kushner, Trump közel-keleti kapcsolattartója a könyvben azt írja, hogy 2019-ben titokban pajzsmirigyrákkal kezelték, és még apósa előtt is eltitkolta a diagnózist. „Amikor mégis gondoltam rá, emlékeztettem magam, hogy ez Isten és az orvosok kezében van, és bármi is történik, nem áll az én befolyásom alatt” – írja.
Első találkozás leendő apósával
Kushner azt írja, hogy az első találkozása Trumppal 2007-ben meglehetősen durva volt. Kushner akkoriban a New York Observer című hetilap kiadója volt. Trump, az ingatlanmogul, dühös levelet írt neki, amelyben csalódottságát fejezte ki, amiért az Observer nem előkelő helyen szerepeltette a befolyásos emberek listáján.
„Kérem, ne küldje tovább az újságját, hogy ne kelljen többé ilyen baromságokat olvasnom!” – írta Trump.
Két évvel később Ivanka Trump a barátjaként mutatta be Kushnert.
Kushner azt írja, hogy miután Ivanka egy ideig randizott vele, azt mondta neki, hogy fontolóra veszi a zsidó hitre való áttérést. „Elkezdtünk találkozni egy ortodox rabbival, és együtt tanultunk és gyakoroltuk a szombattartást” – írta. „Láttam, hogy Ivanka élvezi ezeket a rituálékat”. A péntek estéket együtt töltötték kedvenc 2nd Ave Deli kóser étterméből elhozott ételeket fogyasztva, mígnem Ivanka Trump felajánlotta, hogy maga kezd majd főzni sábátra: „Imádta, és gyorsan kiváló szakács lett belőle”.
Amikor elkezdtek beszélgetni a házasságról, Kushner felkereste Trumpot az egyik éttermében, a Trump Towerben működő Trump Grillben.
„Éreztem, hogy remeg a hangom, amikor végre sikerült kimondanom, hogy Ivánkával egyre komolyabbra fordult a dolog, és hogy Ivánka készül a betérésre az ortodox zsidó hitre”
– mondta.
„Nos, hadd kérdezzek valamit” – kérdezte Trump Kushnertől. „Miért kell neki áttérnie? Miért nem térsz át te?” Kushner azt válaszolta, hogy a nő saját maga hozta meg a döntést. „Ez nagyszerű” – jegyezte meg ezután Trump.
„A legtöbb ember úgyis azt hiszi, hogy zsidó vagyok. A legtöbb barátom zsidó. Megvan az összes kitüntetésem a zsinagógáktól. Izraelben szeretnek engem”.
Hozzátette, hogy reméli, Kushner szándékai komolyak, mert Tom Brady, a híres amerikai futballjátékos is udvarol lányának.
Az esküvőre 2009-ben került sor a New Jersey állambeli Bedminsterben található Trump National Golf Clubban. Trump „tiszteletben tartotta a zsidó hagyományainkat” – írja Kushner -, „és mielőtt az chupához (esküvői baldachin – a szerk.) kísérte volna Ivankát, Kushner megkérte leendő apósát, hogy viseljen kipát”.
Sábáti gyertyák a Fehér Házban
Kushner a 2017-es Trump beiktatását követő este első péntek estéjéről ír a Fehér Házban, ahol Ivanka Trumppal a Lincoln hálószobában szállt meg.
A Fehér Ház rezidencia személyzetének egyik tagja – írja Kushner – elmondta nekik, hogy
ez volt az első alkalom, hogy sábát gyertyát gyújtottak a magánrezidencián.
Mivel az elnök főtanácsadójaként dolgoztak, a házaspár szombattartása időnként ütközött szakmai kötelezettségeikkel, és előfordult, hogy nem tudták olyan szigorúan betartani a sábáti törvényeket, ahogy szerették volna.
A 2020-as választások után, amikor Kushner és Ivanka Trump arra készültek, hogy elhagyják a kormányt, Kushner azt írja, hogy nagyon szeretett volna „visszatérni a szigorú szombattartáshoz”.
A kósersági törvények megtartása
Kushner azt írja, hogy a Fehér Házban a napi ebédje „egy különleges apróra vágott saláta volt, szeletelt avokádóval és grillezett kóser csirkével”, amelyet a Fehér Házi kantinban, az amerikai haditengerészet által működtetett kis étkezdében készítettek. A vacsora leggyakrabban sajtos omlett volt.
Mivel gyakran utazott a Közel-Keletre, hogy arab vezetőkkel találkozzon, Kushner igyekezett nem zavarba hozni vendéglátóit, amikor kerülte a nem kóser ételeket, amelyeket felszolgáltak neki.
Trump első szaúd-arábiai útján a vacsoránál a menüben tevehús szerepelt, ami természetesen nem kóser. „Így hát félretoltam a tányéromon” – írja Kushner.
Csak amikor 2019-ben Casablancába látogatott, hogy találkozzon a marokkói királlyal, és amikor 2020-ban az Egyesült Arab Emírségekbe utazott az amerikai delegáció élén egy Tel Avivból induló közvetlen El Al járattal, akkor már sikerült tökéletesen kóser ételeket kapnia.
Kapcsolat Netanjahuval
Kushner nagyon becsüli Netanjahut, akit könyvében „Izrael bátor védelmezőjének” nevez. Leírja, hogy első találkozásuk a 2000-es évek elején történt – amikor Netanjahu még nem volt hivatalban, és egy hétvégét töltött Kushnerék New Jersey-i otthonában, amikor Kushner apja ismert ingatlanfejlesztő volt.
Netanjahu Kushner hálószobájában aludt, ő pedig az alagsorban aludt Netanjahu biztonsági őreivel, kihúzható kanapékon. Az időeltolódás miatt Netanjahu nem bírt elaludni és levett a polcról egy könyvet – Charles Dickens Nagy várakozások című művét -, elolvasta a felét, majd másnap reggel megkérdezte Jaredet, hogy magával viheti-e a könyvet, hogy útközben befejezze. Kushner azonban azt mondta, hogy ez egy ajándék volt a barátnőjétől, amitől nem akart megválni. „Bibi mosolygott, és persze otthagyta a könyvet” – írta.
Évekkel később, 2017-ben, amikor Netanjahu már miniszterelnökként, Kushner pedig a közel-keleti politikai csapat vezetőjeként tevékenykedett, Netanjahu kezdetben vonakodott elfogadni Trump Izrael és a palesztinok közötti békét célzó tervét. Netanjahu ezt azzal magyarázta az amerikaiaknak, hogy az időzítés nem volt megfelelő, mivel nem akarta, hogy az izraeliek azt gondolják, hogy a béketárgyalásokat arra használja fel, hogy elterelje a figyelmet az ellene felhozott korrupciós vádakkal kapcsolatos – akkoriban folyamatban lévő – vizsgálatokról.
2019 márciusában Netanjahu arra kérte David Friedmant, az Egyesült Államok izraeli nagykövetét, hogy kérje Trumpot, ismerje el a Golán-fennsík feletti izraeli szuverenitást. Trump azonban „nem akart újabb választások előtti ajándékot adni neki” – eddigre már áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, ahogy Netanjahu már régóta kívánta. „Már így is túl sokat tettem Bibinek” – mondta Trump Kushnernek. „Lássuk, mit kezd előbb a békeszerződéssel”. Trump tanácsadói azonban készen álltak a továbblépésre.
Miután beszélt Friedmannal és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval, Trump a Twitteren bejelentette, hogy a Golánt izraeli területként fogja elismerni.
Még abban az évben, egy nappal azután, hogy nem sikerült kormányt alakítania, ami két év alatt négy egymást követő választáshoz vezetett, Netanjahu elmagyarázta Kushnernek, hogy mennyire fontos számára, hogy szavazóinak kedvezzen, hogy hatalmon maradhasson.
Netanjahu, írja, fogott egy szalvétát, és egy háromszöget rajzolt, három szintre osztva azt, hogy szemléltesse „a politika piramisát”. A szalvétára mutatva elmagyarázta: „A középső szinten lévő emberek a politikusok, akik a csúcsvezetői állást akarják. A vezető hatalma nem rajtuk múlik, ők inkább megpróbálják megszerezni azt”. A miniszterelnök ezután a háromszög alsó részére mutatott, és megjegyezte:
„A hatalomban maradáshoz az kell, hogy erős maradjon a kapcsolat a támogatóiddal. Tegyél értük, és ők ezt soha nem fogják elfelejteni. Még a sajtó vagy a középen lévő politikusok támogatása nélkül is, ha hűséges maradsz a támogatóidhoz, a középen lévő csoport nem tudja elvenni tőled a hatalmadat”.
Ezen a találkozón vetette fel Kushner először az Egyesült Arab Emírségekkel való normalizáció gondolatát. Az újabb választásokra készülő Netanjahu szkeptikus volt, de beleegyezett az együttműködésbe. Napokkal korábban Kushner először az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövetével, Yousef Al Otaiba nagykövettel találkozott otthonában, és megtudta, hogy Abu-Dzabi akkori koronahercege, Mohammed bin Zayed – más néven MBZ – hajlandó békét kötni Izraellel.
Az Ábrahám-egyezményekhez vezető út
2020 januárjában, amikor Netanjahu Washingtonba érkezett Trump béketervének bemutatására, azt mondta Kushnernek, hogy „meg fog barátkozni a tervvel”. Kushner mosolyogva válaszolt: „nem csak meg fogsz barátkozni vele, de nyerni fogsz rajta”.
A Fehér Ház keleti termében tartott rendezvényen Netanjahu arra utalt, hogy a terv zöld utat ad Izraelnek a ciszjordániai izraeli települések annektálására, hogy azok Izrael részévé váljanak, mely lépésről korábban nem egyeztettek a Fehér Ház tisztviselőivel.
„Ez túl messzire ment” – emlékszik vissza könyvében Kushner. „Olyan erősen markoltam a székemet, hogy az ujjbegyeim elfehéredtek, mintha a szorításommal megállíthatnám Bibit”.
Trump ugyanilyen dühös volt.
„Bibi kampánybeszédet tartott. Mocskosnak érzem magam”
– mondta utána Kushnernek, és közölte vejével, hogy fontolgatja Benny Ganz, a miniszterelnök riválisának támogatását.
Kushner könyvében megerősíti, hogy a Trump-kormányzat és Izrael viszonya jelentősen megromlott az epizód után, ahogy arról korábban Barak Ravid izraeli újságíró is beszámolt. „A színfalak mögött az izraeli kormánnyal való kapcsolatunk elérte addigi mélypontját” – írja Kushner.
Mégis folytatódtak az erőfeszítések, amelyek az Ábrahám-megállapodáshoz vezettek – egy sor némileg meglepő fejlemény után.
Az Egyesült Arab Emírségekbeli Al-Otaibája újság élesen fogalmazott véleménycikket írt, és azt a ynet című vezető izraeli napilap is közölte, figyelmeztetve, hogy Ciszjordánia izraeli annektálása megöli az arab világgal való béketeremtés esélyeit.
Netanjahu ezután beleegyezett, hogy elveti annexióról szóló tervét, ha az Egyesült Államok három országot is rávesz arra, hogy normalizálják kapcsolataikat Izraellel.
„Nem akartam elhinni” – írja Kushner. A miniszterelnök végül belement, és beleegyezett az annexiós terv elhalasztásába, amikor úgy tűnt, hogy az erőfeszítések jó irányba haladnak.
Egy nappal az Ábrahámi Megállapodás 2020. augusztusi bejelentése előtt Netanjahu megpróbált kihátrálni a megállapodásból – írja Kushner. Az amerikaiak azonban közölték vele, hogy azt nyilvánosságra hozzák.
Kushner azt mondta Ron Dermer izraeli nagykövetnek, hogy
„Tudom, hogy Bibi azt helyezi első helyre, ami Izraelnek a legjobb. Túl messzire jutottunk, nagyon közel vagyunk. Ez a megállapodás meg fog történni. Holnap be fogjuk jelenteni”.
Kushner azt írja, hogy a Fehér Ház közel-keleti békeküldöttjének, Avi Berkowitznak adta a megtiszteltetést, hogy közzétegye Trump tweetjét, amelyben bejelentette az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti normalizációs megállapodást.
„Jared egy zseni” – jegyezte meg Trump az Ovális Irodában tett bejelentés után. „Az emberek a nepotizmusra panaszkodnak – de én vagyok az, aki ezen veszített”. Kushner azt írja, hogy mosolygott majd visszaválaszolt: „Talán a jövőben több elnök fogja megkérni a, hogy lehetetlen problémákkal bízza meg őket”.
Később az év folyamán további három ország jelentkezett a normalizáció bejelentésével: Bahrein, Marokkó és Szudán.
A 2020 szeptemberében a megállapodások megünneplésére rendezett fehér házi ünnepség előtt Kushner azt írja, hogy Trump egy stilizált, bronzból készült „Fehér Ház kulcsot” adott Netanjahunak egy fadobozban, amelyre az elnöki pecsétet faragták. „Ez az első kulcs, amit bárkinek adok” – mondta Trump. „Még ha már nem is leszek elnök, akkor is odasétálhatsz a Fehér Ház bejárati kapujához, bemutathatod, és beengednek”.
Üzenet Iránnak
Kushner azt írja, hogy Netanjahu ellentmondásos beszéde a kongresszus együttes ülésén, amellyen szembeszállt Barack Obama korábbi elnökkel és ellenezte a 2015-ös iráni atomalkut, „vízválasztó pillanat volt”, amely megerősítette Izrael, akkor még titkos kapcsolatait az Öböl menti arab államokkal.
„Ahogy Trump, úgy Bibi is rettenthetetlen volt” – vélekedik Kushner. „Ez néha polarizáló lehetett, de egyben a változás katalizátorává is tette őt”.
Kushner megerősítette, hogy Netanjahunak a Moszad által 2018-ban lefoglalt iráni dokumentumok felfedése „konkrét bizonyítékot szolgáltatott” arra, hogy az irániak nem tartották be az atomalku feltételeit. A lépés szerinte „szilárd alapot” adott Trumpnak a JCPOA-ként ismert atomalkuból való kilépéshez.
A könyv rávilágít az iráni Kudsz Erők vezetője és a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyisége, Kasszem Szolejmáni 2020-as amerikaik általi likvidálására is.
Kushner azt írja, hogy a másnap reggeli Trump hálószobájában sürgette az elnököt, hogy nyilvánosan nyilatkozzon a csapásról. Mike Pompeo, Trump külügyminisztere azt tanácsolta, hogy Amerika ne vállaljon felelősséget, mert attól tartott, hogy az szükségtelenül provokatív lenne.
Kushner emlékszik, hogy azt mondta Trumpnak, hogy a helyzet már így is feszült, és hogy nyilvánosan kell beszélnie a merényletről, hogy az iráni legfelsőbb vezető, ajatollah Khamenei, is meghallja.
„Fontos, hogy elmagyarázza, hogy ez nem megelőző csapás volt – ez megtorlás volt az összes gyilkosságért és az amerikai katonák megsebesítéséért, amit Szolejmáni okozott. Ha nem tesz nyilatkozatot, akkor nagyobb a veszélye annak, hogy Irán visszavág a térségben lévő amerikai csapatoknak”.
Trump megfogadta veje tanácsát.
